„Kineziológia (tudomány)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DJS (vitalap | szerkesztései)
DJS (vitalap | szerkesztései)
95. sor: 95. sor:
=== Klinikai kineziológia ===
=== Klinikai kineziológia ===
Allen Beardall fejlesztette ki az úgynevezett ''ujjmód''okat, vagy más néven a ''kézkomputer'' alkalmazást.
Allen Beardall fejlesztette ki az úgynevezett ''ujjmód''okat, vagy más néven a ''kézkomputer'' alkalmazást.
Módszeréről azt állítja, hogy segítségével gyorsan megállapíthatjuk, mely területeken áll fenn kiegyensúlyozatlanság. A módszert a kineziológia minden ágában átvették. ref>http://pnwf.org/Clinical_Kinesiology__web_version_.pdf Hozzáférés ideje: 2010. március 20.</ref>
Módszeréről azt állítja, hogy segítségével gyorsan megállapíthatjuk, mely területeken áll fenn kiegyensúlyozatlanság. A módszert a kineziológia minden ágában átvették. <ref>http://pnwf.org/Clinical_Kinesiology__web_version_.pdf Hozzáférés ideje: 2010. március 20.</ref>


=== Professzionális kineziológiai praxis (PKP) ===
=== Professzionális kineziológiai praxis (PKP) ===

A lap 2013. április 26., 20:06-kori változata

A kineziológia (görögül „mozgástudomány”) a test izmainak és mozgásának tanulmányozását jelenti.

Két, egymástól független szakterületre is használják ezt a szót. Az egyik egy alternatív gyógymód, amelynek művelői terápiát végeznek manuális izomteszteléssel. A másikat a könnyebb megkülönböztethetőség végett humánkineziológiának is nevezik, ez az emberek fizikai teljesítményének, állóképességének, terhelhetőségének vizsgálatával, az erőnlétük megőrzésével, a mozgáskultúra fejlesztésével foglalkozó sporttudományi szakág.

Ez a szócikk az alternatív gyógymóddal foglalkozik.

A kineziológia mint módszer

A kineziológia egy holisztikus szemléletű alternatív gyógymód, amely a személy energiarendszerének kiegyensúlyozásával, a szabad energiaáramlás biztosításával foglalkozik. Alternatív és komplementer jellegű, pedagógiai és pszichológiai elemeket is tartalmazó készség-, képesség- és személyiségfejlesztő módszer. Az érzelmi stresszek feloldásával energetikai egyensúlyt hoz létre a testben, és aktivizálja annak öngyógyító mechanizmusait. Preventíven alkalmazva képes a stressz kezelésére és a lelki egészség fenntartására. Technikái felhasználják a távol-keleti gyógyászat több ezer éves tanait a meridiánokban történő energiaáramlásról (amelyre az akupunktúra, akupresszúra is épül), a modern kiropraktika, naturopátia és csontkovácsolás elemeit, viselkedési genetikai és neurológiai ismereteket.

Számos irányzata létezik, de valamennyi irányzat lényeges alkotóeleme az izomtesztelés.

A manuális izomtesztelés

A test soha nem hazudik, ha a megfelelő kérdést tesszük fel a megfelelő módon.
– Dr. George Goodheart

Az izomteszt során egy meghatározott izmot gondolatban elkülönítenek a többi izomtól és ellenőrzik a működését, ily módon próbálják feltárni az energiarendszer kiegyensúlyozatlanságát.

Az izomtesztelés valójában az izomműködés ellenőrzése, annak vizsgálata, hogy bizonyos konkrét körülmények között egy adott izom tart vagy nem tart. Gyakorlott, érzékeny megfigyelőre van szükség ahhoz, hogy a kineziológus az „erős” (más néven „bekapcsolt”) és egy „gyenge” („kikapcsolt”) izmokat megkülönböztesse egymástól.[1]

Bár a testnek csak egyetlen részét vizsgálják, az izomzat az ínreflexekkel, az idegekkel és az aggyal is kapcsolatban áll. A különböző kérdések után felvett feed-back (visszajelző) jellegű izomtesztek eredményéből ezért az energiarendszert zavaró tudattartalmak, gondolatok, félelmek és belső konfliktusok jelenlétére is következtetnek. [2] Ennek ellenére a kineziológusok szerint a kezelést ekkor is a páciens, kliens irányítja, éppen csak tudat alatt, az általa közölt izomválaszok segítségével.

