„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Criptorix (vitalap | szerkesztései)
Criptorix (vitalap | szerkesztései)
82. sor: 82. sor:
''Zoltai István szép lovagokval,''<br>
''Zoltai István szép lovagokval,''<br>
''Az Bornemissza Gergely deákval,''<br>
''Az Bornemissza Gergely deákval,''<br>
''Bémentek vala nagy szép drabantokval''|Tinódi Lantos Sebestyén}}
''Bémentek vala nagy szép drabantokval''|Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének história (részlet)}}


A várkapítány további futárokat küldött Perényi és Bebek Ferenc főurakhoz július 26-án, és Teuffel német zsoldosvezér még mindig azt tudta csak jelenteni a főhercegnek, hogy Eger és Szolnok őrségének száma nem elegendő, ha ostromuk bekövetkezik. Dobó István a segítségadást sürgető királyi leveleket külön futárokkal küldte szét a felvidéki megyékhez, amelyekben hadisegélyt kért. Legjobb felderítőit elküldte Budára, [[Hatvan]]ba, a [[Temesköz|Temes vidékre]], [[Várad]]ra. A hónap végére már tudták, hogy a budai pasa is Eger ellen vonul, erre a királyi haderőt az elesett [[Drégely vára]] ellen küldte, hogy a budai pasát lekössék és ne vonuljon Eger ellen. Miksa felszólította a vármegyéket azonnal küldjék a megígért csapatokat Egerbe, és utasította Teuffel győri főkapitányt, [[Sforza Pallavicini]] zsoldosvezért ([[Fráter György]] gyilkosát<ref>[http://mek.oszk.hu/00800/00840/html/jokai115.htm Jókai Mór: Fráter György]</ref>) és Sbardelatti váci püspököt, hogy együttesen 300 darabont küldjenek Egerbe. [[Balassa Menyhért]] dunáninneni országos főkapitánynak Temesvár eleste után Eger védelmére és felmentésére kellett volna sietnie, de 200 lovasával visszahúzódott Erdélybe, a nemesi felkelés összehívásának sikertelenségére hivatkozva, bár Castaldo Debrecen és Szolnok védelmében nélkülözhetetlennek tartotta.<ref>[http://www.academia.edu/2528583/Valaszuton_uralkodok_kozott_-_Balassa_Menyhert_portreja_mint_fouri_karriertipus_At_the_point_of_choosing_between_rulers_-_Portrait_of_Melchior_Balassa_as_a_career_type_of_a_lord._In_Paletta._Szerk._Fekete_Balint_-_Nyul_Viktor._Budapest_2013._7-22 Válaszúton uralkodók között - Balassa Menyhért portréja...]</ref>
A várkapítány további futárokat küldött Perényi és Bebek Ferenc főurakhoz július 26-án, és Teuffel német zsoldosvezér még mindig azt tudta csak jelenteni a főhercegnek, hogy Eger és Szolnok őrségének száma nem elegendő, ha ostromuk bekövetkezik. Dobó István a segítségadást sürgető királyi leveleket külön futárokkal küldte szét a felvidéki megyékhez, amelyekben hadisegélyt kért. Legjobb felderítőit elküldte Budára, [[Hatvan]]ba, a [[Temesköz|Temes vidékre]], [[Várad]]ra. A hónap végére már tudták, hogy a budai pasa is Eger ellen vonul, erre a királyi haderőt az elesett [[Drégely vára]] ellen küldte, hogy a budai pasát lekössék és ne vonuljon Eger ellen. Miksa felszólította a vármegyéket azonnal küldjék a megígért csapatokat Egerbe, és utasította Teuffel győri főkapitányt, [[Sforza Pallavicini]] zsoldosvezért ([[Fráter György]] gyilkosát<ref>[http://mek.oszk.hu/00800/00840/html/jokai115.htm Jókai Mór: Fráter György]</ref>) és Sbardelatti váci püspököt, hogy együttesen 300 darabont küldjenek Egerbe. [[Balassa Menyhért]] dunáninneni országos főkapitánynak Temesvár eleste után Eger védelmére és felmentésére kellett volna sietnie, de 200 lovasával visszahúzódott Erdélybe, a nemesi felkelés összehívásának sikertelenségére hivatkozva, bár Castaldo Debrecen és Szolnok védelmében nélkülözhetetlennek tartotta.<ref>[http://www.academia.edu/2528583/Valaszuton_uralkodok_kozott_-_Balassa_Menyhert_portreja_mint_fouri_karriertipus_At_the_point_of_choosing_between_rulers_-_Portrait_of_Melchior_Balassa_as_a_career_type_of_a_lord._In_Paletta._Szerk._Fekete_Balint_-_Nyul_Viktor._Budapest_2013._7-22 Válaszúton uralkodók között - Balassa Menyhért portréja...]</ref>

A lap 2013. április 24., 08:07-kori változata

Eger ostroma 1552-ben
Eger ostroma 1552-ben. Vizkelety Béla műve Franz Kollarž litográfiája alapján
Eger ostroma 1552-ben. Vizkelety Béla műve Franz Kollarž litográfiája alapján

KonfliktusHabsburg–török háború (1550–58)
Időpont1552. szeptember 9.október 17.
HelyszínEger, Magyar Királyság (ma Magyarország)
EredményMagyar győzelem, a várat sikeresen megtartották és visszaverték a támadást
Szemben álló felek
 Magyar Királyság Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Dobó IstvánKara Ahmed szerdár
Hadim Ali budai pasa
Szokoli Mehmed beglerbég
Szemben álló erők
2100 önkéntes és zsoldos30-40 000
Veszteségek
megközelítőleg 500 várvédő

Fájl:Torokvilag.jpg
A török hódítás a Magyar Királyság területén a 16. században
é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″

A 16. századi magyar történelemnek egyik leghíresebb eseménye az egri vár 1552-es megvédése. Eger ostroma, az 1552-es török megtorló hadjárat utolsó jelentős hadieseménye volt, amit a „Dicsőségesoszmán szultán („Allah választott kedvence”) a ruméliai (európai) haderő bevetésével indított a pártharcoktól megosztott Magyar Királyság ellen. I. Szulejmán szultán hadseregének főparancsnoka Kara Ahmed pasa a teljhatalmú szerdár[1], a horvát származású Szokoli Mehmed (Sokolović) ruméliai beglerbég és Hadim Ali budai pasa volt. A török szultán nem tűrte, hogy a katolikus Habsburg király elorozza tőle vazallus tartományát, Erdélyt. Egyszer és mindenkorra el akarta fojtani a magyar és osztrák országegyesítési kísérleteket. A török seregek elől menekültek Ferdinánd magyar király zsoldoskatonái, és menekült a magyar lakosság is. Több magyar várat védelem nélkül a sorsukra hagytak. Ahmed seregének célja a Temes-vidék megszerzése volt, míg Hadim Alinak Hont és Nógrád várait kellett elfoglalnia, így biztosítva az utat a gazdag felvidéki bányavárosok felé. A hadjárat során elfoglalták Temesvárt, Veszprémet, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Lippát, Lugost, Karánsebest, Drégelyt és több kisebb erősséget. Hadim Ali pasa Buda felől, Ahmed vezír pedig Erdély felől vonult fel. A két sereg Szolnok alatt egyesült, majd a szolnoki várat is elfoglalta és Felső-Magyarország kapuja, Eger ellen fordult.

