„Byte” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Hagyományos prefixumok: forráskérés |
|||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
Az [[Bináris prefixum|IEC kiegészítése]] itt is érvényes, bár nem terjedt el. A szakma zöme a hagyományos (egyébként nem helyes) értelmezést használja. Ez alól vannak jellemző kivételek: |
Az [[Bináris prefixum|IEC kiegészítése]] itt is érvényes, bár nem terjedt el. A szakma zöme a hagyományos (egyébként nem helyes) értelmezést használja. Ez alól vannak jellemző kivételek: |
||
* A merevlemez gyártók MB, GB és TB alatt a szabványosat értik. |
* {{forr|A merevlemez gyártók MB, GB és TB alatt a szabványosat értik.}} |
||
* A távközlésben a bit előtagjaként használva szabványosan kell érteni, például a 100 Mbit/sec-os hálózatot 100 millió bit per másodperces hálózatnak kell érteni. |
* A távközlésben a bit előtagjaként használva szabványosan kell érteni, például a 100 Mbit/sec-os hálózatot 100 millió bit per másodperces hálózatnak kell érteni. |
||
A lap 2013. május 5., 12:51-kori változata
|
Byte mértékegységek
| ||||
|---|---|---|---|---|
| SI-prefixumok | Értéke | Bináris prefixumok | ||
| Név (Szimbólum) |
SI Standard |
Név (Szimbólum) |
Értéke | |
| kilobyte (kB) | 103 = 10001 | 210 | kibibyte (KiB) | 210 |
| megabyte (MB) | 106 = 10002 | 220 | mebibyte (MiB) | 220 |
| gigabyte (GB) | 109 = 10003 | 230 | gibibájt (GiB) | 230 |
| terabyte (TB) | 1012 = 10004 | 240 | tebibájt (TiB) | 240 |
| petabyte (PB) | 1015 = 10005 | 250 | pebibájt (PiB) | 250 |
| exabyte (EB) | 1018 = 10006 | 260 | exbibyte (EiB) | 260 |
| zettabyte (ZB) | 1021 = 10007 | 270 | zebibyte (ZiB) | 270 |
| yottabyte (YB) | 1024 = 10008 | 280 | yobibyte (YiB) | 280 |
A byte (vagy bájt) általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység elsősorban a számítógépek terén, de adattípus-elnevezés is. Jele B (nagy B betű).
A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956-ban fogalmazták meg. Werner Buchholz alkalmazta először, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában; akkor „1 és 6 bit közötti méretű adategység” értelmében határozta meg (az akkori be- és kimeneti eszközök tipikusan 6 bites darabokban küldték/fogadták az adatot). A 8 bites byte-ra az év végén tértek át; ez a méret később átszivárgott a cég – valamivel közismertebb – IBM System/360 számítógépébe is.
A byte egyébként úgy határozható meg a legáltalánosabban, hogy bitek egybefüggő, rögzített hosszúságú sorozata. Messzemenően a legelterjedtebb a 8 bites, de bőven lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is. Ez utóbbit például a PDP–10 36 bites architektúrája használja.
A nyolcbites byte 256 () féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Más byte-méret esetén hasonlóan számolhatunk.
Mint adattípussal találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Az utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes legalább 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel.
Hagyományos prefixumok
| Megnevezés | Hagyományos, elterjedt értelmezése | Szabványos értelmezése | Eltérés |
|---|---|---|---|
| kilobyte | 1024 byte | 1000 byte | 2,4% |
| megabyte | 1 048 576 byte | 1 000 000 byte | 4,9% |
| gigabyte | 1 073 741 824 byte | 1 000 000 000 byte | 7,4% |
| terabyte | 1 099 511 627 776 byte | 1 000 000 000 000 byte | 10% |
Az IEC kiegészítése itt is érvényes, bár nem terjedt el. A szakma zöme a hagyományos (egyébként nem helyes) értelmezést használja. Ez alól vannak jellemző kivételek:
- A merevlemez gyártók MB, GB és TB alatt a szabványosat értik.[forrás?]
- A távközlésben a bit előtagjaként használva szabványosan kell érteni, például a 100 Mbit/sec-os hálózatot 100 millió bit per másodperces hálózatnak kell érteni.