„IBM” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
40. sor: | 40. sor: | ||
* zSeries (korábban [[S/390]]) nagygépes vonal |
* zSeries (korábban [[S/390]]) nagygépes vonal |
||
* iSeries (korábban [[AS/400]]) |
* iSeries (korábban [[AS/400]]) középkategóriás vonal (midrange) |
||
* pSeries (korábban [[RS/6000]] ill. RISC System/6000) Risc processzor architektúrára épülő szerverek |
* pSeries (korábban [[RS/6000]] ill. RISC System/6000) Risc processzor architektúrára épülő szerverek |
||
* xSeries [[Intel]]-[[processzor]]os [[szerver]]ek |
* xSeries [[Intel]]-[[processzor]]os [[szerver]]ek |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
* 1401, 7450 |
* 1401, 7450 |
||
PC-processzorcsaládok: |
|||
PC processzor családok: |
|||
* [[PowerPC]] sorozat |
* [[PowerPC]] sorozat |
||
A legújabb generációs [[játékkonzol]]ok szinte kivétel nélkül az IBM által fejlesztett processzorokat |
A legújabb generációs [[játékkonzol]]ok szinte kivétel nélkül az IBM által fejlesztett processzorokat tartalmazzák; pl. a [[Playstation 3]] játékkonzol [[Cell (mikroprocesszor)|Cell]] processzora Sony-Toshiba-IBM közös fejlesztés eredménye, az [[Xbox 360]] CPU-ja hárommagos IBM [[Xenon (mikroprocesszor)|Xenon]] processzor, a [[Nintendo Wii]] konzolokban IBM [[PowerPC]] alapú [[Broadway (mikroprocesszor)|Broadway processzor]] van. |
||
Az IBM nemcsak [[hardver]]t gyárt, termékei között szerepelnek [[szoftver]]ek is. Íme legfontosabbak listája: |
Az IBM nemcsak [[hardver]]t gyárt, termékei között szerepelnek [[szoftver]]ek is. Íme legfontosabbak listája: |
||
* '''Operációs rendszerek''': [[OS/390]], [[OS/400]], [[AIX]] névre hallgató [[UNIX]] [[operációs rendszer]], |
* '''Operációs rendszerek''': [[OS/390]], [[OS/400]], [[AIX]] névre hallgató [[UNIX]] [[operációs rendszer]], |
||
* '''JVM megvalósítás''': Jikes, J9 |
* '''JVM megvalósítás''': Jikes, J9 |
||
* '''Levelező és |
* '''Levelező- és csoportmunkaszoftver''': [[Lotus Notes]] levelező kliens, Lotus Domino levelező szerver, [[Lotus Sametime]] videokonferencia szoftver |
||
* '''Táblázatkezelők''': [[Lotus 1-2-3]] |
* '''Táblázatkezelők''': [[Lotus 1-2-3]] |
||
* '''Adatbázis |
* '''Adatbázis-kezelők''': [[DB2]], [[IBM Informix|Informix]] |
||
* '''Alkalmazás szerverek és RAD eszközök''': Websphere stúdió pl. banki környezetben eléggé elterjedt |
* '''Alkalmazás szerverek és RAD eszközök''': Websphere stúdió pl. banki környezetben eléggé elterjedt |
||
* '''Tervező és |
* '''Tervező- és kódgenerátor-eszközök''': Rational termékvonal pl. Rational Rose |
||
* ''' |
* '''Rendszerfelügyeleti, biztonsági és adattárolási szoftverek''': Tivoli termékek. Pl. [[IBM Tivoli Directory Server|Tivoli Directory Server]] |
||
* ''' |
* '''Üzletiintelligencia-szoftver''': Cognos |
||
Ezek egy részéhez felvásárlások útján jutott hozzá |
Ezek egy részéhez felvásárlások útján jutott hozzá, majd beépítette őket termék palettájába. |
||
Az IBM sok szabad forrású rendszer elindítója |
Az IBM sok szabad forrású rendszer elindítója és támogatója. Szoros együttműködésben van például az Apache Grouppal is. Ennek példája az [[Eclipse]] nevű fejlesztőeszköz, vagy ilyen a Derby névre hallgató, 100%-ban Javaban írt adatbázis-kezelő (korábbi nevén Cloudscape). |