"Ó én édes hazám, te jó Magyarország! Ki kereszténységnek viseled paizsát…" Balassi Bálint. Keresztény magyar-Muszlim török összecsapás korabeli allegórikus ábrázolása[2]

Az egyesített török seregek, a közeledő tél előtt szokatlanul későn, 1552. szeptember 9-én kezdték el ostromolni Eger várát és azonnal erős tüzérségi tűzzel próbáltak rést ütni a falakon.

Az egri várban kislétszámú, többségében magyar várvédő katona állt szemben a szultán hadseregével. A vár ostromára korábbi források szerint 75 ezer török érkezett,[3] míg Tinódi Lantos Sebestyén szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, két egyesült török sereggel. [4] Az új évezred történelmi kutatásai alapján a török had létszáma vélhetően 30-40 ezer fő volt,[5] ennek ellenére még így is veszedelmes túlerőt jelentett harcedzettségével és fegyverzetével. A törökök egy hónapig ostromolták Eger várát. A hatalmas török hadsereg megszámlálhatalan ágyúval lövette a várat. A többszörös török túlerővel szemben 2364 magyar várvédő nézett farkasszemet. [6] A védősereg a fegyverzetben is behozhatatlan fölényben álló túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat és a török ostromlókat elvonulásra kényszerítette. [7] Ha sikerült volna a törököknek a várat birtokba venni, akkor elvághatták volna egymástól a Habsburgok által birtokolt északi és keleti országrészeket.

A törökök azonban 1552. október 17-én befejezték a hiábavaló ostromot.[8] Ezzel az északi hadiút felszabadult és a felvidéki gazdag, védtelen bányavárosok is megmenekültek. Az európai hírű magyar diadal azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1596-ig megállítani a további oszmán hódítást a Magyar Királyság ellen. [9]

Történelmi előzmények

Fájl:Török hadjárat 1552.jpg
A török terjeszkedése Magyarországon 1552-ben
Abraham Ortelius magyar településeket ábrázoló földrajzi térképe a Magyar Királyság területéről, amelyen Wolfgang Lazius 1556-ban felmért adatait és térképének tévedéseit, hibáit igyekezett kiigazítani. [10][11]

A mohácsi csatát követően a magyar király, II. Lajos is odaveszett. A megüresedett trónra az ország urai két királyt választottak: a katolikus arisztokrata párt Ferdinándot, a zömmel protestáns köznemesek pedig Szapolyai Jánost. Ezt polgárháború követte és trónviszály lépett fel Ausztria uralkodó főhercege Ferdinánd és Szapolyai János között, amely kedvezett a terjeszkedő Oszmán Birodalom számára. Szapolyai János idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban Váradon titokban békét kötött korábbi Bécsben uralkodó vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy I. Ferdinándra száll a Szapolyai János uralma alá tartozó keleti országrész, akkor is ha fia születik.

János királynak 1540. július 7-én fiú utóda született és ez okot adott neki arra, hogy felbontsa a Ferdinánddal megkötött egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni jogainak, s közel 30 000 fős sereget küldött Buda ostromára. 1541-ben a törökök segítségével I. János választott királynak sikerült visszavernie Ferdinánd csapatait. Kedvező alkalom volt ez I. Szulejmán számára, hiszen ha elfoglalja a magyar fővárost, meg tudja akadályozni a Magyar Királyság újraegyesítését.

Buda bevételével a Magyar Királyság három részre szakadt.

A hóditás során a török politika kihasználta a vallási vitákat is, ezért a protestánsokat pártolta, mert a katolicizmusban és a római pápában látták legelszántabb ellenségeiket.

A három részre szakadt Magyar Királyság 1550-ben

A szultán Izabella királynét kicsiny gyermekével és gyámjával, Fráter György esztergomi érsekkel Erdélybe száműzte, amihez hozzákapcsolták a Tiszántúlt, valamint a Temesközt is.

A "Királyi Magyarországot" Habsburg Ferdinánd birtokolta , a középső országrészeket I. Szulejmán hódoltatta, a "Keleti Magyar Királyságot" és Erdélyt a részekkel pedig az elhunyt Szapolyai János gyermeke, János Zsigmond irányította, bár ő csak névlegesen volt a királyi hatalom birtokosa, mert a politikai hatalom Fráter György erdélyi helytartó kezében összpontosult.

1551-ben Ferdinánd és Fráter György megpróbálták egyesíteni a Magyar Királyságot. Az 1549-es nyírbátori szerződés alapján Fráter György helytartó átadta Erdélyt a Habsburgoknak.[12]

1551. december 17. Martinuzzi Fráter György meggyilkolása (17. századi metszet)

Az Erdély és a „Részek” (Partium) átadására vonatkozó szerződés értelmében 1551 júniusában Giovanni Battista Castaldo vezetésével 7000 zsoldos hatolt be az átadott országrészek és Erdély átvételére. Izabella királyné azonban ragaszkodott a hatalomhoz és csak a fegyveres túlerő hatására mondott le Erdélyről és fia, János Zsigmond trónigényéről. Fráter György diplomáciai manővereivel gyanút ébresztett a bécsi udvari körökben, így 1551. december 17-én Fráter Györgyöt, bíborost, erdélyi vajdát, a három részre szakadt Magyarország keleti felének vezetőjét, az Erdélyi Fejedelemség megszervezőjét, Castaldo katonái Ferdinánd tudtával és beleegyezésével meggyilkolták.[13] Mivel Martinuzzi György magas rangú egyházi személy volt, bíborosi rangot viselt, ezért Bécs és III. Gyula pápa között igen komoly bonyodalmak keletkeztek. [14]

Az 1552-es török hadjárat közvetlen okai

  • 1551 tavaszán a török birtokában Pécs, Fehérvár, Esztergom, Vác, Nógrád, Hatvan és Szeged magyar végvárai voltak. Az 1551. évi hódító hadjárat során Temesvárnál és Lippánál vereséget szenvedtek a törökök Fráter Györgytől, és emiatt a szultán haragossá vált.[15] Ezzel az 1547-ben Drinápolyban kötött békének[16] vége szakadt.[17]
  • Fráter György ámítgatta a szultánt - valójában ídőt akart nyerni -, Erdéllyel kapcsolatban, majd végül átadta a már 1003. óta a Magyar Királyság uralma alatt lévő Erdélyt és a keleti országrészeket Habsburg Ferdinánd magyar királynak. Ezért a szultán becsapva érezte magát.
  • A török veszély miatt, I. Ferdinánd utasítására, 1550-51-ben, a régi szolnoki földvár helyén Szolnokot új városfallal vették körbe (részben Dobó István terve szerint), gyenge várát megerősítették. Élére Nyáry Lőrincet nevezték ki. Ez az új erősség nem illet a török terveibe.