Az izomtesztet annak feed-back célú alkalmazása előtt mindenképpen kalibrálni kell. A jelzőizom kalibráció során megállapítják, hogy az adott izom, amivel dolgoznak, ellenáll-e a terapeuta által kifejtett enyhe nyomásnak. Miután így meggyőződtek róla, hogy az adott izom összeköttetésben áll az energiarendszerrel, és képes a ki- és bekapcsolásra, az izom feszültségének változásait az test válaszrendszereként használják. [2]

Az energia-egyensúly elve

A kineziológia a hagyományos kínai orvoslás tanaiból átvette a meridiánrendszer elképzelését. Eszerint az élő szervezetben az energia az úgynevezett meridiánrendszer segítségével jut el testünk minden szervéhez, minden egyes sejtjéhez. A meridiánok külső pályája az inakat, izmokat és csontokat látja el energiával, a belső pálya pedig az egyes szervek energiaellátását végzi. Ez az energia szabályozza testünk fiziológiai folyamatait, segíti a velünk született autonóm mozgásreflex működését, és koordinálja az öngyógyító a szervezet öngyógyító folyamatait. A kineziológusok szerint ugyanis az emberi test egy, a túlélést szolgáló autonóm rendszer. Ezzel az akaratunktól függetlenül működő túlélési rendszerrel kapcsolatba lépve próbálják segíteni a test öngyógyító folyamatainak működését. [2]

Ideális esetben a szervezet energia-eloszlása egyenletes, azonban ez az egyensúly a helytelen táplálkozás, a túl sok stressz, valamint a megterhelő élethelyzetek hatására tartósan fel is borulhat. A kineziológia célja, hogy feltárja és kiegyensúlyozza a szervezet „egyenetlen energiaeloszlását”, tehát visszaállítsa a szervezet belső egyensúlyát, bármilyen okból borult is fel.

A kineziológus először izomtesztelés segítségével beazonosítja azokat a pontokat, ahová túl sok vagy túl kevés energia jut, majd különféle eljárásokkal korrigálja az eltéréseket. A kineziológia eszköztára e tekintetben nagyon változatos, és az egyes kineziológusok gyakorlata élesen eltérhet egymástól, de abban valamennyi korrekciós eljárás hasonlít, hogy a páciens életébe kevéssé beavatkozó, „szelíd” kezelési módok. A teljesség igénye nélkül egy kis ízelítő ezekből az eljárásokból:

  • tornagyakorlatok
  • vizualizáció
  • tekintetirányokkal való munka
  • neurolymphatikus pontok masszírozása
  • akupresszúrás pontok kezelése
  • neurovascularis pontok érintése
  • színek, illatok, Bach-virágterápia
  • pozitív gondolatok
  • viselkedésgenetikai ismeretek tudatosítása.

A kezelés végén az izomteszt segítségével ellenőrizhető, hogy valóban helyreállt-e az energia egyensúlya az adott ügy/téma vonatkozásában.

Az egészség, energia-egyensúly a kineziológusok szerint úgy határozható meg, mint az az állapot, amelyben

  • nem vagyunk negatív emóciók foglyai
  • a szellemi teljesítőképességünk teljes
  • a stressz csak élettapasztalat, életcéljaink elérésének motorja, tehát nem lépi túl teherbíró képességünk határát, és
  • „az élet művészet”.

Az aura

Az életerő nincs bezárva az emberbe, hanem sugárzik benne és körülötte, mint egy fénnyel teli gömb.
– Paracelsus

A szervezet belső energiaáramlásának elképzelésén kívül a kineziológusok hisznek még abban is, hogy valamennyiünket körülvesz egy energiamező, aura, amely bőrünk határán túl is látható, érezhető. Ezt az energiát nevezik finomenergiának.

Ann Holdway az aurát azonosította azokkal a koronakisülésekkel, amelyek a Szemjon Davidovics Kirlian örmény származású orosz mérnök által feltalált Kirlian-fotográfia segítségével fényképezhetők le. Ehhez hozzáteszi, hogy néhány ember születésétől fogva látja ezeket, mások pedig némi gyakorlás után szabad szemmel is látják őket. [3]

Szintén az aura létezésének bizonyítására ajánlja az alábbi eljárást:

  1. Fogjuk meg egy társunk kezét.
  2. Amennyire karunk engedi, anélkül, hogy a kezünket elengednénk távolodjunk el, majd lassan térjünk vissza eredeti helyzetbe, azután megint lépjünk egy kicsit távolabb.
  3. Engedjük el egymás kezét, és karunkat mozgassuk előre-hátra, növelve és csökkentve a távolságot.
  4. Most figyeljük meg, érzünk-e valamit, például meleget, hideget vagy bizsergést.

