„Raffai Sarolta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Életrajz infobox | név = Raffai Sarolta | kép = | képméret = | képaláírás = | születési név = | születés helye = Kecel | születés dátuma = …” Címke: HTML-sortörés |
a →Életpályája: nagykötőjel |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
[[Kalocsa|Kalocsán]] kapott tanári oklevelet 1950-ben. 1966-tól jelentek meg művei. 1968-ig oktatott [[Páhi]]ban, [[Kecel]]en, [[Császártöltés]]en és [[Uszód]]on. |
[[Kalocsa|Kalocsán]] kapott tanári oklevelet 1950-ben. 1966-tól jelentek meg művei. 1968-ig oktatott [[Páhi]]ban, [[Kecel]]en, [[Császártöltés]]en és [[Uszód]]on. 1968–1972 között könyvtárosként dolgozott szintén Kalocsán. 1971–1985 között országgyűlési képviselő volt (Bács-Kiskun Megye). 1972–1978 között a [[Forrás (folyóirat)|Forrás]] folyóirat versrovatát vezette. 1975-1980 között az országgyűlés alelnöke volt. 1979–1981 között a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] igazgatóa volt. 1983-ban nyugdíjba vonult. |
||
Műveit a realisztikus társadalomábrázolás igénye táplálta, publicisztikus hevület fűtötte. Főként női sorsokat ábrázolt. |
Műveit a realisztikus társadalomábrázolás igénye táplálta, publicisztikus hevület fűtötte. Főként női sorsokat ábrázolt. |
||
A lap 2013. május 13., 14:01-kori változata
| Raffai Sarolta | |
| Született | 1930. május 23. Kecel |
| Elhunyt | 1989. szeptember 20. (59 évesen) Kalocsa |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, költő, pedagógus, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Raffai Sarolta (Kecel, 1930. május 23. – Kalocsa, 1989. szeptember 20.) magyar író, költő, pedagógus, országgyűlési képviselő.
Életpályája
Kalocsán kapott tanári oklevelet 1950-ben. 1966-tól jelentek meg művei. 1968-ig oktatott Páhiban, Kecelen, Császártöltésen és Uszódon. 1968–1972 között könyvtárosként dolgozott szintén Kalocsán. 1971–1985 között országgyűlési képviselő volt (Bács-Kiskun Megye). 1972–1978 között a Forrás folyóirat versrovatát vezette. 1975-1980 között az országgyűlés alelnöke volt. 1979–1981 között a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóa volt. 1983-ban nyugdíjba vonult.
Műveit a realisztikus társadalomábrázolás igénye táplálta, publicisztikus hevület fűtötte. Főként női sorsokat ábrázolt.
Művei
- Részeg virágzás (versek, 1966)
- Egyszál magam (regény, 1967, dráma, 1968)
- Diplomások (dráma, 1969)
- Rugósoron (novellák, 1971)
- Utolsó tét (dráma, 1972)
- Morzsahegyek (regény, 1974)
- Egyszeri kaland (elbeszélés, 1975)
- Ne félts, ne félj (versek, 1975)
- Vasderes (összegyűjtött drámák, 1977)
- Jöhetsz holnap is (regény, 1978)
- Legyen krizantém (novellák, 1979)
- Menekülők (regény, 1981)
- Föld, ember, folyó (regény, 1983)
- Didergő ének (versek, 1985)
- Megtartó szerelem (regény, 1987)
- Asszonyok a Virág utca négyben (regény, 1988)
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7