Szulejmán ezért megtorlásul újabb hódító hadsereget küldött a politikailag megosztott Magyar Királyság ellen. A Konstantinápolyból induló sereg fővezére Kara Ahmed pasa volt, egy másik kisebb török hadtesttel pedig Hadim Ali budai pasa indult el.

Eger stratégiai jelentősége

I. Ferdinánd új szerzeménye Erdély lett. Viszont I. Szulejmán oszmán szultán a Magyar Királyság területének közepét ék alakban az Alföldet elfoglalva egészen a Dunakanyarig uralta. Ezért I. Ferdinánd magyar király hadiútja a Felvidéken és Eger városán keresztül haladt és az uralkodó csak ezen az úton tudta tartani a kapcsolatot az új tartományával. Ha Eger elbukik, akkor az uralkodó elvesztette volna utánpótlási útvonalát Erdéllyel - a törököknek éppen ez volt a céljuk -, ahol az odaküldött Giovanni Battista Castaldo zsoldosserege állomásozott. Másrészről nyitva lett volna a törökök számára az út Felső-Magyarország felé, a következő erősségig, Kassa váráig és a gazdag bányavárosokig.

Felkészülés a török támadásra

A 1540-es évek végén, az akkori kor rohamosan fejlődő haditechnikájához mérten az egri vár elavultnak volt tekinthető.

Perényi Péter koronaőr

Amikor Perényi Péternek, I. Ferdinánd magyar király kancellárjának, a magyar hadsereg főparancsnokának és a Szent Korona őrének tulajdonába került az egri vár, a hatalmas kiterjedésű egri püspökség jövedelmeivel együtt, akkor lehetősége nyílt a régi vár teljes átépítésére. Alessandro da Vedano itáliai hadi építészt, várépítő mestert bízta meg az átépítések irányításával. A székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.[18] 1543-tól Varkoch Tamás Perényi várnagyának parancsnoksága alatt az építkezések eredményeként, a vár és az ódon püspöki erőd elvesztette középkori lovagvár jellegét, és teljesen új funkciót nyerve, a török terjeszkedés elleni erősséggé, végvárrá alakult. Perényi a törökökkel való egyezkedések vádja miatt gyanúba került, azzal a váddal, hogy a török fennhatóságának elismerésével a maga számára akarja megszerezni a királyi trónt, ezért Ferdinánd elfogatta és holtáig fogságban tartotta.

Török tüzérek Esztergom ostrománál (1543)

Dobó István korábban Török Bálint[19] nándorfehérvári bán udvarában szolgált, mint hadnagy, de Török Bálint török fogságba való kerülése után Ferdinánd király szolgálatába lépett. Ferdinánd királytól kapott első fontos feladata, az adók és az egyházi tized behajtása volt az egri püspökség területén. Az egri vár ekkor még a református Perényi Péter koronaőr kapitányának, Varkoch Tamásnak a kezében volt, aki csak Perényi szabadon bocsátása fejében adta át az erősséget.

1548-ban került ismét Ferdinánd király kezére az egri vár. Várkapitányokká Dobó Istvánt és Zay Ferencet nevezték ki. 1550-ben, a szolnoki vár megerősítési munkálatai során ismerkedett meg Dobó Sulyok Sárával, akit még abban az évben feleségül is vett. Felesége családján keresztül rokonságba került a Török, Balassa, Bocskai és Somlyai Báthori családokkal. [20]Az előző időszak protestáns kapitányaival ellentétben Dobó katolikus volt. Ugyanezen év novemberében nevezték ki Oláh Miklóst érdemei elismeréséül egri püspöknek és kancellárnak, aki a családjára is kiterjedő magyar nemességet kapott. Oláh Miklós Heves vármegye örökös főispáni tisztét is viselte. [21]A püspök és főispán távollétében Dobó István gyakorolta a püspök földesúri és főispáni tisztét is. [22]Az egri vár jövedelmeit a király és a püspök által kötött szerződés alapján három részre kellett osztani: egyharmadát a püspökség kapta, egyharmadát a vár megerősítésére kellett fordítani, egyharmadából pedig a várőrség zsoldját kellett fizetni. Ezt a döntést a király azért hozta, mert Buda 1541-ben történt elfoglalása után a Habsburg uralom alatti megmaradt Királyi Magyarország legfontosabb védőbástyája Eger lett. [23] A Tisza melléki nemesek az egri vár megerősí­téséről 1544. július 6-án Sajószentpéteren gyűlést rendeztek. Kötelezték magukat arra, hogy az egri püspökség egyházi ti­zedeinek beszedési jogát - melyet korábban lefoglaltak - visszaadják a királynak, hogy a befolyt pénzből-a király a várat megerősíttethesse. A pénz beszedésével az uralkodó Dobó Ist­vánt bízta meg.[24][25]

A mai vár Gergely bástyája és kapuja
Hieronymus Ortelius Redivivus et continuatus oder der Ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung... című krónikájának címképe. A szerző összegyűjtötte az összes török ellenes összecsapást 1395-től a 17 századig.
Fájl:Szolnok-vár1552rézkarc.JPG
Az újjáépített és korszerűsített szolnoki vár egy 1552-es rézmetszeten.
Portyázó török lovasok

1552. nyarán csak 400 katona állomásozott az egri várban, fele részben gyalogos, másik fele lovaskatona volt. Dobó István kémeket foglalkoztatva értesül a török hadmozgásokról június 7-én. Dobó erősítést kért, a trónörököstől, Miksa főhercegtől és Oláh Miklós esztergomi érsektől június 12-én, később elküldte Káldy Jánost és Csiga Jánost a Borsod vármegyei közgyűlésre, illetve Lakatgyártó Jakabot Besztercére segítségeket kérni. Július 19-én Miksa főherceg utasította Pető Gáspár, Bornemissza Gergely és Zoltai István hadnagyokat, hogy csapataikkal azonnal vonuljanak be az egri várba, és intézkedett, hogy Erazmus von Teuffel (a magyarok Ördög Rézmánnak vagy Ördög Mátyásnak hívták) és Agostino Sbardelatti váci püspök gondoskodjon Eger és Szolnok védelméről.

