„Magyarigen” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A [[Római Birodalom|rómaiak]] követ bányásztak határában, ebből a kőből építették [[Apulum]]ot. A legkorábbi [[erdély]]i [[hospes]]települések egyike [[Boroskrakkó|Krakkó]] és [[Romosz]] mellett, amelyekkel 1206-ban együtt kapott szabadalmakat. 1332—37-ben 217 füsttel írták össze, ezzel a legnagyobb erdélyi települések közé is tartozott. 1347-ben ''civitas''-ként említették. [[Erdélyi szászok|Szász]] hospes lakói a 14. században a gyulafehérvári püspök [[jobbágy]]ai lettek. 1587-ben még a szász [[káptalan]]hoz tartozott, de 1592 és 1602 között a [[Jézus Társasága|jezsuiták]] már az igeni [[Kálvinizmus|reformátusok]] között szerveztek [[misszió]]t. A térítés eredménytelen volt, és [[Giorgio Basta|Basta]] zsoldosai 1602-ben kb. negyven hitéhez ragaszkodó igeni reformátust taszítottak a Kecskekő szakadékába. Ekkor már magyar nyelvű protestánsai mellett az 1608-ból feljegyzett ''Oláh utca'' román lakosságról is tanúskodik. 1615-től folyamatosan [[mezőváros]]ként említették. Szombatonként vásárt tartott, piacvámot szedett. Jelentős volt bortermelése. |
|||
[[1206]]-ban ''Chrapundorf'' néven említik először. Az erődített [[reformátusok|református]] templomot a régi gótikus templom helyébe [[1781]]-ben építették, [[1849]]-ben a románok a falut elpusztították, 200 lakos tömegsírja a katolikus iskola kertjében van. [[1910]]-ben 1559 lakosából 1117 román és 348 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Magyarigeni járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 6401 lakosából 6288 román, 83 cigány, 27 magyar és 2 német volt. |
|||
A város első statútumát 1664-ben szerkesztették és [[Alsó-Fehér vármegye|Fehér vármegye]] 1670-ben fogadta el. Egy hadnagy és egy bíró állt az élén, mindkettőt évente választották. A nemesek hadnagya a nemesek felett ítélkezett, a (“paraszt”) bíró pedig a köznép (kézművesek és jobbágyok) felett. Kincstári uradalmát 1715-től a katolikus püspökség művelte, majd 1751-ben az országgyűlés formálisan is nekik ítélte. Rajtuk kívül jelentősebb birtokosai közé tartozott az Inczédy és a [[Teleki család]]. Az 1738-as pestisjárványban 152 lakosa halt meg. 1750-ben 154 háztartással írták össze, közülük 18 volt egytelkes nemes, 53 jobbágy, 77 [[zsellér]] és hét szolga. Ugyanekkor 40 távollévő nemes birtokolt határában. 1761-ben 102 [[Ortodox kereszténység|ortodox]] és 30 [[Román görög katolikus egyház|görög katolikus]] román család lakta. 1770-ben nagy része leégett. Köznépe 1784. november 10-én lerombolta a nemesi kúriákat. |
|||
==Híres emberek== |
==Híres emberek== |
||
A lap 2013. június 10., 22:46-kori változata
| Magyarigen (Ighiu) | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Fehér | ||
| Község | Magyarigen | ||
| Rang | községközpont | ||
| Polgármester | Traian Rusu (PD-L | ||
| Irányítószám | 517360 | ||
| SIRUTA-kód | 4936 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1360 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Népsűrűség | 51,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 128,46 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 08′ 40″, k. h. 23° 30′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 40″, k. h. 23° 30′ 56″ | |||
 | |||
| Magyarigen weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Magyarigen (románul: Ighiu, németül: Krapundorf) falu Romániában Fehér megyében.