Ugyanezt megtapasztalhatjuk oly módon is, hogy csupán a saját két kezünket közelítjük és távolítjuk egymástól.

A kineziológusok szerint a finomenergiák felhasználhatók a gyógyítás érdekében, mivel az összes múltbéli tapasztalatunkról és egészségi állapotunkról is árulkodnak. [3]

Törvényi szabályozás

Magyarországon kineziológus szakképesítés kizárólag az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet által szervezett vizsgák letételével szerezhető, a tevékenység végzéséhez pedig az ÁNTSZ engedélye szükséges. A működési engedély megújítása rendszeres továbbképzésekhez kötött.

A kineziológia története

A múlt század húszas éveiben Frank Chapman írta le a neurolymphatikus reflexrendszert. Később Charles Owen és H. R. Small saját kutatásaik alapján jelentették meg az Endocrine Interpretation of Chapman’s Reflexes című könyvüket. Ebben a reflexeket az endokrin rendszer zavaraival összefüggésben magyarázták. Később dr. George Goodheart hozta összefüggésbe a reflexzónákat az egyes izmokkal 1966-ban.

Terence Benett kaliforniai kiropraktikus írta le a neurovascularis reflexpontok létezését 1930-ban. Ezen pontok érintése befolyásolja az egyes szervek vérellátását.

Az izomtesztelési eljárást, azaz az izmok vizsgálatának és tesztelésének koncepcióját dr. George Goodheart dolgozta ki a hatvanas évek elején, miután rájött, hogy a kedvező fizikai ingerek (pl. táplálék-kiegészítők) növelik bizonyos jelzőizmok erejét, viszont az ártalmas ingerek hirtelen elerőtlenedést okoznak ugyanezekben az izmokban. Ebből arra következtetett, hogy egy, a tapasztalati tudásunknál jóval mélyebb szinten a test maga is „tudta”, mi jó neki és mi nem, s ezt az izmok feszültségén keresztül jelezni is képes volt. Az izomtesztelésről írott könyvét 1964-ben jelentette meg.

Goodheart később megállapította, hogy a gyenge tónusú izmok megerősödnek, ha megérintünk egy neurovascularis (Benett-féle) reflexpontot, így ezen pontokat hozzárendelte a speciális izmokhoz. Betegeinél a mozgáskorlátozott izmokat az említett neurolymphatikus és neurovascularis reflexpontok kezelésével javította. Ezen felfedezéseit 1967-ben jelentette meg.

Goodheart 1969-ben a koponyacsontok vizsgálatával folytatta kutatásait, majd 1970-ben hozta kapcsolatba az izmokat a kínai orvoslásból ismert meridiánokkal. Tanulmányozta az állkapocsízület korlátozott funkcióját és az ezzel összefüggő energetikai, elektromágneses és idegi kiegyensúlyozatlanságokat. Felfedezte az úgynevezett terápialokalizációt, amikor is a tesztelendő helyeket a beteg maga érinti meg.

Dr. John Diamond pszichológus kutatásai során arra a felfedezésre jutott, hogy a jelzőizmok – a fizikai ingerek mellett – az érzelmi és szellemi ingerek hatására is megerősödnek, illetve elgyengülnek. [4] Felfigyelt arra a jelenségre is, hogy bizonyíthatóan igaz kijelentések hangfelvételeire egyetemesen erős volt a tesztválasz. E megfigyelésből kiindulva kezdett kutatni David R. Hawkins amerikai pszichiáter.

Dr. Hawkins 1975-ben kezdte tanulmányozni az igaz és hamis állításokra adott kineziológiai reakciókat. Megállapította, hogy a vizsgálati alanyoknak nincs szükségük a tesztelt anyag vagy kérdés tudatos ismeretére. A kettős vak rendszerű kísérletekben és a tömeges – akár az egész hallgatóság részvételével végzett – bemutatókon az alanyok minden esetben gyenge tesztválaszt adtak a mesterséges édesítőszert tartalmazó, jelöletlen borítékokra, viszont nem gyengültek el, ha teljesen azonos kinézetű, de semleges anyagot tartalmazó borítékkal tesztelték őket. Ugyanez a tudattalan reakció volt megfigyelhető elvont értékek tesztelésekor is.[5]

A kineziológia ágai

A kineziológia gyűjtőszóvá vált, amely az alkalmazott kineziológia 1964-es megjelenése óta sok különböző irányzatot fed.

