„Fényes Adolf” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Munkássága: rengeteg vessző eltávolítása |
→Élete: ezt nem ártana valakinek átfogalmazni! |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és [[1884]]-től [[1887]]-ig a Mintarajziskolában |
Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és [[1884]]-től [[1887]]-ig a Mintarajziskolában [[Székely Bertalan]] és [[Greguss János]] növendéke lett. [[Weimar]]ba költözött, ahol 1887–[[1890]] között [[Max Thedy]]től tanult. [[1891]]-ben [[Párizs]]ban telepedett le, ahol a [[Julian Akadémia]] hallgatója lett. Innen visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, [[1894]]–1898]] között [[Benczúr Gyula]] mesteriskoláját látogatta. Az [[1900]]-as évet [[Olaszország]]ban és [[Franciaország]]ban töltötte. A [[Szolnoki Művésztelep]] alapító tagja. [[1902]]-től minden nyarat [[Szolnok]]on töltött, ott alkotott. A [[Tanácsköztársaság]] idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. [[1936]] után egyre kevesebbet festett, beteg lett. [[1944]]-ben elhurcolták. |
||
Szolnokon utcát neveztek el róla. |
|||
==Munkássága== |
==Munkássága== |
||
A lap 2007. március 11., 00:21-kori változata
Fényes Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.
Élete
Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult. 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Innen visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898]] között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A Szolnoki Művésztelep alapító tagja. 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott. A Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után egyre kevesebbet festett, beteg lett. 1944-ben elhurcolták.
Szolnokon utcát neveztek el róla.
Munkássága
1898-ban kezdett neki a Szegény ember élete című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett és a plein air irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezte. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, romantikus festészet jellemező.
Főbb művei
- Pletyka, 1895
- Civódás, 1897
- Szegény ember élete, 1889
- Család, 1900
- Öregember, 1901
- Háromkirályok, 1927
Kiállítások
- 1905., Nemzeti Szalon
- 1912., Ernst Múzum gyűjteményes kiállítás
- 1918., 1923, 1927, gyűjteményes kiállítás Ernst Múzeum
- 1936., Gyűjteményes kiállítás, Fränkel Szalon
- 1949., Fővárosi Népművelési Központ
- 1960., Magyar Nemzeti Galéria
Díjak
- 1895., Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja,
- 1900., A Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje.
- 1924., Állami nagy aranyérem
- 1927., Háromkirályok című. képe, Varsói képzőművészeti társulat, Diplőme d'Honneur első hely.
- 1929., Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj.
Irodalom
- Végvári Lajos: Fényes Adolf, (Szabad Művészet. 1949)
- Végvári Lajos: Szolnoki művészet 1852–1952 (Budapest, 1952)
- Oelmacher Anna: Fényes Adolf (Budapest., 1962)
Forrás: Életrajzi Lexikon