„Nagysáros” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Kép hozzá |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
[[Kép:Slovakia Velky Saris 14.JPG|bélyegkép|balra|200px|Utcarészlet]] |
[[Kép:Slovakia Velky Saris 14.JPG|bélyegkép|balra|200px|Utcarészlet]] |
||
[[File:View of Sáros.jpg|bélyegkép|balra|Sáros vára 17. századi metszeten]] |
|||
* Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai. |
* Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai. |
||
* Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik. |
* Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik. |
A lap 2013. június 13., 14:23-kori változata
Nagysáros (Veľký Šariš) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1217 | ||
Polgármester | Mikuláš Drab | ||
Irányítószám | 082 21 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6471 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 206 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 281 m | ||
Terület | 25,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″ | |||
Nagysáros weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysáros témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nagysáros, (szlovákul: Veľký Šariš, németül: Gross-Scharosch) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. A 18. század végéig Sáros vármegye székhelye. 2011-ben 5292 lakosából 4348 szlovák és 476 roma volt.
Fekvése
Eperjestől 5 km-re északnyugatra a Tarca völgyében fekszik.
Története
1217-ben "Sarus" néven említik először. Neve a magyar sár főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már 13. századi első említése előtt is állt. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. 1312-ben Károly Róbert megostromolta, majd 1315 újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. 1440-től 1461-ig Giskra serege szállta meg, míg Mátyás visszafoglalta tőlük. 1537 szeptemberében Fels, I. Ferdinánd vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd 1687-ben Székely Márton Thököly kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A második világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.
Fényes Elek szerint "Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik." [2]
A településnek 1910-ben 2476, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, lengyel és cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
2001-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt.
Nevezetességei
- Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
- Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
- Szent Erzsébet kápolna.
- Szent Kunigunda kápolna.
- Rákóczi-kastély.
További információk
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Nagysáros Szlovákia térképén
- Nagysáros a szlovák múzeumok honlapján
- Tourist-channel.sk
- E-obce.sk
- Nagysáros mint búcsújáróhely
- Régi képeslap Nagysárosról
- Régi képeslap Nagysárosról
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.