Vitézök ezök: egy Pető Gáspár,

Zoltai István szép lovagokval,
Az Bornemissza Gergely deákval,
Bémentek vala nagy szép drabantokval

– Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének história (részlet)

A várkapítány további futárokat küldött Perényi és Bebek Ferenc főurakhoz július 26-án, és Teuffel német zsoldosvezér még mindig azt tudta csak jelenteni a főhercegnek, hogy Eger és Szolnok őrségének száma nem elegendő, ha ostromuk bekövetkezik. Dobó István a segítségadást sürgető királyi leveleket külön futárokkal küldte szét a felvidéki megyékhez, amelyekben hadisegélyt kért. Legjobb felderítőit elküldte Budára, Hatvanba, a Temes vidékre, Váradra. A hónap végére már tudták, hogy a budai pasa is Eger ellen vonul, erre a királyi haderőt az elesett Drégely vára ellen küldte, hogy a budai pasát lekössék és ne vonuljon Eger ellen. Miksa felszólította a vármegyéket azonnal küldjék a megígért csapatokat Egerbe, és utasította Teuffel győri főkapitányt, Sforza Pallavicini zsoldosvezért (Fráter György gyilkosát[26]) és Sbardelatti váci püspököt, hogy együttesen 300 darabont küldjenek Egerbe. Balassa Menyhért dunáninneni országos főkapitánynak Temesvár eleste után Eger védelmére és felmentésére kellett volna sietnie, de 200 lovasával visszahúzódott Erdélybe, a nemesi felkelés összehívásának sikertelenségére hivatkozva, bár Castaldo Debrecen és Szolnok védelmében nélkülözhetetlennek tartotta.[27] Drégely eleste után egymásután estek el a várak nógrád és hont vármegyében, Gyarmat, Ság[28], Szécsény, Bussatornya, Hollókő és Buják. Fülek várának felmentésére komoly sereget gyűjtöttek össze de, 1552. augusztus 11-én Palástnál a csatában elesett (Dudich) János Ágoston váci püspök, Erasmus von Teuffel győri főkapitány és Sforza Pallavicini pedig török fogságba került, így megsemmisült az egyetlen királyi sereg, amely a mohácsi csatavesztés óta először vette fel a harcot a törökkel.[29][30]

Miksa ezért a Felvidékhez fordult - Thurzó Ferenc érsekhez és Balassa János főispánhoz, aki 1550-ben Szolnok várának kapitánya volt -, hogy küldjenek Egerbe és Szolnokra 600 katonát, a Kassai kapitány pedig 150 lovast! Haladék nélkül küldjenek át a pozsonyi várból puskaport, ágyút és ólmot. Castaldot utasította, hogy Nagyváradról vigyen ostromszerkezeteket, Varkocs Tamás kapitány és az őrségét, az ágyúikkal együtt evakuálja Szolnokra vagy Egerbe. Dobó István budai kéme augusztus 20-án már biztosra vette Eger megtámadását, ezért levelet írt testvéreinek és tájékoztatta őket. A török elől Debrecenbe menekült Tót Mihály szegedi bíró hajdú sereget gyűjtött, majd megrohanta és visszafog­lalta Szeged városát. A várat már nem tudta bevenni, a Budáról érkező török seregek néhánynap múlva újra elfoglalták a várost. [31]A Szolnok várához igyekvő török hadakat Tót Mihály csapatai megtámadták.

Ezen esemény közben híre jött, hogy Szegedin várának előbbi szerdárja, a Tót Mikhál nevű tévelygő átkozott igen sok hitetlen hajdút gyűjtött össze és az iszlám hadseregét meg akarta lepni. Az ellenség elhárítása végett egy csapat gázi küldetett el, akik az átkozottakkal szembeszállottak. A harc és a küzdelem szűkké tette ama mezőt a gyauroknak, a pokolra valókat bekerítették és közrefogták. A villogó kardokkal porba döntvén az alávalók seregét, ama mezőt megfestették a gyaurok vérével és állapotukat siralmasra változtatták. Egy ember sem menekült meg. Főnöküknek, a nevezett átkozottnak egy fia elfogatván, megtört szívvel és összekötözött kezekkel a szultáni táborba vitetett.
Dzselálzáde Musztafa a szultán krónikaírója
Korabeli magyar lovaskatona. Illusztráció Wilhelm Dilich (1571-1650) Ungarische Chronica művéből

A budai pasa augusztus 24-én elkezdte lövetni Szolnok várát. Dobó és Mecskey Rátkay Pált kérte fel, hogy járjon közbe Ferdinánd királynál, hogy nehogy késlekedjék a hadi segítséggel, mert amikor már bezárul a vár körül az ostromgyűrű, akkor az már túl késő lesz. Augusztus 28-án megérkezik Győr várába a német szászoktól az erősíłtésként küldött 11 - 15 000 katona, azonban csak tétlenül és közömbösen várakoznak. Erre a hírre írta keserűen a sok ígérgetés elmaradása után Dobó István a király zsoldosvezérének Giovanni Battista Castaldonak:

Segedelmet csak Istentől várunk, nem az emberektől.
– Részlet Dobó István 1552. augusztus. 25-én írt leveléből, amit Giovanni Battista Castaldonak, Ferdinánd császár Erdélyben állomásozó hadvezérének írt
A várak oly rosz karban vannak, hogy nem képesek ellentállani, ha ellenség alattuk megjelen, és menten meghódolnak, mert kivülről sem kapnak segélyt. Magyarország oly nyomoruságban teng, hogy az anya elveti gyermekét, a férj elhagyja nejét és őrültként fut az ellenség elől. Isten keze annyira rajtunk fekszik haragjában, hogy mig a mezőn, a szabadban a fegyver öldököl, a városokban és falvakban a dögvész pusztit. Elejétől fogva féltem én ettől, és előre láttam mindent, mert a nálunk uralkodó rendből mindezt könnyü volt következtetni. Oly nemzet uralkodik rajtunk, mely magát sem tudja kormányozni: hol pedig az ur alattvalójában nem bizik, ott az alattvalótól sem vár készéges szolgálatot. A király részt akar venni a háboruban és Pozsony felé készül, de mi haszna lehetne e késő hadjáratnak, nem tudom, sőt még csak el sem goldolhatom.
Batthyány Ferenc horvát bán levele 1552. szeptember 2-án Bécsből Habsburg Mária királynének[32]

Szeptember 1-én a várvédők felszólították Werner Györgyöt[33], a Magyar Kamara pénztárnokát és kassai hadbiztost, hogy a királyi parancsnak tegyen eleget és küldjön gyalogosokat Egerbe vagy Szolnokra. Még Csapi egri tizedesnek sikerül bejutni a szolnoki várba Dobó lelkesítő szavaival, de ott már a pártoskodás és szökések volt napirenden.[34] Szolnok harmadikán elesett, ami után a török vezír levelet küldött Eger várába, hogy a gyaurok adják fel a várat. Ferdinánd király négy zászlóalj zsoldost parancsolt Egerbe, de senki sem indult el.