Alkalmazott kineziológia (AK)

Az alkalmazott kineziológia a kineziológia Dr. George Goodheart által kidolgozott irányzata. Alapja az egészség háromszöge, amelynek oldalait a strukturális, az érzelmi és a kémiai összetevők képezik. Az egészséget ezen összetevők egyensúlyaként definiálja.[6]

Touch for Health (TFH) - Gyógyító érintés

John F. Thie törekvése az volt, hogy a kineziológiát a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tegye, az egészségmegőrzés akár családi körben is folytatható legyen. Iskolateremtő könyve, a Touch for Health (Gyógyító érintés) 1973-ban jelent meg. A TFH-ban 14 fő izom szerepel, amelyek 12+2 meridiánhoz vannak hozzárendelve. A TFH azt ígéri, hogy segítségével nagyon gyorsan lehet felmérni a meridiánok energiáját.

Klinikai kineziológia

Allen Beardall fejlesztette ki az úgynevezett ujjmódokat, vagy más néven a kézkomputer alkalmazást. Módszeréről azt állítja, hogy segítségével gyorsan megállapíthatjuk, mely területeken áll fenn kiegyensúlyozatlanság. A módszert a kineziológia minden ágában átvették. [7]

Professzionális kineziológiai praxis (PKP)

Dr. Bruce Dewe új-zélandi kineziológus és felesége, Joan fejlesztették ki. A PKP úgy tartja, hogy minden problémához érzelmek is kötődnek. Ezekkel foglalkozik, a hagyományos kínai orvoslás öt őselemére támaszkodva. Dr. Bruce bővítette a kineziológiában használható izmok és ujjmódok számát. A kiegyensúlyozás céljaként nem csak az adott betegség gyógyítását helyezi fókuszba, hanem azt a tevékenységet, amit a beteg egészségesen végezne.[3]

Viselkedés kineziológia

Dr. John Diamond pszichológus fejlesztette ki. Diamond szerint környezetünkből számtalan testünk energiáit befolyásoló hatás ér minket. Naponta ki vagyunk téve olyan szimbólumoknak, képeknek, színeknek és hangoknak, amelyek gyengítik vagy erősítik szervezetünk energiáját. Diamond leírja ezeket a külső tényezőket és az emberek viselkedésére gyakorolt hatásaikat, és védekezési módokat is ajánl ellenük.

A meridiánokhoz különböző érzelmeket párosít. Módszere azt ígéri, hogy életenergiánkat pozitív gondolatokkal vagy zenével is növelhetjük. [8]

Hyperton-X (HT-X)

A HT-X módszer a test teljes izomzatának feszültségmentesítésére törekszik. Első alkalmazója Frank Mahony, aki megállapította, hogy egy hipertóniás (feszült) izom zavart okoz a központi idegrendszerben. Ezáltal csökken az agy képessége a szenzoros információk gyors feldolgozására.

Mahony módszere azt ígéri, hogy azonosítja és ellazítja a túlfeszített izmokat és szöveteket, melyek gátolják a koponya, a gerinc és a keresztcsont közti szabad mozgást.[9]

Three in One Concept – Három az Egyben

Ezt a módszert az 1980-as években dolgozta ki Gordon Stokes (a Touch for Health módszer egyik jelentős képviselője), Daniel Whiteside (a viselkedési genetika úttörője) és Candace Callaway. A módszer One Brain - Egységes Agy néven is ismert. Hazánkban a leginkább elterjedt irányzat.[forrás?]

A módszer a test, lélek, szellem hármas felosztást alkalmazza a kliensekre, de ezek integrálását tűzi ki célul, a szabad választást gátló negatív érzelmi töltés oldására összpontosít. A test integrálásának elősegítése érdekében különböző kineziológiai központú korrekciókat alkalmaz a blokkolt energiák elengedéséhez. Az elme integrálásának elősegítéséhez a Viselkedési barométert használja, amely egy eszköz az egyén valós vágyainak és félelmeinek azonosítására. A szellem egységesítéséhez a Szerkezet / Funkció módszert alkalmazza, amely viselkedési genetikai alapokon segíti az egyént valós önmaga felfedezésében.[10] [11]

Edu-kinesztétika (Edu-K)

