„Zsélyi Aladár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Külső hivatkozások: kat |
szül. név |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
|név=Zsélyi Aladár |
|név=Zsélyi Aladár |
||
|kép=Zsélyi Aladár.jpg |
|kép=Zsélyi Aladár.jpg |
||
| képaláírás = |
| képaláírás =Zsélyi Aladár |
||
| születési név = Koch Aladár |
|||
| születés dátuma = [[1883]]. [[december 12.]] |
| születés dátuma = [[1883]]. [[december 12.]] |
||
| születés helye = [[Csalár]] |
| születés helye = [[Csalár]] |
||
A lap 2013. június 25., 15:47-kori változata
| Zsélyi Aladár | |
 | |
| Zsélyi Aladár | |
| Született | Koch Aladár 1883. december 12. Csalár |
| Elhunyt | 1914. július 1. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (1901 – 1900-as évek) |
| Halál oka | tetanusz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsélyi Aladár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsélyi Aladár (Koch Aladár)[1] (Csalár, 1883. december 12. – Budapest, 1914. július 1.) magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező.
Életpályája
Az egykor Nógrád megyéhez, ma Szlovákiához tartozó Csaláron született. Középiskoláit Losoncon végezte, majd 1901-ben beiratkozott a királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakára. Már egyetemi évei alatt foglalkoztatta a repülés, főként annak műszaki kérdései. Blériot 1909-es budapesti bemutatója akkora hatással volt rá, hogy hamarosan saját repülőgép tervezésébe kezdett. Gépénél több, korát megelőző konstrukciós megoldást alkalmazott. Ő alkalmazott először olyan kormányszerkezetet, amellyel a repülőgép valamennyi irányban irányítható volt. Nevéhez fűződik a rugózó futómű, valamint a kerekek közé szerelt biztonsági csúszótalpat is. Tervezett egy 30 LE-s motorral felszerelt hidroplánt is, melyet a Dunán akart kipróbálni.
Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni a gázturbinákkal, amelynek a repülésben való alkalmazásához nagy reményeket fűzött. Jelentős tudományos és publikációs tevékenységet fejtet ki, ő volt a magyar repülési szakirodalom megalapítója. 1912. októberében "A nagy aeroplánok kérdése" című munkájában egy 34 személyes utasszállító repülőgép ötletét mutatta be. A tudományos tevékenysége és a repülőgép-építés mellett repült is, saját tervezésű gépeit többnyire ő vezette. Repülőgépeinek építését mérnöki számítások alapján végezte.
Első repülőgépe a Zsélyi I. volt, amellyel 1910 februárjában kezdődtek el a próbák. A zongorahúrokkal merevített, 7 méteres fesztávolságú, 150 kg tömegű, egyfedelű gépbe 30 LE-s francia "Darraque" motort épített, légcsavarja magyar gyártmányú volt. A Zsélyi I. 1910. március 15-én emelkedett először a levegőbe. Rövid idő múlva összetört, majd Zsélyi II. néven újjáépítette. Repülőgépeinek építésében és azok berepülésében részt vett Kvasz András is.
Az 1910. május 26–27-én megrendezett pilóta-versenyen Zsélyi megnyerte az első két díjat. Hamarosan már 18 km-t tett meg gépével, amely a maga idejében jelentős teljesítménynek számított. 1913 márciusától június 16-áig a bécsújhelyi repülőiskolában tanult, ahol sikeres pilótavizsgát tett. Ugyanebben az évben megépítette harmadik repülőgépét, a Zsélyi III.-at, amelyhez már állami támogatást is kapott. Ezzel a géppel az akkor általános 90–100 km/h-s sebességgel szemben már 170 km/h-s csúcssebességet ért el.
A rosszul látó Zsélyi Aladár gyakran szenvedett balesetet repülőgépeivel, de ezek közül csak kettő volt súlyos. Először 1910. június 1-jén zuhant le. Ekkor kirepült az összetört repülőgépből. A karja kificamodott, és súlyos agyrázkódást szenvedett. A balesetet követően több mint egy hónapig kórházban volt. Felépülése után azonban folytatta repülési kísérleteit. 1914. április 15-én repülőgépének motorja meghibásodott, az alacsony sebesség miatt a gép átesett és lezuhant. A balesetben a jobb alkarján nyílt törést szenvedett. A seb elfertőződött, tetanusz mérgezést szenvedett. Két héttel később, 1914. július 1-jén meghalt. Sírja[2] a Losonc melletti Csalár temetőjében, szülei sírja mellett található. Emlékét a Budapest XVI. kerületében, a mátyásföldi repülőtér közelében lévő, róla elnevezett utca is őrzi.
Művei
- A repülőgéptechnika alapelvei (Budapest, 1909);
- Prinzipien der Flugtechnik (Rostock, 1910);
- Mechanika (Budapest, 1911);
- A nagy aeroplánok kérdése (Melczer Tiborral, Budapest, 1912);
- A gázturbina, kísérletek az új hőerőgép megalkotására (Budapest, 1913, németül: Berlin, 1913).
- A magyar aviatika hőskora (Bp., 1936);
Irodalom
- M. P.: Zsélyi Aladár (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1910);
- Zsélyi Aladár (Vállalkozók Lapja, 1910. 22. szám)
- A magyar aviatika hőskora (Budapest, 1936);
- Brodszky Dezső: A gázturbina magyar úttörői (Járművek és mezőgazdasági gépek, 1955. 6. szám)
- Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Budapest, 1958).
- Dalia László: Repülő emberek, Sportpropaganda Vállalat, Budapest, 1987, ISBN 963-7543-83-X
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 898. o. ISBN 963-85433-5-3
- Haraszti Mária: Magyar Ikarosz, Zsélyi Aladár élete és munkássága. Bratislava AB-ART kiadó 1998.
Jegyzetek
- ↑ Hármashatárhegy Alapítvány
- ↑ A két világháború között jeltelenné vált sírját a losonci sportrepülőtér parancsnoka, Miroslav Mihály kutatta fel, és saját költségén sírkövet és emléktáblát emeltetett fölé.
Külső hivatkozások
