„Heves és Külső-Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a link |
felesleges és hibás "kékítések", továbbá érthetetlen módon törölt link visszaállítása. a szakirodalomban 1876-ban is megyerendezés volt, csak a cikket valaki átnevezte, a link így helyes |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
| Terület: || 6595 km² |
| Terület: || 6595 km² |
||
|} |
|} |
||
'''Heves és Külső-Szolnok vármegye''' egyike az [[ |
'''Heves és Külső-Szolnok vármegye''' egyike az [[1876-os megyerendezés]] során megszűnt történelmi [[vármegye|vármegyéknek]]. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A |
A Tisza középső vidékén elterülő középkori eredetű [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyét]] 1569-ben azért vonták össze [[Heves vármegye|Heves vármegyével]], mert területe [[török hódoltság]] alá került, emiatt a [[nemesi vármegye]] intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=2494 1569. évi LII. törvénycikk (Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek itéletet?)]</ref><ref>[http://lexikon.katolikus.hu/H/Heves%20és%20Külső-Szolnok%20vármegye.html A Magyar katolikus lexikon cikke Heves és Külső-Szolnok vármegyéről]</ref> Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, [[Gömör vármegye|Gömör]] vagy [[Nógrád vármegye]] területén, vagy kivételesen még távolabb, a [[Zólyom vármegye]]i [[Besztercebánya|Besztercebányán]] tartotta. |
||
A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a [[Kiegyezés|kiegyezést]] követő közigazgatási rendezés, az [[ |
A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a [[Kiegyezés|kiegyezést]] követő közigazgatási rendezés, az [[1876-os megyerendezés]] részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett [[Heves vármegye]], a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő [[Jászkun kerület]]hez tartozott [[Jászság]]gal és [[Nagykunság]]gal összevonva az új [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét]] alkotta. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2013. április 24., 09:20-kori változata
Heves és Külső-Szolnok vármegye | |
---|---|
Adatok (1870 körül) | |
Megyeszékhely: | Eger |
Népesség: | 332 613 (1870) |
Népsűrűség: | 50,4 fő/km² |
Terület: | 6595 km² |
Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Fekvése
A vármegye nagyjából a mai Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye területét foglalta el, rendkívül nagy észak-déli kiterjedéssel, nem tartozott hozzá viszont a Jászkun kerület részét képező Jászság és Nagykunság.
Története
A Tisza középső vidékén elterülő középkori eredetű Külső-Szolnok vármegyét 1569-ben azért vonták össze Heves vármegyével, mert területe török hódoltság alá került, emiatt a nemesi vármegye intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.[1][2] Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, Gömör vagy Nógrád vármegye területén, vagy kivételesen még távolabb, a Zólyom vármegyei Besztercebányán tartotta.
A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a kiegyezést követő közigazgatási rendezés, az 1876-os megyerendezés részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett Heves vármegye, a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő Jászkun kerülethez tartozott Jászsággal és Nagykunsággal összevonva az új Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét alkotta.
Források
- Magyarország 1873. évi helységnévtára
- Magyarország 1877. évi helységnévtára
- 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)
- 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)