||
Támogatja [[Linux]]-ot és a [[Java (programozási nyelv)|Java]] technológiát. |
Támogatja [[Linux]]-ot és a [[Java (programozási nyelv)|Java]] technológiát. |
||
Szoftverszabvány-alkotásban is jelentős szerepet vállal. Főleg az üzleti kommunikációs protokollokat lehetne megemlíteni. |
|||
Üzleti tanácsadó részlege is van. |
Üzleti tanácsadó részlege is van. |
A lap 2013. június 16., 23:33-kori változata
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
International Business Machines | |
Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NYSE: IBM |
Jogelőd |
|
Alapítva | 1911 |
Székhely | Armonk, New York |
Vezetők | Virginia "Ginni" M. Rometty,[1] Igazgató és CEO Dan Fortin, Elnök (Kanada) Frank Kern, Elnök (Ázsia) Nick Donofrio, SVP (Technológia) Colleen Arnold, Elnök IOT EMEA Északkelet Dominique Cerutti, Elnök IOT EMEA Délnyugat |
Alapító |
|
Iparág |
|
Tulajdonos |
|
Forma | corporation |
Termékek | Hardverek IT szolgáltatások Tanácsadás |
Árbevétel | 96,293 milliárd USD (2004) |
Alkalmazottak száma | 352 600 (2019)[2] |
Leányvállalatai |
|
Tőzsde | New York-i tőzsde |
é. sz. 41° 06′ 29″, ny. h. 73° 43′ 13″Koordináták: é. sz. 41° 06′ 29″, ny. h. 73° 43′ 13″ | |
Az International Business Machines weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz International Business Machines témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az IBM, vagyis International Business Machines egy egyesült államokbeli székhelyű, multinacionális informatikai cég. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
A legnagyobb és talán legismertebb informatikai cég. A céget szokták „Kék Óriás” (Big Blue) néven is emlegetni (kék színű logója miatt).
A kezdetek
1886-ban Herman Hollerith (1860-1929) lyukkártya-feldolgozó gépet talált fel, amelyet elektronikus számlálásra lehetett felhasználni. A lyukkártyák szendvicsként helyezkedtek el rézrudak között; ahol lyuk volt a kártyán, ott a rézrudak kontaktust létesítettek, és egy elektromos áramkör záródott. A készüléket arra tervezték, hogy fel lehessen dolgozni vele az 1880-as népszámlálás adatait. Kézi feldolgozással ez több mint egy évtizedig tartott volna.
Később 1911-ben Hollerith megalapította a Tabulating Machine Companyt. Számtalan egyesülés és üzletrészek felvásárlása után 1924-ben ez a cég lett az International Business Machines (IBM).
Története
Az IBM története közel száz évet ölel fel. Kisebb-nagyobb hullámvölgyeket leszámítva, mindig képes volt megújulni, és a mai napig megőrizte vezető szerepét a számítástechnikában.
Napjainkban
Jelenleg az IBM termék és szolgáltatási palettája igen széles. Részt vesz hardver gyártásban és szoftverfejlesztésben egyaránt.
Az IBM Personal Computer (PC) megalkotója, rendkívül sok szabadalom tulajdonosa, a Linux egyik legelső nagy támogatója. A cég többek között a szervereiről, a processzorairól, merevlemezeiről és a PC-kről ismert. A nevéhez fűződik a Power és a PowerPC architektúra.
Az IBM igen jó helyezéseket ért el a szuperszámítógépek világranglistáján: a TOP500 lista első 10-es csoportjából 4 helyet IBM gépek foglalnak el: a Roadrunner modell a 2. helyen, a 4., 7., és 8. helyezéseken további Blue Gene típusú modelljei állnak (ld.: TOP500, 2009 november).