Az egri ostrom korában élt történelmi személyiségek

Az egri vár védőinek létszáma

A várat Dobó István védte, helyettese Mekcsey István (nevét a korabeli okmányok hol Mekchey, hol pedig Mechkey formában is említik) várnagy volt. A ténylegesen beérkező erősítésre szánt katonák létszáma messze elmaradt az ígéretektől, és a király lehetőségeitől. Nem érkezett külföldi zsoldos a várba. A beérkező katonák és fegyverszolgák (drabantok[36]) számát Tinódi Lantos Sebestyén írta le[37]:

Hol vítt Dobó nagy lelke
– Petőfi Sándor: Eger mellett
Dobó István, a vár főkapitánya, a "kereszténység Herkulese"[38]
Az 1500-as évek európai keresztény vitézeinek páncélja
Az hadnagyok kösztök az ki ott vala,

Epörjesi jó Blaskó Antal vala,
Zádornik Amborus, Janicskó vala,
Kétszázharminc puskás gyalog az vala.

– Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének história (részlet)
az erősítést küldő csapat parancsnok csapat létszám tevékenység
Állandó helyörség, Eger Dobó István 200 lovas
Állandó helyörség, Eger Dobó István 200 gyalogos
Eger város 4 kartauziak
Környező települések urai 110 vadászok, lövészek
a király részéről Pető Gáspár, Zoltai István, hadnagyok (Figedy János) 107 lovas
a király részéről Bornemissza Gergely hadnagy 250 gyalogos
Borsod megye Bolyki Tamás 50 gyalogos
Abaúj megye Kózon Farkas 50 gyalogos
Báthori György Nagy Pál 30 gyalogos
Perényi Ferenc, Perényi Mihály Nagy Barnabás 25 gyalogos
Serédi György kassai kapitány Kende Bálint 50 gyalogos
Regéci vár Fekete Valentin 64-64 gyalogos és drabant
Szabad városok Lőkös Mihály 100 gyalogos
Jászói prépostság Jászói Márton 40 gyalogos
Sáros megye Bor Mihály 76 gyalogos
Szepes megye Szentzi Márton 40 drabant
Ung megye Szalókay György és Nagy Imre 18 drabant
Homonnay Gáborné, Gabriella asszonytól Somogyi Ferenc, Nagy Tamás 25 drabant
Gömör megye Kiss Péter 50 drabant
Kassa Blasko Antal, Zadornik Ambrus 250 drabant


Gárdonyi regénye kiemeli, hogy a várat nem idegenajkú katonaság védte, amelyek rendszerint feladták a rájuk bízott erősségeket, csupán öt tanult tüzér volt idegen. Az egyikük Fayrich mester Laibachból (ma Ljubljana, Szlovénia) érkezett. Azonban az egyes lejegyzett nevekből kimutatható bizonyos várvédők horvát, szlovák, vagy ruszin származása is. Ezek a nemzetiségek azonban a Magyar Királyságot a hazájuknak tekintették, ezért képesek voltak odaadóan harcolni.

Az ostromló török hadsereg létszáma

A török had számát a korabeli források meglehetősen túlbecsülték: 200 ezer főre teszi még Gárdonyi regénye is a török had létszámát. Ennek oka lehet, hogy teljes létszámmal számoltak, nem vonták le azokat a csapattesteket, amelyeket a korábban elfoglalt várak őrízetére bíztak. Másrészről a teljes török hadsereg létszáma ebben az időben éppen feleakkora volt és egyszerre egy fronton nem vethettek be minden katonát, hiszen a birodalom felügyelésére is szükség volt fegyveres erőkre. Több százezer török katona nem állhatott az Oszmán Birodalom rendelkezésére, mivel ellátásába még a nagy birtokok és hatalmas jövedelem ellenére is beleroppant volna. Sőt ilyen méretű haderőt Eger a maga adottságainál fogva bizonyos nem állt volna ki, a törökök óriási túlerejűket igen könnyen érvényesíthették volna. Az újkori adatok ezért már csak 70 ezer főre tették a várat ostromló oszmán sereg létszámát. Egyes vélemények szerint azonban még ez is túlságosan sok. A budai pasa hadereje sem volt nagyobb 10 ezer főnél, így Ahmeddel együtt maximum 40 ezer fegyveressel vehették ostrom alá a várat.

Eger ostromának közvetlen előkészületei

Az egri várban [39]

Csuda szép helyen Egör vára vagyon,

Az völgyre fekszik egy hegyorozaton,
Északra ellenbe Királszéki vagyon,
Napkeletre egy nagy magas hegy vagyon

– Tinódi Lantos Sebestyén

A vár északnyugati csücskén volt a Tömlöcbástya, amelyet félkör alakban az eléje épített Földbástya védett. A vár északkeleti szögletén volt a Sándor-bástya. A külső vár két keleti, legsebezhetőbb csücskét 1552-ben még két kis körbástya védelmezte, melyeket Bebek Ferenc Felső-Magyarország főkapitánya építtetett. Dobó pedig maga emeltetett egy új bástyát[40], amit róla neveztek el. A felső vár magasabban feküdt, az alsó ott volt ahol most Eger város történelmi városközpontja van. Ezt a felső várat erősítette Dobó. Ha a felső várat elfoglalják onnan könnyen sakkban tarthatták volna az alsó várat.

Fájl:Egri vár alaprajza 1552.JPG

Dóbó Eger városát felégettette, hogy a közeledő hadsereg ne találjon védelmet a házakban. Így a férfilakosság ugyancsak a várba húzódott vissza. A vár belsejét palánkerődítménnyé tette döngölt föld és tapasztott vesszőkkel. A várban egy székesegyház magasodott melynek tetejét lebontva tüzelőállást építettek ki a torony tetején. A vár élelmiszerkészlete fél évre volt elegendő. 11 pattantyús volt a várban. A harcok megkezdáse elött 83 fegyveres és 50 fegyvertelen szökött el a várból.

Eger vára, 1567, Domenico Zanti 1567-iki metszetéről. Felirata: AGRIA fortezza nel paesa di Ongheria, nel modo che al presente si trova, laquale è di grande importanzza, l’anno 1567.

