„Sav” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó változtatást (46.249.142.91), visszaállítva Legobot szerkesztésére |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
== A biológiában == |
== A biológiában == |
||
bezga szimat rex |
|||
A savaknak nagy a jelentősége az élő szervezetekben is. A [[genetika]] legfontosabb molekulái, a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] ([[dezoxiribonukleinsav]]) és az [[RNS]] ([[ribonukleinsav]]), szintén savak. |
|||
Az [[emésztőnedv]]ekben (például a [[gyomor]]ban) is találhatók savak, például sósav. |
|||
Fontos a szerepük a [[táplálkozás]]ban is. Az egyik legismertebb vitamin, a [[C-vitamin]] például [[aszkorbinsav]]ból áll. |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
A lap 2013. június 8., 20:25-kori változata
Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
A kémiában Brønsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a bázisnak.
Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel. A különböző sav-bázis elméletekben egyéb típusú savakat is definiálnak.
Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Brønsted-féle sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.
Brønsted-féle savak
Tulajdonságok
A hétköznapi értelemben vett savakhoz a Brønsted-féle savak állnak a legközelebb. Általában vízben oldható anyagok, a vizes oldatok pH-ját csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú, a magyar „sav” szó is erre vezethető vissza. A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető:
- AH + H2O → H3O+ + A−
ahol AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ a protonált vízmolekulát, más néven az oxóniumiont, A− pedig a savmaradékiont.
Sósav esetén:
- HCl + H2O → H3O+ + Cl−
A Brønsted-féle savak vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például akkumulátorsav), azaz elektrolit.
Csoportosítás
A Brønsted-féle savak többféleképpen csoportosíthatók. A gyakorlati szempontok a következők:
- a savmaradék-ion alapján: szerves vagy szervetlen
- a savmolekulánként leadható protonok száma alapján: egy- és többértékű savak
- a savi disszociációs állandó alapján: gyenge, közepes és erős savak
- vízoldhatóságuk alapján
A fenti csoportosítás csak a leggyakoribb szempontokat veszi figyelembe, de a Brønsted-féle savak többsége így is besorolható. Például a kénsav kétértékű, vízben jól oldódó, erős, szervetlen sav. Ezzel szemben az ecetsav egyértékű, vízben jól oldódó, gyenge, szerves sav.
A legerősebb sav
Az antimon-pentafluorid hidrogén-fluoridos (HF) oldatát tartják a legerősebb ismert savnak. E sav erőssége sokszorosa a kénsavénak (úgynevezett szupersav).
A biológiában
bezga szimat rex