Nevének eredete
Nevét Kiss Lajos az ómagyar Egen ill. Hegun személynévi adatokhoz köti, amely talán az Egon név német Egin v. Egen változatának átvétele. Benkő József a Hyginus névből eredezteti (ld. Szent Hüginosz). Először 1206-ban említik Crapundorph néven, majd 1266-ban mint Yguen és Ygun, 1299-ben mint Igwen és Yguen, 1347-ben mint Igen fordult elő, előtagja pedig először egy 1608-as oklevél 1757-ből származó másolatában (Magjar Igen).
Fekvése
Gyulafehérvártól 12 km-re északnyugatra, az Erdélyi Hegyalján fekszik.
Népesség
- 1785-ben 1156 lakosa volt, közülük kb. 10% nemes. Lakosságának vallási és nyelvi megoszlásására az egyes felekezetek időben legközelebbi összeírásából következtethetünk: 1766-ban 344 reformátust, 1785-ben 93 ortodox családot, 1790-ben 359 görög és 43 római katolikus lelket számoltak össze.
- 1910-ben 1559 lakosából 1117 volt román, 348 magyar és 88 főleg cigány anyanyelvű; 639 ortodox, 575 görög katolikus, 147 római katolikus, 127 református és 63 zsidó vallású.
- 2002-ben 1244-en lakták, közülük 1124 volt román, 106 cigány és 13 magyar nemzetiségű; 1102 ortodox, 74 pünkösdi, 46 görög katolikus, 12 római katolikus és nyolc református vallású.
Története
A rómaiak követ bányásztak határában, ebből a kőből építették Apulumot. A legkorábbi erdélyi hospestelepülések egyike Krakkó és Romosz mellett, amelyekkel 1206-ban együtt kapott szabadalmakat. 1332—37-ben 217 füsttel írták össze, ezzel a legnagyobb erdélyi települések közé is tartozott. 1347-ben civitas-ként említették. Szász hospes lakói a 14. században a gyulafehérvári püspök jobbágyai lettek. 1587-ben még a szász káptalanhoz tartozott, de 1592 és 1602 között a jezsuiták már az igeni reformátusok között szerveztek missziót. A térítés eredménytelen volt, és Basta zsoldosai 1602-ben kb. negyven hitéhez ragaszkodó igeni reformátust taszítottak a Kecskekő szakadékába. Ekkor már magyar nyelvű protestánsai mellett az 1608-ból feljegyzett Oláh utca román lakosságról is tanúskodik. 1615-től folyamatosan mezővárosként említették. Szombatonként vásárt tartott, piacvámot szedett. Jelentős volt bortermelése.
A város első statútumát 1664-ben szerkesztették és Fehér vármegye 1670-ben fogadta el. Egy hadnagy és egy bíró állt az élén, mindkettőt évente választották. A nemesek hadnagya a nemesek felett ítélkezett, a (“paraszt”) bíró pedig a köznép (kézművesek és jobbágyok) felett. Kincstári uradalmát 1715-től a katolikus püspökség művelte, majd 1751-ben az országgyűlés formálisan is nekik ítélte. Rajtuk kívül jelentősebb birtokosai közé tartozott az Inczédy és a Teleki család. Az 1738-as pestisjárványban 152 lakosa halt meg. 1750-ben 154 háztartással írták össze, közülük 18 volt egytelkes nemes, 53 jobbágy, 77 zsellér és hét szolga. Ugyanekkor 40 távollévő nemes birtokolt határában. 1761-ben 102 ortodox és 30 görög katolikus román család lakta. 1770-ben nagy része leégett. Köznépe 1784. november 10-én lerombolta a nemesi kúriákat.
Híres emberek
- Itt élt és alkotott Bod Péter református lelkész író, irodalomtörténész és itt halt meg 1769. március 2-án, sírja a templom előtt van.
 |
 |
- Itt született 1863. február 25-én Ajtay-Gecse Sándor magyar jogász, szakíró.
.svg){kind=small}