A várban összesen 1094 fő kiképzett katona, valamint 824 fő önkéntes szolgált. A kapitány igyekezett a várat felkészíteni, a falakat megerősíteni, élelmiszert és ivóvizet biztosítani a várvédők számára. A várba érkezett önkéntes védőket felfegyverezték és igyekeztek gondosan felkészíteni az ostromra mind lelkileg mind fizikailag. A falakat több helyen megerősítették, az ellátáshoz és a harchoz szükséges készleteket biztos helyen tárolták. Közvetlenül a törökök megérkezése előtt, Dobó, tisztjeivel egetértésben, elrendezte a várőrség erőit és kiosztotta a feladatáikat. Paxy Tamásnak és Nagy Orbánnak 100 emberrel a külső és belső vár közötti kaput kellett megvédelmezni, Vitéz János és Gyulai György 125 emberét az Alexandrini bástyánál állította fel. A a külvárost a toronyig 90 emberrel Rhédeynek és Parnus Dénesnek kellett védeni, a többi fontos ponton pedig Thege Pál és Gersei Benedeket állította fel 140 emberrel. Más adatok szerint Dobó a belső várban: a Dobó-, Tömlöc-, Sándor- és Közép-kapu bástyáira és a monostor kettős tornyába 500, a külső várba a Csabi, Bebek, Ókapu és szegletbástyákra 300, összesen 800 fegyverest helyezett el. A fennmaradt 1000 ember a tartalékot képezte és ebből 500 a belső vár két piacán, 500 pedig a külső vár terén volt felállítva. A tartalékcsapatok parancsnokságával Dobó a belső várban Mecskey István várnagyot, a külső várban Pető Gáspárt és Bornemissza Gergelyt bízta meg.[41]

Lőfegyverek

Gondosan felállította a várkapitány a 24 kisebb ágyúját, amelyre 140 török ágyú válaszolt. Ebből is csak három darab volt közepes méretű ágyú, és egy nagy. A külső várban csak néhány ágyút helyeztek el, mert tartottak attól, hogy ezt a várrészt fogják leginkább támadni és elöbb-utóbb elfoglalják. A külső vár védelmét a székesegyház végén felépített Szentély bástyáról oldották meg, illetve egy palánkerőddel.

  1. A legnagyobbat Perényinek hívták, és vasból öntették.
  2. A másodikat Frangepán Ferenc öntette rézből. Ezt a tömlöc bástyában helyezték el.
  3. A harmadik, - mely csak hétszer kisebb súlyú ágyúgolyót tudott kilőni, mint a Perényi, - vasból készült és Babának becézték. A Szentély bástyára küldte a várkapítány. Ide tették a legértékesebb ágyúkat.
  4. A negyedik a "nagyobb falkony" (olaszul falcone, németül falkaune) kisebb faltörő ágyúfajta volt és rézból készítették.
  • 93 elavultnak számító kanócos puska.
  • 194 kovaköves német puska.
  • 343 szakállas puska, melyet támasztani kellett.
  • 2 duplacsövű szakállas puska.
  • 5 darab sereg vagy sorbontó. Az egri várvédők saját találmánya volt, hogy guruló fakeretre erősítettek akár 28 szakállaspuskát, így több lővész életét kímélték meg a falakon, és roham esetén tett jó szolgálatot.

A törököknél

Janicsár tiszt a hódoltság korából

Kara Ahmed pasa a meghódított magyar területen állomásozó összes török katonai parancsnokot utasított, hogy hadaikkal csatlakozzanak hozzá. A bégek és pasák közül hamarosan megérkezett Ahmed táborába Hanivár Belgrádból, Arszlán a későbbi budai pasa Fehérvárról, Dervis Pécsről, Mehemed Szendrőről, Musztafa Szegedről, Veli Hatvanról, Kamber bég Illíriából és Uláma bég Boszniából.[42]

A fővezér Ahmed tábora az Eger-patak nyugati oldalán helyezkedett el, Szokoli Mehmed serege a pataktól keletre Tihamér faluig, Hadim Ali budai pasa katonái, a vár és a város északi oldalát foglalták el.

Következtetések alapján 140-143 kisebb nagyobb ágyút állítottak fel a várra írányítva, melyek az egy hónapos ostrom alatt a 30-35 nagyobb ágyúból 6000 darab vasból készült golyót lőttek ki az egri várra. Ez az ágyúgolyó mennyiség több is lehetett volna, ha a törökök nem fogytak volna ki a munícióból a hosszúra nyúlt 1552. évi hadjáratuk során. Ágyúgolyók híján – a tüzérségi támadás olykor napokon át szünetelt. A budai pasa az északi várfalnál állitotta fel az ágyúit, a déli falnál különösen az Ókapu és Bebek-bástya közötti falszakaszra irányították az ágyúkat. Éjjel a török ágyúsok közelebb és közelebb lopták a távolságot. Így 150-200 méterre kerültek a faltól. Délen állomásozott a másik két vezér.

Eger ostroma

Eger vára, Részlet Georg Houfnagel holland rézmetsző színezett metszetéről. A metszet 1588. október 8-a, a szikszói csata után készült[43]
Summáját írom Egör várának,

Megszállásának, viadaljának,
Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak.

Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája (részlet)
Fájl:Egri Csillagok koporsó.jpg
A vezérlő pasa kérdése Dobóhoz: "Vagy pedig kész-e a koporsód, Dobó István?" Dobó válaszul egy koporsót tűzött a vár fokára Jelenet az Egri csillagok című filmből


Szeptember 9.

Egy egri lovaskülönítmény harcba keveredett Abonynál a törökökkel. Három katonának közül csak egynek sikerül visszajutni a várba, ahol jelentette Dobónak, hogy a török had már csak néhány kilométerre van Egertől. Az ostrom kezdetén Dobó István várkapitány egy levelet kapott[44] a török sereg vezérétől Ahmed pasától, a vár átadására.

…felszólítalak és figyelmeztetlek benneteket, hogy inkább a hatalmas és igazságos fejedelemnek, Szolimánnak kegyességét, mint fegyvereit tapasztaljátok meg, s adjátok fel Eger várát. Ha ezt megteszitek, megteszem, hogy … a régi királyok idejében élvezett szabadsággal és javaitok birtoklásával éljetek. Ha azonban makacsul és hajthatatlanul kitartotok a vár védelmében, nemcsak vagyonotokat, hanem azokkal együtt gyermekeiteket, végül saját életeteket is… el fogjátok veszíteni.
– Ahmed pasa levele (részlet)[45]


Dobó a pasa üzenetének kézhez vétele után vasra verette a levelet hozót és megeskette a védőket, hogy a megadás szót ki sem ejtik a szájukon, és akár életük árán is megakadályozzák Eger elvesztét. Viszontválaszként a vár fokára két kopja között egy fekete koporsót függesztetett fel, jelezvén a törököknek, hogy csak az életük árán győzhetnek.[46]

Dobó esküje


Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az ünnepi mormolás.

- ...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet))

Szeptember 10.

Eger védői


Szeptember 11.

Hadim Ali budai pasa megérkezik a vár alá, és az ágyúi beállításaihoz próbatüzelést tart.

Szeptember 13.

Megérkezik a török had fő ereje Kara Ahmed pasa és Szokoli Mehmed pasa vezetésével, majd körülzárják a várat, ezt követően a vártemplom tornyait akarják először lerombolni, hogy a várvédők ne lássák a török csapatmozgásokat a vár tornyából.

Szeptember 17.

A török sereg 1552. szeptember 17-én kezdte ágyúzni az Egri várat. Tizenkét napon át szakadatlanul ágyúzták a vár falait.

Szeptember 28.

Fájl:Dregely 1552.jpg
Öldöklő harc a bástyáért

Szeptember 28-án egy ádáz rohammal elfoglaltak egy tornyot. Ekkor Dobó István megparancsolta a védőknek, hogy a tornyot rombolják le a vár saját ágyúival.

Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férfi puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott… Egy másik asszony követ vitt a fején, hogy az ellenségre dobja, de fejét szétlőtték. Ekkor a leánya kapta fel az édesanyja vérétől pirosló követ és a mélybe zúdította. Két török halt szörnyen, másik kettő pedig megsebesült.
Hieronymus Ortelius (1543–1614) egykorú német krónikaíró beszámolójából

Október 4.

A várban lévő székesegyház sekrestyéjében tárolt lőportartalék nagy része felrobbant, nagy károkat okozott a várvédőknek, amit a törökök azonnal kihasználtak és újabb támadást indítottak a vár ellen. A törökök a vár leggyengébb pontjait támadták, azaz a Föld-bástya, a Tömlöc bástya, a Bolyki-bástya, illetve az Ó-kapu ellen intéztek ádáz rohamokat. Bornemissza Gergely királyi kapitány által kitalált és híressé vált „tüzes kerék” ekkor lépett működésbe. Óriási kerekekbe puskákat illesztett és ezzel komoly emberveszteséget okozott a rohamozó ellenség soraiban.[47]

Október 12.

Siege of Agria, angol metszet
"Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel, szurokkal rohantak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek és nem is emberek, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek" - Hieronymus Ortelius (1543–1614) egykorú német történetíró
Székely Bertalan: Egri nők (1867)[48]

Dobó a levelet Bécsbe küldi Vas Miklóssal, csatolva egy másik levelet, hogy Oláh Imre egri püspök járjon közbe a királynál a katonai segítségnyújtás ügyében[49]. Az 1552-es év ősze már korán fagyokat hozott, a törökök számára egyre kedvezőtlenebbé vált a helyzet, az éhségtől és a járványoktól is szenvedő, fogyatkozó létszámú oszmán sereg ideje egyre fogyott. Ali és Ahmed pasa általános támadást indított a falak ellen, de a kora reggeltől késő éjszakáig tartó küzdelem újra csak a törökök kudarcával zárult. A magyar katonák felülmúlták fegyverzetükkel ellenfeleiket, a rohamozó törököknek csak pajzsuk és a meztelen kardjuk volt, míg a védőket erős páncél védte és a hosszú lándzsáik és puskáik hatékonyabbá tette őket. A magyarok eltökélt vitézsége győzött a fásult törökök ellen.

Október 13.

A rémült török katonákat kivont karddal kellett rohamra kergetniük a tisztjeiknek, egyszerre több bástyát és kaput támadtak, de a várvédők sikeresen visszaverték ezeket a támadásokat és nagy veszteségeket okoztak a törököknek. Ahmed pasa és Szokoli Mehmed, a török sereg vezérei, kénytelenek voltak visszavonulót fújni.

Október 17.

Az ostromló, Kara Ahmed és Szokoli Mehmed a seregével 1552. október 17-én vonult el az egri vár alól, Ali budai pasa csak másnap 18-án követte őket a csapataival.

"A vár alatt elesett vértanúknak nincsen száma. Negyven napig tartott a harc, de elfoglalása könnyű szerrel nem volt lehetséges, mert bástyáinak ormai az égig érnek, falának alapja a tengerben van, védői a szerencsétlenség elhárításában tökéletes mesterek, fortély és hadicsel dolgában serények valának, továbbá rendkívül nehezen hozzáférhető és párját ritkító vár. Isten végzéséből bekövetkezvén a téli évszak és a hideg idő, a beállott esőzés és havazás miatt eltűnt a nyugalom és türelem; az élelmiszerekben való szükség aggasztotta a sereget, a hidegség megzavarta a jószágok nyugalmát. Minthogy a vár elfoglalása az isteni végzésben más időre volt meghatározva: jobbnak és célszerűbbnek tartották, ha a vár alól elvonulnak s felhagynak a vívással és harccal."
– Dzselálzáde Musztafa pasa, a szultán magasrangú hivatalnoka, költő és történetíró[50]

Egyes források szerint 400-500 hősiesen harcoló magyar várvédő vesztette életét az ostrom következtében. A diadal kiváltotta a keresztény világ csodálatát, az egriek hősiességét dicsőítették és Dobó Istvánt a "kereszténység Herkulese"-ként emlegették egész Európában.

Október 19.

Dobó István portréja[51]
"E kemény ostrom a mindenható Isten végtelen és kimondhatatlan könyörülete folytán tegnap véget ért[52]." Dobó István és társai levele Nádasdy Tamás nádorhoz.

Dobó és hős társai, a heroikus küzdelem és a védők szempontjából nagy diadalnak tekinthető ostrom után, 1552. október 19-én Eger várából levelet küldtek Nádasdy Tamás nádornak a Magyar Királyság legfőbb méltóságának:

Tekintetes és Nagyságos urunk ajánljuk legkészségesebb szolgálatunkat. Mióta vette ostrom alá a kereszténység ellensége, a török, ezt az egri várat, bizonyosan tudja Tekintetességed. A kemény ostrom a mindenható Isten legfőbb és kimondhatatlan kegyelme folytán a tegnapi napon megszünt. Az ostrom alatt Isten segélyével hűségünket és buzgalmunkat Ő felsége legkegyelmesebb urunk s annyira sujtott szegény országunk védelmére, a velünk levő katonák nem csekély küzdelmével, az ő vérök s a mienk ontásával, továbbá az ellenségben okozott kártétellel, a mennyire lehetett, kimutatni igyekeztünk. Minthogy azonban a vár annyira le van rombolva, hogy a földdel szinte egyenlőnek mondható és inkább nyílt mezőhez, mintsem várhoz hasonlít, azon felől minden szükségesben hiányt szenvedünk, amint erről Ő felségéhez is elég bőven írtunk, s a következő nemes férfiak: V. J., I. Gy. stb. mint megbizottaink, fogják még némelyekről kimerítőbben tájékoztatni; igen kérjük Tekintetességedet, hogy küldötteink szavainak és elbeszélésének hitelt adni s odahatni méltóztassék, hogy Ő Felsége elé bocsáttatván, kegyelmes kihallgatást nyerjenek és jóakaró válaszszal minél előbb visszatérhessenek: hogy Ő Felsége ezt a várat, amely oly közel van a török végvárhoz, megújított erős őrséggel hadi és egyéb felszereléssel úgy fogja ellátni, hogy az ellenség által megvívhatatlan legyen. Isten tartsa meg Tekintetességedet és Nagyságodat sokáig szerencsésen!

