„Magyar Nyelvőr” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. június 26., 17:51-kori változata

Magyar Nyelvőr^[1] (1872. január 15.) Nyelvművelő folyóirat. Alapította Szarvas Gábor Pesten. Periodicitás: negyedévenként. (Nyomtatott változat ISSN-je: 0025-0236; internetes változat ISSN-je: 1585-4515).

Leírása

Hunfalvy Pál, Budenz József, Gyulai Pál kezdeményezésére, a MTA támogatásával indította útjára a folyóiratot Szarvas Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem adja ki. A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az 1870-es évek elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a Kazinczy-féle nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-1946-ig szünetelt a folyóirat a háborús körülmények miatt. Az 1960-as években ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az 1950-es évektől a Kossuth rádió, később a magyar televízió is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.

Szerkesztői

Szarvas Gábor (1872-1895)
Simonyi Zsigmond (1896-1919)
Balassa József (1920-1940)
Beke Ödön (1946-1953)
Lőrincze Lajos (1954-1993)
Fábián Pál a szerkesztőbizottság elnöke (1994-2008)
Keszler Borbála (2008- )

Jeles munkatársaiból

Források

↑ A folyóirat címének szakmai rövidítése: Nyr.

Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1284. o. ISBN 963-05-6806-3
Pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus István. 2. köt. Budapest, Keraban, 1997. Magyar Nyelvőr lásd 404. p. ISBN 963-8146-46-X

Külső hivatkozások

[1] A folyóirat címének szakmai rövidítése: Nyr.

[1]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 [[Hunfalvy Pál]], [[Budenz József]], [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]] kezdeményezésére, a [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] támogatásával indította útjára a folyóiratot Szarvas Gábor.
-A [[Magyar Tudományos Akadémia]] Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az [[ELTE]] adja ki.
+A [[Magyar Tudományos Akadémia]] Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] adja ki.
 A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak. Nehéz időszakai is voltak a folyóiratnak, mindjárt az [[1870-es évek]] elején, amikor az ortológusok kerekedtek felül, akik még a [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy-féle]] nyelvújítást is feleslegesnek tartották, s teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni, természetes, hogy nagy ellenkezést váltottak ki mind az írók, mind a tudósok többségének körében. 1940-1946-ig szünetelt a folyóirat a háborús körülmények miatt. Az [[1960-as évek]]ben ráirányították a figyelmet a rétegnyelvekre (pl. ifjúsági nyelv, diáknyelv stb.). Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az [[1950-es évek]]től a Kossuth [[rádió]], később a magyar [[televízió]] is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.