„Jekelfalussy József” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Források + Infobox + További információk + javítások. (A KSH honlapján nem Budapest szerepel a halálozás helyének, hanem Lontó). Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
|||
| név = Jekelfalussy József |
|||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| születési név = |
|||
| születés helye = [[Rimaszombat]] |
|||
| születés dátuma = [[1849]]. [[október 9.]] |
|||
| halál helye = [[Lontó]] |
|||
| halál dátuma = [[1901]]. [[február 12.]] {{életkor-holt|1849|10|9|1901|2|12}} |
|||
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]] |
|||
| házastárs = |
|||
| szakma = [[Statisztika|statisztikus]], [[Közgazdaságtan|közgazdász]] |
|||
| aktív évek = |
|||
| iskolái = [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]] |
|||
| művésznév = |
|||
| becenév = |
|||
| szerepei = |
|||
| munkái = Magyarország népességi statisztikája<br>Hazánk bűnügyi statisztikája<br>Magyarország iparstatisztikája |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
| aláírás = |
|||
| hivatalos oldala = <!--http:// nélkül! --> |
|||
| blogja = |
|||
| e-mail = |
|||
| MySpace = |
|||
| IMDb = |
|||
| PORT.hu = |
|||
}} |
|||
[[Kép:Jekelfalussy József.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Jekelfalussy József portréja, a Vasárnapi Újság illusztrációja, 1896]] |
[[Kép:Jekelfalussy József.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Jekelfalussy József portréja, a Vasárnapi Újság illusztrációja, 1896]] |
||
Jekelfalusi és margitfalvi '''Jekelfalussy József''' ([[Rimaszombat]], [[1849]]. [[október 9.]] – [[ |
Jekelfalusi és margitfalvi '''Jekelfalussy József''' ([[Rimaszombat]], [[1849]]. [[október 9.]] – [[Lontó]]<ref>Életének utolsó éveiben visszatérő betegséggel küzdött. Egyre többet tartózkodott felesége birtokán. 1901. február 12-én hunyt el, Lontón. ([http://www.ksh.hu/mult_jekelfalussy_jozsef Életrajz - KSH])</ref>, [[1901]]. [[február 12.]]) statisztikus, közgazdász, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]] igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a [[statisztika]]i adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. |
||
== Életútja == |
== Életútja == |
||
Alapiskoláit [[Lőcse|Lőcsén]], majd [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] és [[Nagyszombat]]on végezte. 1869-ben [[Pest]] |
Alapiskoláit [[Lőcse|Lőcsén]], majd [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjesen]] és [[Nagyszombat]]on végezte. 1869-ben [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költözött, ahol a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályának tisztviselője lett, s ezzel egyidejűleg beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pesti Egyetem]] jogi karára is. 1871-ben a minisztériumi osztályból szervezett [[Központi Statisztikai Hivatal|Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal]] gyakornokként átvette Jekelfalussyt, aki 1871 és 1872 között elvégezte a statisztikai tanfolyamot, és statisztikusi szakvizsgát tett. 1873-tól segédfogalmazói rangban dolgozott a statisztikai intézetben. Jogtudományi doktori oklevelét végül 1874-ben szerezte meg, s még ugyanabban az évben váltóügyvédi vizsgát is tett. 1878-tól 1879-ig katonaként részt vett [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] okkupációjában, majd hazatérve megházasodott és felépíttette [[lontó]]i kastélyát. Ezzel párhuzamosan immár fogalmazóként, 1882-től miniszteri titkárként folytatta munkáját a statisztikai hivatalban. 1886-ban címzetes miniszteri osztálytanácsosi rangban kinevezték az intézet aligazgatójává. 1888-ban tényleges miniszteri osztálytanácsos lett, 1892-ben – [[Keleti Károly]] halála után – pedig átvette az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatását, s haláláig irányította az intézet munkáját. |
||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
||
Pályája elején főleg a [[népszámlálás]] módszertani problémái, valamint a [[demográfia]]i adatok társadalomstatisztikai kérdései vonzották (nemzetiségek, foglalkoztatásszerkezet, bűnözés stb.). Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos [[ |
