„Schulek János (építészmérnök)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
==Életpályája==
==Életpályája==


A budapesti [[műegyetem]]en végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd [[1894]]-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a [[Halászbástya|Halászbástyának]] volt az építésvezetője [[1899]] és [[1902]] között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott.
A budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]]en végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd [[1894]]-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a [[Halászbástya|Halászbástyának]] volt az építésvezetője [[1899]] és [[1902]] között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott.
Ő fedezte fel, majd tárta fel [[1934]]-ben több méteres földhordalék alól [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] [[visegrád]]i palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a [[Magyar Mérnök és Építész Egylet]] igazgatója volt.
Ő fedezte fel, majd tárta fel [[1934]]-ben több méteres földhordalék alól [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] [[visegrád]]i palotáját. Ezen dolgozott haláláig. [[1942]]-től a [[Magyar Mérnök és Építész Egylet]] igazgatója volt.


==Főbb művei==
==Főbb művei==

A lap 2013. április 26., 18:11-kori változata

Schulek János (Pest, 1872. december 26.Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök. Schulek Frigyes építész fia, Schulek Vilmos szemészorvos unokaöccse.

Életpályája

A budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd 1894-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a Halászbástyának volt az építésvezetője 1899 és 1902 között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója volt.

Főbb művei

Főbb írásai

  • Kassa és a bányavárosok műemlékei (Historia, 1928);
  • Visegrád problémái és feldatai (Bp., 1936);
  • A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.).

Külső hivatkozás

  • Magyar életrajzi lexikon