Paul E. Dennison 1969-ben kezdte meg kutatásait, hogy új módszerekkel segítse tanítványait az olvasás tanulásában. A rákövetkező évtizedekben Dennison sok új különböző megközelítéssel próbálkozott, hogy felébressze a mindannyiunkban meglévő velünk született tanulási készségeket. Azt tapasztalta, hogy tanulási képességünk jelentős mértékben előmozdítható a helyes mozgás által, amilyen például a keresztmozgás, a keresztbelendítések különféle formái, fekvő nyolcasokkal, tekintetirányokkal kapcsolatos mozgások, egyéb speciális mozdulatok. Módszere olyan gyakorlatok végzéséből áll, amelyek lehetővé teszik, hogy az információ szabadon áramoljon az érzékszervekből az emlékezetbe és vissza, így képessé válik az illető, hogy kevesebb feszültség árán tanuljon, megnyilvánuljon saját kreativitása és eltűnjön a tanulási problémához kapcsolódó érzelmi stressze. [12] [13][14]

Stress Release – Stresszoldás

Dr Wayne Topping saját rendszere, amely a stressz kezelésére alkalmas egyszerű technikák gyűjteménye.[15]

Eternal Movement (EM-K) – Öngyógyító kineziológia

Kim da Silva és Do-Ri Rydl fejlesztették ki. Naponta végzendő gyakorlatokat ír elő a klienseknek. [2]

Kineziológiai intézmények

A kineziológia kutatásával és képzésével foglalkozó intézmények:

  • International College of Applied Kinesiology (ICAK): Dr. George Goodheart alapította 1973-ban, ez a szervezet foglalkozik az alkalmazott kineziológia művelőinek képzésével.[16]
  • International Association of Specialized Kinesiologists (I-ASK): ez a szervezet a kineziológusok által kifejlesztett új technikák vizsgálatával és terjesztésével foglalkozik. [17]
  • Kinesiology Schools and Colleges [18]

Jegyzetek

  1. H. O. Kendall: Muscles: Testing and Function. Baltimore: Williams & Wilkins, 1971. (Második kiadás)
  2. a b c d Kim da Silva & Do-Ri Rydl: Kineziológia: Öngyógyítás – gyógyítás a dyslexiától az allergiáig. Dunakönyv Kiadó, 1994. (A fordítás a müncheni Droemersche Verlagsanstalt Th. Knaur Nachf. 1993-as kiadása alapján készült.) ISBN 963-7961-75-5
  3. a b c Ann Holdway: A kineziológia alapjai. Budapest: Édesvíz Kiadó, 2000. ISBN 963-528-455-1
  4. John Diamond: Your body doesn't lie. 1979
  5. Dr. David R. Hawkins: Erő kontra erő. Budapest: Agykontroll Kft., 2004. (A fordítás a kaliforniai Hay House, Inc. 2002-es kiadása alapján készült.) ISBN 963-7959-96-3
  6. George Goodheart: Applied Kinesiology. Detroit, 1976.
  7. http://pnwf.org/Clinical_Kinesiology__web_version_.pdf Hozzáférés ideje: 2010. március 20.
  8. http://www.enhancementbooks.com Hozzáférés ideje: 2010. március 20.
  9. Frank Mahony: Hyperton-X. Performance Enhancement, a Revolutionary Method
  10. Carol Ann Hontz: Rejtett kincsünk. Budapest, 1996. ISBN 963-85188-0-4
  11. Carol Ann Hontz: Végtelen lehetőség. Budapest, 1997. (A fordítás a Bloomsbury 1990-es kiadása alapján készült.) ISBN 963-85188-1-2
  12. Dr. Paul E. Dennison és Gail E. Dennison: Észkapcsoló agytorna Budapest ISBN 963-7959-03-3 (Eredeti cím: Brain Gym)
  13. Dr. Paul E. Dennison és Gail E. Dennison: Észkerékkapcsoló - Az edukinesztetika alapjai Budapest ISBN 963-7959-04-1 (Eredeti cím: Edu-K for Kids)
  14. Helga Baureis-Claudia Wagenmann: Hatékony tanulás kineziológiával - Z-Press Kiadó, 2006 ISBN 963-9493-31-7
  15. Wayne W. Topping: Stress release.
  16. http://www.icak.com Hozzáférés ideje: 2010. március 17.
  17. http://www.iask.org Hozzáférés ideje: 2010. március 17.
  18. http://www.kinesiology.net/schools.asp Hozzáférés ideje: 2010. március 17.

Külső hivatkozások