Pályája elején főleg a [[népszámlálás]] módszertani problémái, valamint a [[demográfia]]i adatok társadalomstatisztikai kérdései vonzották (nemzetiségek, foglalkoztatásszerkezet, bűnözés stb.). Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos [[Cigányok|cigányösszeírás]] megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több [[helységnévtár]] és [[címtár]] összeállítása. Az 1880-as évek második felétől figyelme egyre inkább a gazdaságstatisztikára, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzésére terjedt ki. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó [[közgazdaságtan|nemzetgazdasági]] elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban ''([[Nemzetgazdasági Szemle]], [[Közgazdasági Szemle]], [[Budapesti Szemle]]'' stb.) publikálta, s az 1890-es évekre a magyarországi közgazdászkörök elismert alakja lett. Szerkesztette a ''Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv'' (1887-től), a ''Nemzetgazdasági Szemle'' (1889–1892), a ''Közgazdasági és Közigazgatási Szemle'' (1893–1894) és a ''Közgazdasági Szemle'' (1895–1899) című szakfolyóiratokat. |
||
Kiváló szervező hírében állt, s igazgatása közel tíz éve alatt – többek között a már említett módszertani újításai segítségével – magas színvonalra emelte az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal munkáját. Létrehozta a kormányjelentés intézményét, azaz a statisztikai hivatal meghatározott rendszerességgel az országgyűlés elé terjesztette a |
Kiváló szervező hírében állt, s igazgatása közel tíz éve alatt – többek között a már említett módszertani újításai segítségével – magas színvonalra emelte az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal munkáját. Létrehozta a kormányjelentés intézményét, azaz a statisztikai hivatal meghatározott rendszerességgel az országgyűlés elé terjesztette a legfrissebb statisztikai felméréseken alapuló elemzéseit. Szakmai támogatásával fogadták el 1897-ben a [[statisztikai törvény]]t (1897. évi XXXV. tc.), amely az állampolgárok számára kötelezővé tette az igazságnak megfelelő adatok kiszolgáltatását, a személyes adatok kezelésének és védelmének törvényi szavatolása mellett. 1898-ra az ő irányításával épülhetett fel a statisztikai hivatal új – ma is használatban lévő – főépülete a Keleti Károly utcában. |
||
== Társasági tagságai és elismerései == |
== Társasági tagságai és elismerései == |
||
14. sor: | 44. sor: | ||
== Főbb művei == |
== Főbb művei == |
||
*''Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban |
*''Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint.'' Budapest, 1882. |
||
*''A községek háztartása és pótadójuk 1881.'' Budapest, 1883. |
*''A községek háztartása és pótadójuk 1881.'' Budapest, 1883. |
||
*''A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban.'' Budapest, 1883. |
*''A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban.'' Budapest, 1883. |
||
*''Hazánk bűnügyi |
*''Hazánk bűnügyi statisztikája 1873–80.'' Budapest, 1884. |
||
*''Magyarország népességi |
*''Magyarország népességi statisztikája.'' Budapest, 1884. |
||
*''Magyarország házi ipara az 1884. év elején.'' Budapest, 1885. |
*''Magyarország házi ipara az 1884. év elején.'' Budapest, 1885. |
||
*''Magyarország malomipara 1885. év elején.'' Budapest, 1885. |
*''Magyarország malomipara 1885. év elején.'' Budapest, 1885. |
||
29. sor: | 59. sor: | ||
*{{ÚMÉL|3|583–584}} |
*{{ÚMÉL|3|583–584}} |
||
*[http://www.gomororszag.sk/120.html B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete] |
*[http://www.gomororszag.sk/120.html B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete] |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
*{{cite web| url = http://www.ksh.hu/mult_jekelfalussy_jozsef| title = Életrajza a KSH honlapján| accessdate= 2013-06-22| author = Központi Statisztikai Hivatal| language = magyar}} |
|||
*{{cite web| url = http://www.ksh.hu/mult_torteneti_kronologia| title = A KSH történeti kronológiája| accessdate= 2013-06-22| author = Központi Statisztikai Hivatal| language = magyar}} |
|||
== További információk == |
|||
* [http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1999/1999_12/1999_12_1000.pdf Jekelfalussy József emlékezete - Központi Statisztikai Hivatal] |
|||
* [http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=jekelfalussy-jozsef-muveinek-valogatott-bibliografiaja&ID=334001 Jekelfalussy József műveinek válogatott bibliográfiája (antikvárium.hu)] |
|||
{{A KSH elnökei}} |
{{A KSH elnökei}} |
A lap 2013. június 22., 17:36-kori változata
Jekelfalussy József | |
Született | 1849. október 9. Rimaszombat |
Elhunyt | 1901. február 12. (51 évesen) Lontó |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | statisztikus, közgazdász |
Iskolái | Pesti Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jekelfalussy József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó[1], 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait.
Életútja
Alapiskoláit Lőcsén, majd Eperjesen és Nagyszombaton végezte. 1869-ben Pestre költözött, ahol a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztályának tisztviselője lett, s ezzel egyidejűleg beiratkozott a Pesti Egyetem jogi karára is. 1871-ben a minisztériumi osztályból szervezett Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal gyakornokként átvette Jekelfalussyt, aki 1871 és 1872 között elvégezte a statisztikai tanfolyamot, és statisztikusi szakvizsgát tett. 1873-tól segédfogalmazói rangban dolgozott a statisztikai intézetben. Jogtudományi doktori oklevelét végül 1874-ben szerezte meg, s még ugyanabban az évben váltóügyvédi vizsgát is tett. 1878-tól 1879-ig katonaként részt vett Bosznia okkupációjában, majd hazatérve megházasodott és felépíttette lontói kastélyát. Ezzel párhuzamosan immár fogalmazóként, 1882-től miniszteri titkárként folytatta munkáját a statisztikai hivatalban. 1886-ban címzetes miniszteri osztálytanácsosi rangban kinevezték az intézet aligazgatójává. 1888-ban tényleges miniszteri osztálytanácsos lett, 1892-ben – Keleti Károly halála után – pedig átvette az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatását, s haláláig irányította az intézet munkáját.
Munkássága
Pályája elején főleg a népszámlálás módszertani problémái, valamint a demográfiai adatok társadalomstatisztikai kérdései vonzották (nemzetiségek, foglalkoztatásszerkezet, bűnözés stb.). Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos cigányösszeírás megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több helységnévtár és címtár összeállítása. Az 1880-as évek második felétől figyelme egyre inkább a gazdaságstatisztikára, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzésére terjedt ki. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó nemzetgazdasági elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban (Nemzetgazdasági Szemle, Közgazdasági Szemle, Budapesti Szemle stb.) publikálta, s az 1890-es évekre a magyarországi közgazdászkörök elismert alakja lett. Szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv (1887-től), a Nemzetgazdasági Szemle (1889–1892), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemle (1893–1894) és a Közgazdasági Szemle (1895–1899) című szakfolyóiratokat.
Kiváló szervező hírében állt, s igazgatása közel tíz éve alatt – többek között a már említett módszertani újításai segítségével – magas színvonalra emelte az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal munkáját. Létrehozta a kormányjelentés intézményét, azaz a statisztikai hivatal meghatározott rendszerességgel az országgyűlés elé terjesztette a legfrissebb statisztikai felméréseken alapuló elemzéseit. Szakmai támogatásával fogadták el 1897-ben a statisztikai törvényt (1897. évi XXXV. tc.), amely az állampolgárok számára kötelezővé tette az igazságnak megfelelő adatok kiszolgáltatását, a személyes adatok kezelésének és védelmének törvényi szavatolása mellett. 1898-ra az ő irányításával épülhetett fel a statisztikai hivatal új – ma is használatban lévő – főépülete a Keleti Károly utcában.
Társasági tagságai és elismerései
Munkássága elismeréseként 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1893-ban rendes tagjává választották, 1892 és 1900 között a nemzetgazdasági bizottság előadója volt. 1885-től tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek (International Statistical Institute, ISI).
Főbb művei
- Népünk hivatása és foglalkozása az 1880-ban végrehajtott számlálás szerint. Budapest, 1882.
- A községek háztartása és pótadójuk 1881. Budapest, 1883.
- A községi pénzügy főbb eredményei hazánkban. Budapest, 1883.
- Hazánk bűnügyi statisztikája 1873–80. Budapest, 1884.
- Magyarország népességi statisztikája. Budapest, 1884.
- Magyarország házi ipara az 1884. év elején. Budapest, 1885.
- Magyarország malomipara 1885. év elején. Budapest, 1885.
- Magyarország iparstatisztikája 1885-ben. Budapest, 1886.
- Fogházaink állapota 1872–1886. Budapest, 1887.
Felhasznált irodalom
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 810. o.
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 252. o. ISBN 963-9257-02-8
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 583–584. o. ISBN 963-547-414-8
- B. Szabó Márta: Jekelfalussy József emlékezete
Jegyzetek
- ↑ Életének utolsó éveiben visszatérő betegséggel küzdött. Egyre többet tartózkodott felesége birtokán. 1901. február 12-én hunyt el, Lontón. (Életrajz - KSH)
Források
- Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 22.)
- Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 22.)