„Nagysáros” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kép hozzá
45. sor: 45. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Kép:Slovakia Velky Saris 14.JPG|bélyegkép|balra|200px|Utcarészlet]]
[[Kép:Slovakia Velky Saris 14.JPG|bélyegkép|balra|200px|Utcarészlet]]
[[File:View of Sáros.jpg|bélyegkép|balra|Sáros vára 17. századi metszeten]]
* Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
* Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
* Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
* Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.

A lap 2013. június 13., 14:23-kori változata

Nagysáros (Veľký Šariš)
Nagysáros címere
Nagysáros címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangváros
Első írásos említés1217
PolgármesterMikuláš Drab
Irányítószám082 21
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség6471 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség206 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület25,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″
Nagysáros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysáros témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagysáros, (szlovákul: Veľký Šariš, németül: Gross-Scharosch) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. A 18. század végéig Sáros vármegye székhelye. 2011-ben 5292 lakosából 4348 szlovák és 476 roma volt.

Fekvése

Eperjestől 5 km-re északnyugatra a Tarca völgyében fekszik.

Története

1217-ben "Sarus" néven említik először. Neve a magyar sár főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már 13. századi első említése előtt is állt. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. 1312-ben Károly Róbert megostromolta, majd 1315 újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. 1440-től 1461-ig Giskra serege szállta meg, míg Mátyás visszafoglalta tőlük. 1537 szeptemberében Fels, I. Ferdinánd vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd 1687-ben Székely Márton Thököly kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A második világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.

Utcarészlet

Fényes Elek szerint "Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelõje, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik." [2]

A településnek 1910-ben 2476, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, lengyel és cigány kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

2001-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt.

Nevezetességei

Utcarészlet
Sáros vára 17. századi metszeten
  • Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
  • Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
  • Szent Erzsébet kápolna.
  • Szent Kunigunda kápolna.
  • Rákóczi-kastély.
Sáros várának romjai

További információk

Források