A cég ismertebb kiszolgáló sorozatai:
- zSeries (korábban S/390) nagygépes vonal
- iSeries (korábban AS/400) középkategóriás vonal (midrange)
- pSeries (korábban RS/6000 ill. RISC System/6000) Risc processzor architektúrára épülő szerverek
- xSeries Intel-processzoros szerverek
Korábbi gépek:
- S/360- S/370 nagygépes kategória
- 1401, 7450
PC-processzorcsaládok:
- PowerPC sorozat
A legújabb generációs játékkonzolok szinte kivétel nélkül az IBM által fejlesztett processzorokat tartalmazzák; pl. a Playstation 3 játékkonzol Cell processzora Sony-Toshiba-IBM közös fejlesztés eredménye, az Xbox 360 CPU-ja hárommagos IBM Xenon processzor, a Nintendo Wii konzolokban IBM PowerPC alapú Broadway processzor van.
Az IBM nemcsak hardvert gyárt, termékei között szerepelnek szoftverek is. Íme legfontosabbak listája:
- Operációs rendszerek: OS/390, OS/400, AIX névre hallgató UNIX operációs rendszer,
- JVM megvalósítás: Jikes, J9
- Levelező- és csoportmunkaszoftver: Lotus Notes levelező kliens, Lotus Domino levelező szerver, Lotus Sametime videokonferencia szoftver
- Táblázatkezelők: Lotus 1-2-3
- Adatbázis-kezelők: DB2, Informix
- Alkalmazás szerverek és RAD eszközök: Websphere stúdió pl. banki környezetben eléggé elterjedt
- Tervező- és kódgenerátor-eszközök: Rational termékvonal pl. Rational Rose
- Rendszerfelügyeleti, biztonsági és adattárolási szoftverek: Tivoli termékek. Pl. Tivoli Directory Server
- Üzletiintelligencia-szoftver: Cognos
Ezek egy részéhez felvásárlások útján jutott hozzá, majd beépítette őket termék palettájába.
Az IBM sok szabad forrású rendszer elindítója és támogatója. Szoros együttműködésben van például az Apache Grouppal is. Ennek példája az Eclipse nevű fejlesztőeszköz, vagy ilyen a Derby névre hallgató, 100%-ban Javaban írt adatbázis-kezelő (korábbi nevén Cloudscape).
Támogatja Linux-ot és a Java technológiát.
Szoftverszabvány-alkotásban is jelentős szerepet vállal. Főleg az üzleti kommunikációs protokollokat lehetne megemlíteni.
Üzleti tanácsadó részlege is van.
Felvásárlások, eladások
- 1995-ben a Lotus Software felvásárlása
- 2001-ben Informix Software felvásárlása
- 2002-ben felvásárolta az oslói központú norvég Metamerge nevű céget, amely a fájlkönyvtár-integráló (directory integration) szoftverek vezető szolgáltatójának számított.
- 2002-ben 2,05 milliárd dollárért eladja régóta veszteséges merevlemez-gyártó üzletágát a japán Hitachinak
- 2002-ben 3,5 milliárd dolláros ügylet keretében megvásárolta a PricewaterhouseCoopers tanácsadó üzletágát
- 2003-ben lezárul a Rational Software felvásárlása
- 2005. május 1-jén eladta a kínai Lenovo cégnek az PC részlegét.
- 2007. január 25-én a Ricoh bejelentette, hogy megveszi az IBM nyomtató rendszerek üzletágát 725 millió dollárért. 3 éves befektetés keretében közös vállalkozást alakítanak ki egy új Ricoh leányvállalat révén InfoPrint Solutions Company. Ebben a Ricoh a részvények 51%-át, míg az IBM 49%-ot fogja birtokolni.
- 2007. november 13-án bejelentette, hogy megveszi a Cognost. Az üzleti intelligencia szoftvereket fejlesztő vállalatért 5 milliárd dollárt fizetett.
Külső hivatkozások
- Az IBM hivatalos honlapja
- Az IBM magyarországi honlapja
- A cég náci időkben játszott szerepéről
- Edwin Black: Az IBM és a holokauszt, Bp., Athenaeum 2000 Kiadó, 2002 ISBN 963-9261-58-0
Források
- Interactive history of progress (angol nyelven). IBM. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
Jegyzetek
- ↑ Virginia M Rometty (angol nyelven). IBM. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
- ↑ https://www.ibm.com/annualreport/assets/downloads/IBM_Annual_Report_2019.pdf#page=65