„Logodi utca” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Noire1 (vitalap | szerkesztései)
Agáta (vitalap | szerkesztései)
→‎Emléktáblák, emlékhelyek: kiegészítés Fülep Lajos
23. sor: 23. sor:
*A Logodi utca és a Tábor utca találkozásánál a „Hős tűzszerészek emlékoszlopa” áll.
*A Logodi utca és a Tábor utca találkozásánál a „Hős tűzszerészek emlékoszlopa” áll.
*A 25-ös számű házban élt [[Varga Ottó]] történetíró
*A 25-ös számű házban élt [[Varga Ottó]] történetíró
*Az 51-es számú házban élt [[Fülep Lajos]] művészettörténész, művészetfilozófus
*[[Kosztolányi Dezső]] 1916-ban költözött az 1-es számú, az [[Alagút (Budapest)|alagút]] közvetlen szomszédságában lévő, vizes, kis házba.<ref>Ma beépítetlen, csonka telek; ennek megfelelően a Logodi utca páratlan oldalának számozása hármassal kezdődik</ref> Egy évvel később átköltözött a [[Tábor utca]] és Logodi utca sarkán állő földszintes, kertes házba.<ref>A házat lebontották, helyén irodaház található</ref> A költő így írt ''Hajnali részegség'' című versében:
*[[Kosztolányi Dezső]] 1916-ban költözött az 1-es számú, az [[Alagút (Budapest)|alagút]] közvetlen szomszédságában lévő, vizes, kis házba.<ref>Ma beépítetlen, csonka telek; ennek megfelelően a Logodi utca páratlan oldalának számozása hármassal kezdődik</ref> Egy évvel később átköltözött a [[Tábor utca]] és Logodi utca sarkán állő földszintes, kertes házba.<ref>A házat lebontották, helyén irodaház található</ref> A költő így írt ''Hajnali részegség'' című versében:
{{rquote|0%|center|Várj csak, hogy is kezdjem, hogy is magyarázzam<br>Te ismered a házam<br>s ha emlékezni tudsz a <br>hálószobámra, azt is tudhatod,<br>milyen szegényes, elhagyott<br>ilyenkor innen a Logodi utca,<br>ahol lakom.<br>Tárt otthonokba látsz az ablakon.|}}
{{rquote|0%|center|Várj csak, hogy is kezdjem, hogy is magyarázzam<br>Te ismered a házam<br>s ha emlékezni tudsz a <br>hálószobámra, azt is tudhatod,<br>milyen szegényes, elhagyott<br>ilyenkor innen a Logodi utca,<br>ahol lakom.<br>Tárt otthonokba látsz az ablakon.|}}

A lap 2013. május 30., 13:39-kori változata

A Logodi utca[1] Budapest I. kerületében található, a Vérmező utat köti össze az Alagút utcával.

A budai vár lejtőjén, a várfallal párhuzamosan fut. Nevét a középkori, török időkben elpusztult Logod faluról kapta. Hajdan híres szőlőtermesztő vidék volt, erre utal első elnevezése is (Garten, Gartnergasse). A 19. század végén már Logodi utca volt a neve. A Vérmező felé néző házsora támfalrendszeren áll.

Emléktáblák, emlékhelyek

Galéria
  • Babits Mihály 1939 októberében vásárolta meg a 31. számú ház első emeleti lakását, de csak 1940-ben – egy évvel halála előtt – költözött oda.
  • Márai Sándor A Mikó utca és a Logodi utca sarkán lakott 1928 és 1945 között
  • A Logodi utca és a Tábor utca találkozásánál a „Hős tűzszerészek emlékoszlopa” áll.
  • A 25-ös számű házban élt Varga Ottó történetíró
  • Az 51-es számú házban élt Fülep Lajos művészettörténész, művészetfilozófus
  • Kosztolányi Dezső 1916-ban költözött az 1-es számú, az alagút közvetlen szomszédságában lévő, vizes, kis házba.[2] Egy évvel később átköltözött a Tábor utca és Logodi utca sarkán állő földszintes, kertes házba.[3] A költő így írt Hajnali részegség című versében:
Várj csak, hogy is kezdjem, hogy is magyarázzam
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi utca,
ahol lakom.
Tárt otthonokba látsz az ablakon.
  • Balázs Béla és öccse, Bauer Ervin orvos biológus (később Kaffka Margit férje) a 85. számú házban bérelt szobát, 1908 novemberétől. Balázs Béla 1912 őszéig lakott itt. Az utcát és környékét idézte meg a Történet a Lógody utcáról, a halálról és a messzeségről című novellájában.

Jegyzetek

  1. A múlt század első felében írásmódja: Lógody
  2. Ma beépítetlen, csonka telek; ennek megfelelően a Logodi utca páratlan oldalának számozása hármassal kezdődik
  3. A házat lebontották, helyén irodaház található

Források

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 35. o. ISBN 963-05-6411-4  
  • Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Kis-lant Kiadó Budapest (1995) ISBN 963 8284 03X

Külső hivatkozások