„Cserei Mihály (író, 1603–1660)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Einstein2 átnevezte a(z) Cserei Mihály (1603–1660) lapot a következő névre: Cserei Mihály (író, 1603–1660)
4. sor: 4. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Csiki Cserei Mihály a történetíró [[Cserei Mihály (1667–1756)|Cserei Mihály]] anyai nagyapja, Mádéfalván lakott. Ez a család nem azonos a történetíró apai családjával, mert eredeti nevük [[Nagy Iván (történész)|Nagy Iván]] szerint "Tuson" volt. [[Bethlen Gábor]]tól kaptak nemességet, s nevük is akkor változott meg.
Csiki Cserei Mihály a történetíró [[Cserei Mihály (író, 1667–1756)|Cserei Mihály]] anyai nagyapja, Mádéfalván lakott. Ez a család nem azonos a történetíró apai családjával, mert eredeti nevük [[Nagy Iván (történész)|Nagy Iván]] szerint "Tuson" volt. [[Bethlen Gábor]]tól kaptak nemességet, s nevük is akkor változott meg.


Cserei Mihálynak két felesége volt, az első Kelemen Margit, tőle nem maradt gyermek. Második felesége [[Apor Ilona]] vagy másképp Heléna volt, tőle származott Cserei Judit, aki a történetíró anyja volt.
Cserei Mihálynak két felesége volt, az első Kelemen Margit, tőle nem maradt gyermek. Második felesége [[Apor Ilona]] vagy másképp Heléna volt, tőle származott Cserei Judit, aki a történetíró anyja volt.

A lap 2013. június 16., 19:39-kori változata

Cserei Mihály (csiki) (Csíkcsicsó, 16031660) író.

Élete

Csiki Cserei Mihály a történetíró Cserei Mihály anyai nagyapja, Mádéfalván lakott. Ez a család nem azonos a történetíró apai családjával, mert eredeti nevük Nagy Iván szerint "Tuson" volt. Bethlen Gábortól kaptak nemességet, s nevük is akkor változott meg.

Cserei Mihálynak két felesége volt, az első Kelemen Margit, tőle nem maradt gyermek. Második felesége Apor Ilona vagy másképp Heléna volt, tőle származott Cserei Judit, aki a történetíró anyja volt.

Csiki Cserei Mihály csíki főkirálybíró, illetve görgényi főudvarbíró volt. Ebben a minőségében érte utol a halál: a Barcsay Ákos fejedelem elleni felkelés során Lázár István elfogatta és kivégeztette.

Művei

Kéziratos munkája, Bethlen Gábor koráról tartalmaz adatokat. A kézirat eredetileg Benkő József tulajdonában volt, ma már nem található meg.

Források