„Hunyadi tér (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a DEFAULTSORT, replaced: 1834-183 → 1834–183 (4) AWB (8350)
Új kép
35. sor: 35. sor:


==Nevezetes épületei==
==Nevezetes épületei==
[[Fájl:Palatul de Justiţie din Cluj-Napoca.jpg|250px|bélyegkép|Az igazságügyi palota]]
[[Fájl:Palatul de Justiţie din Cluj-Napoca.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Az igazságügyi palota]]
[[Fájl:Cluj-Napoca Teachers House.jpg|bélyegkép|250px|A Tanítók Háza]]
[[Fájl:Cluj-Napoca Teachers House.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Tanítók Háza]]
[[Fájl:Kolozsvar laktanya.JPG|bélyegkép|250px|A Szent György laktanya]]
A teret a '''[[Román Nemzeti Színház (Kolozsvár)|Román Nemzeti Színház]]''' épülete uralja, amely 1904–1906 között épült [[barokk|neobarokk]] stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi [[Fellner és Helmer]] cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Bújdosók'' cimű darabjával. 1919. május 14-én [[bukarest]]i művészekkel tartottak először román nyelvű előadást; szeptembertől önálló román társulatot szerveztek. Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szeptember 30-án tartották. A román színház hivatalos megnyitója december 1-jén volt, az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat 2-án tartotta első előadását. 1920. május 20-án nyílt a kolozsvári Román Opera [[Giuseppe Verdi|Verdi]] ''Aidájának'' az előadásával; ez volt Románia első operaháza. A [[Bécsi döntések|második bécsi döntés]] után négy évig az épületben ismét a magyar színház kapott helyet. 1944. október 31-én és november 2-án a város „felszabadulását” ünnepelve román és magyar színészek közös műsort adtak, a korabeli plakát tanúsága szerint a bevételt az orosz és román sebesültek javára szánták. Ma a színház [[Lucian Blaga]] román költő és drámaíró nevét viseli.
A teret a '''[[Román Nemzeti Színház (Kolozsvár)|Román Nemzeti Színház]]''' épülete uralja, amely 1904–1906 között épült [[barokk|neobarokk]] stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi [[Fellner és Helmer]] cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] ''Bújdosók'' cimű darabjával. 1919. május 14-én [[bukarest]]i művészekkel tartottak először román nyelvű előadást; szeptembertől önálló román társulatot szerveztek. Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szeptember 30-án tartották. A román színház hivatalos megnyitója december 1-jén volt, az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat 2-án tartotta első előadását. 1920. május 20-án nyílt a kolozsvári Román Opera [[Giuseppe Verdi|Verdi]] ''Aidájának'' az előadásával; ez volt Románia első operaháza. A [[Bécsi döntések|második bécsi döntés]] után négy évig az épületben ismét a magyar színház kapott helyet. 1944. október 31-én és november 2-án a város „felszabadulását” ünnepelve román és magyar színészek közös műsort adtak, a korabeli plakát tanúsága szerint a bevételt az orosz és román sebesültek javára szánták. Ma a színház [[Lucian Blaga]] román költő és drámaíró nevét viseli.



A lap 2013. május 12., 02:45-kori változata

Hunyadi tér
(Piața Ștefan cel Mare)
A Román Nemzeti Színház épülete.
A Román Nemzeti Színház épülete.
Közigazgatás
OrszágRománia
TelepülésKolozsvár
VárosrészBelváros
NévadóIII. István moldvai fejedelem
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Hunyadi tér (Románia)
Hunyadi tér
Hunyadi tér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′, k. h. 23° 33′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 23° 33′
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadi tér
témájú médiaállományokat.

A Hunyadi tér (ma Piața Ștefan cel Mare) Kolozsvár egyik jelentős tere.

Fekvése

A Belváros keleti oldalán alakult ki, az egykori városfalak előtt. Északon a Közép utca választja el a Bocskai tértől, délen pedig a Tanítók Háza a Timotei Cipariu nevét viselő tértől.

Története

A Trencsin tér 1899-es rendezése után a Közép utcától délre levő részt Hunyadi térnek nevezték el. Az első világháború után Ștefan cel Mare térnek nevezték a nagy moldvai fejedelem, III. István után. A második világháború idején visszakapta régi nevét, azt követően pedig ismét Ștefan cel Mare tér lett. A tér ma is látható arculatát a 20. század elején nyerte el, ekkor épült fel a színház tömbje, az igazságügyi palota és a Tanítók Háza. Az első jelentősebb épület a téren a Szent György-laktanya volt. Az épület tervezője Goró Lajos százados volt. A tér délkeleti sarkát elfoglaló épületet 1834–1837 között építették fel. Napjainkban is a katonaság birtokolja. A tér nyugati oldalán az 1960-as és 1970-es években modern tömbházakat húztak fel ezáltal megbontva a tér egységes eklektikus, szecessziós képét. A színház és a Tanítók Háza között parkosított, játszótérrel.

Nevezetes épületei

Az igazságügyi palota
A Tanítók Háza
A Szent György laktanya

A teret a Román Nemzeti Színház épülete uralja, amely 1904–1906 között épült neobarokk stílusban, néhány szecessziós jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi Fellner és Helmer cég volt. Az új színház felavatása 1906. szeptember 8-án történt Herczeg Ferenc Bújdosók cimű darabjával. 1919. május 14-én bukaresti művészekkel tartottak először román nyelvű előadást; szeptembertől önálló román társulatot szerveztek. Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szeptember 30-án tartották. A román színház hivatalos megnyitója december 1-jén volt, az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat 2-án tartotta első előadását. 1920. május 20-án nyílt a kolozsvári Román Opera Verdi Aidájának az előadásával; ez volt Románia első operaháza. A második bécsi döntés után négy évig az épületben ismét a magyar színház kapott helyet. 1944. október 31-én és november 2-án a város „felszabadulását” ünnepelve román és magyar színészek közös műsort adtak, a korabeli plakát tanúsága szerint a bevételt az orosz és román sebesültek javára szánták. Ma a színház Lucian Blaga román költő és drámaíró nevét viseli.

A Külső Magyar utca és a tér sarkán áll az igazságügyi palota impozáns tömbje, amely 1898–1902 között épült, eklektikus stílusban, Wagner Gyula tervei alapján és 1902. október 13-án avatták fel. A tér felé néző fő szárnya, homlokzatán Justitia szobrával az ítélőtáblának és a főügyészségnek nyújtott otthont, a másik szárnyán a járásbíróság és a törvényszék helyezkedett el. Az idők folyamán az épület időszakosan több intézménynek is helyet adott (megyei könyvtár, Kriterion Könyvkiadó, közjegyzőség stb.).

A Tanítók Háza a Román Nemzeti Színház mögött található, 20. század eleji épület. 1902–1903-ban, Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor tervei alapján épült. Eredeti rendeltetése szerint a tanítóképzők növendékei, illetve a tanítók gyermekei számára volt kollégium. 1918. december 1-jétől a Székely Hadosztály parancsnoksága a hadikórház részére lefoglalt Tanítók Házában működött. A második világháború után az épületben az egyetem Közgazdasági Kara működött. Az 1970-es évek végén a Tanítók háza bal szárnyának földszintjét az egyetem számítóközpontja foglalta el. 1990-ben a Kolozs megyei tanfelügyelőség költözött ide, 2008-ban az egyetem környezetvédelmi kara és a megyei tanfelügyelőség helyezkedett el benne.

Kapcsolódó lapok

Felhasznált források