„Karácsonkő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Új képek
90. sor: 90. sor:
* '''[[Keresztelő Szent János]]-templom''' - a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.
* '''[[Keresztelő Szent János]]-templom''' - a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.


* '''Történelmi és régészeti múzeum''' - Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyüjteményt képvisel az úgynevezett '''[[Cucuteni]]-kultúra''' emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az [[újkőkorszak]]ból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumusicaból, Tirgu Ocnaból és Bicazból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a '''Fejedelemasszony halma''' ([[Bitca Doamnei]]) mellett feltárt [[dákok|dák]] erődítmény leletanyaga is.
* '''Történelmi és régészeti múzeum''' - Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyűjteményt képvisel az úgynevezett '''[[Cucuteni]]-kultúra''' emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az [[újkőkorszak]]ból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumuşicából, Trgu Ocnaból és Bicaz-(Békás)-ból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a '''Fejedelemasszony halma''' ([[Bitca Doamnei]]) mellett feltárt [[dákok|dák]] erődítmény leletanyaga is.


* '''Természettudományi múzeum'''- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.
* '''Természettudományi múzeum'''- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.

A lap 2013. június 22., 23:39-kori változata

Karácsonkő (Piatra Neamț)
A város panorámája a lanovkából
A város panorámája a lanovkából
Karácsonkő címere
Karácsonkő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMoldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeNeamț
Rangmunicípium
KözségközpontPiatra Neamț
Beosztott falvak
  • Ciritei
  • Doamna
  • Văleni
PolgármesterGheorghe Ștefan (PD-L)
Irányítószám610004–610360
Körzethívószám+40 x33[1]
SIRUTA-kód120726
Népesség
Népesség82 375 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság42 (0%, 2021)[4]
Község népessége79 679 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség1354 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Terület77,4 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″
Karácsonkő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karácsonkő (románul Piatra Neamț) város az Aranyos-Beszterce partján Romániában, Moldvában. Neamț megye székhelye. Mivel a Keleti-Kárpátok nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.

Neve

A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.” [5] A román név Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerüen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.

A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csalhó - Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,[6] Ráró - Rarău: sólyomfajta,[7] Sólyomkő - Piatra Șoimului [8]). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.[9]

Földrajz

Az Aranyos-Besztercén lévő egyik víztározó

Karácsonkő 350 km-re Bukaresttől északra fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár–Szucsáva–Marosvásárhely útvonalon is.

A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Keleti-Kárpátokhoz tartoznak. Mellette található az Aranyos-Beszterce két víztározója.

Városrészek

A városközpont térképe

A város a következő negyedekre van felosztva:

  • Központ (Centru)
  • Dărmănești
  • Precista
  • Mărăței
  • Május 1. (1 Mai)
  • Sarata
  • Szőlősvölgy (Valea Viei)
  • Régi állomás (Gara Veche)
  • Remény negyed (Speranța)

Történelem

Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a paleolitikumból származnak, körülbelül i. e. 100 000-ből. A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt. Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem idejéből származnak. „Petrovada” várát már Ptolemaiosz is említette egyik munkájában. Ez a Kövesd (Cuejd) patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. 1-2. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.

A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.

Karácsonkő csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a 16. században már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. Stefan cel Mare fejedelem idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.

A 17–18. században a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött Moldva első papírmalma is.

Az elmúlt századokban több hullámban csángók települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.

Népessége

Karácsonkő

2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.

A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.

Kultúra és oktatás

Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rareș Nemzeti Kollégium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.

Látnivalók

Az István-torony
  • István-torony - a 15. században emelték, I. István moldvai fejedelem uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen gótikus részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.
  • Keresztelő Szent János-templom - a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.
  • Történelmi és régészeti múzeum - Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyűjteményt képvisel az úgynevezett Cucuteni-kultúra emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az újkőkorszakból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumuşicából, Trgu Ocnaból és Bicaz-(Békás)-ból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a Fejedelemasszony halma (Bitca Doamnei) mellett feltárt dák erődítmény leletanyaga is.
  • Természettudományi múzeum- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.
  • „Calistrat Hogaș” emlékmúzeum - A neves író, Calistrat Hogaș (1847–1917) iskolaigazgatóként élt itt 1869-től 1899-ig. Behatóan ismerte és szerette a Kárpátokat, A környék lakóiról és saját hegyi barangolásairól sok kedves történetet írt. Emlékmúzeumnak berendezett házában eredeti kéziratok, használati tárgyak, könyvek tekinthetők meg.

Testvérvárosok

Lanovka

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  3. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ http://lexikon.katolikus.hu/K/Karácsonykő.html
  6. ↑ http://dictionare.edu.ro/definitie/ceahl%C4%83u
  7. ↑ http://www.referatele.com/referate/geografie/online19/Rezervatia-Pietrele-Doamnei-Rarau-referatele-com.php
  8. ↑ http://dictionare.edu.ro/definitie/soim
  9. ↑ Duma-István András közlése

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Piatra Neamț
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karácsonkő&oldid=13700884”