„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Veronaiak kategória hozzáadva (a HotCattel)
51. sor: 51. sor:
[[Kategória:Humanisták]]
[[Kategória:Humanisták]]
[[Kategória:Reneszánsz költők, írók]]
[[Kategória:Reneszánsz költők, írók]]
[[Kategória:Veronaiak]]

A lap 2013. június 1., 19:07-kori változata

Girolamo Fracastoro (Verona, 1478 – Verona, 1553) olasz orvos, költő, humanista és természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé.

Élete

Jó anyagi állapotú családban született Veronában. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult. Itt találkozott Nikolaus Kopernikusszal is.[2] Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett.

Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.

Tudományos munkája

Orvostudomány

A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek). Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozza meg:

  • közvetlen
  • közvetett
  • távolsági módon

Csillagászat

Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.

Művei

  • 1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
  • 1534: Di Vini Temperatura
  • 1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
  • 1538: Homocentrica
  • 1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
  • 1539: Syphilis sive de morbo gallico.

Jegyzetek

  1. Radu Iftimovici Istoria universală a medicinei și farmaciei, i. m. 243-244. o.
  2. Girolamo Fracastoro, Encyclopedia Britanica.

Bibliográfia

  • Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Girolamo Fracastoro című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk