„Szerb Egyházi Múzeum (Szentendre)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a stilisztika |
|||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.<ref>{{cite web|url= http://www.mtatk.hu/interreg/kotet2/16_milan.pdf |title= BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)}}„A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A többmilliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.” </ref> |
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.<ref>{{cite web|url= http://www.mtatk.hu/interreg/kotet2/16_milan.pdf |title= BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)}}„A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A többmilliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.” </ref> |
||
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a szentségtartóktól, ikonoktól kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok, és bútorzat is. A kiállított tárgyak közül néhány XVI. századi keletkezésű. A művek többségét Szentendre barokk kori felemelkedésének korában, az 1800-as években alkották. |
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a szentségtartóktól, ikonoktól kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok, és bútorzat is. A kiállított tárgyak közül néhány XVI. századi keletkezésű. A művek többségét Szentendre barokk kori felemelkedésének korában, az 1800-as években alkották. Többek között itt található [[III. Arsenije Čarnojević]] szerb pátriárka képe főpapi ornátusban. <ref>{{cite web|url= http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Varga.pdf Varga J. János: I. Lipót 1690–1695. évi kiváltságai – História, 2010. 12. szám 12–14. o. – Hozzáférés ideje: 2013. február 7. 22:30.}}|title=Varga J. János – 13. o. – Közli III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képét főpapi ornátusban. A 18. század végén fára festett kép Szentendrén a Szerb Egyháztörténeti Gyűjteményben található. </ref> |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2013. május 23., 12:21-kori változata
| Szerb Egyházi Múzeum | |
 | |
| A főtéri templomtól jobbra fent található a Szerb Egyházi Múzeum | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Szentendre Magyarország |
| Cím | Pátriárka utca 5. |
| Alapítva | 1952? |
| Tömegközlekedés | http://goo.gl/maps/Nvovf |
| Elhelyezkedése | |
 Szerb Egyházi Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 04″, k. h. 19° 04′ 36″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Egyházi Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Szerb Egyházi Múzeum Magyarországon Szentendre városában található a Pátriárka utcában, a Pest Megyei Könyvtár közelében, a Saborna (Székesegyház, más néven Beogradska) elnevezésű szerb templom gondozott kertjében.
Története
A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel.[1]
Az 1960-as évek végén már múzeumként funkcionáló épületben a hazai szerb ortodox egyházművészet tárgyi emlékei láthatóak a szentségtartóktól, ikonoktól kezdve az egyházi ruházatokon át. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok, és bútorzat is. A kiállított tárgyak közül néhány XVI. századi keletkezésű. A művek többségét Szentendre barokk kori felemelkedésének korában, az 1800-as években alkották. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban. [2]
Forrás
Jegyzetek
- ↑ BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Budapest,1984. 141. p. (A továbbiakban: BERKI, 1984.)„A trianoni békediktátum által meghúzott határokon belül csak egy ortodox püspöki székhely maradt Magyarországon: Buda, illetve Szentendre. A többmilliós hazai ortodoxia néhány tízezerre zsugorodott. A trianoni Magyarországon rekedt román parókiák a nagyváradi, illetve az aradi püspök alá tartoztak. Már az 1920-as években tárgyalások folytak, hogy az összes magyarországi ortodox egyházközség a budai szerb püspök joghatósága alatt éljen, de ez csak terv maradt.”
- ↑ [ http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-012/Varga.pdf Varga J. János: I. Lipót 1690–1695. évi kiváltságai – História, 2010. 12. szám 12–14. o. – Hozzáférés ideje: 2013. február 7. 22:30. ]|title=Varga J. János – 13. o. – Közli III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képét főpapi ornátusban. A 18. század végén fára festett kép Szentendrén a Szerb Egyháztörténeti Gyűjteményben található.