Eger várából, október 19-én, az Urnak 1552-ik esztendejében.

Dobó István, Mekchey István, Pethő Gáspár, Gergely deák, Zolthay István

– Dobó István és társai levele Nádasdy Tamás nádorhoz. (Országos levéltár)
Ám az Egerbeliek közben víg ünnepet ülnek,

mint aki megszületett újra az ostrom után.
S mint aki végre sötét tömlöcből megszabadulva
vágyja a napfény lágy, életadó melegét,
úgy vágyott az Egerbeli, hogy meglássa a géták
elhagyatott sátrát, nézze kihűlt helyüket.
Tárul a várkapu, szétszélednek szerte a síkon,
és a barátainak mind mutogatja : „No, nézd,
itt Ali vert sátrat, de amott meg a nagynevü Ahmed,
gyakran e helyről lőtt ágyugolyót a török,
máskor az ostromlók a rohamra emitt gyülekeztek,
ott alakították bősz haditerveiket.

– Részlet Csabai Mátyás költő Encomium arcis Agriae mirabiliter ac vere divinitus servatae című művéből[53]

Felmentési kísérlet

I. Ferdinánd magyar király értesítette a várkapitányt, hogy két zászlóalj cseh zsoldost fog majd küldeni, de a felmentő sereg túl későn érkezett meg és ezért nem juthattak be a törökök által körülzárt várba. A magyar királyi levéltárból megtudható, hogy történtek lépések Eger felmentésrére. Ferdinánd király Móricz szász választófejedelmet akarta odaküldeni: "Gondoskodjék arról, hogyan lehetne Eger alól elűzni a törököt". Az október 3-i levélét megerősítve a király közölte, hogy helyesli a tervet. Elindult Győrből Eger alá és azt remélte, hogy Giovanni Battista Castaldo itáliai zsoldosvezér is csatlakozik az expedícióhoz, aki ekkor Erdélyben tartózkodott.

Eger 1552-es ostromát követő időszak eseményei

Az 1552. évi hadjárat során a törökök lényegesen megnövelték a megszállt területeik nagyságát, de mivel Eger védői hősiesen ellenálltak, a szultán által a parancsnokló pasáknak kitűzött célt, a gazdag és virágzó Felső-Magyarországi bányavárosok megszállását, nem érték el.

Magyarország térképe a mohácsi vésztől a speyeri szerződés megkötéséig terjedő időszakban 1527-1570-ig

1553-ban Castaldo kivonult Erdélyből, helyére az egri hős, Dobó István érkezett vajdaként, mellette Kendi Ferenc lett az alvajda. 1553. március 13-án, Bornemissza Gergely vette át Dobótól az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítését irányította és ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát.

Ferdinánd tárgyalásokat kezdeményezett a Portával. Erdélyben Dobó alatt nyilván nem a török-orientáció vált elsődlegessé, aminek folytonos török fenyegetés lett a vége. 1555. decemberében végül az országgyűlés újra Ferdinándhoz fordult segítségért. Ugyanezen gyűlés azonban – be sem várva Ferdinánd válaszát – Balassa Menyhértet főkapitánnyá választotta, és a teljes erdélyi haderőt rábízta. Ezzel nemcsak Dobó István vajdasága szűnt meg, hanem nyílt szakítás is volt Ferdinánddal, melyet a Balassa által összehívott 1556. januári országgyűlés szentesített. 1556. június 14-én Ferdinánd lemondott Erdélyről, s tette ezt a török szultánnak írott levelében, miközben Hadim Ali budai pasa már május óta Szigetvárt ostromolta.

Az újjáépült Eger vára a tragikus 1596-os ostrom kezdetén

1556. szeptemberében II. János és Izabella visszatért Erdélybe. 1559-ig Izabella kormányzott, annak ellenére, hogy II. János már 1554-ben elérte a „törvényes kort”, és legkésőbb 1558-ban nagykorúsítani lehetett volna. Folytonos háború dúlt a Felső-Tiszavidéken, melyben egyik fél sem jutott számottevő előnyökhöz. Habsburg Ferdinánd, éppen úgy, mint a fia Miksa, igyekeztek megtartani a békét, de nem mondtak le arról, hogy Erdélyt a Magyar Királysághoz csatolják. Az 1552-es sikertelen ostromot követően megkezdték a végzetesen sérült vár helyreállítását. Az építkezések szigorú előírások mellett zajlottak. A helyreállítás az 1560-as évekig eltartott, amelyet Francesco Pozzo építőmester és Martino Remiglio építész vezetett, Paulo Mirandola a Huszárvárat és a belső várat fejlesztette tovább. Ebben az időben épültek a vár ó-olasz rendszerű ötszögletű bástyái is.

Az 1565-ös titkos szatmári egyezség János Zsigmond és Miksa között megpróbálta lezárni a polgárháborút, de a március 13-án kötött ideiglenes béke nem állandósult.

Kevesen tudják, hogy Bornemissza Gergelyt, akit egy évvel az 1552-es ostrom után egri várkapitánynak neveztek ki, a törököknek sikerült elfogniuk. Isztambulba vitték és kivégezték. Mekcsey István, a másik várvédő hős, maga is egri várkapitány (amíg ő is le nem mondott), Egerből való távozása után, útban hazafele, magyar parasztok támadásának lett áldozata: baltákkal széthasították a fejét. A kivételes katonai képességekkel megáldott Dobó István Eger sikeres megvédése után nem ismert lehetetlent. Reménytelen feladatokat is vállalva, következetesen a Habsburg ház legerősebb támasza maradt Magyarországon és Erdélyben egy olyan korban, amelyben a magyar nagyurak naponta változtatták pártállásukat. A köszönet nem is maradt el: Dobó az egri ostromot követően háromszor is börtönbe került, eleinte különböző ürügyekkel, míg végül nyíltan kimondatott rá a Habsburgok részéről a hűtlenség vádja. A feljelentők Dobóra féltékeny nagyurak voltak. A koholt vádak alapján az országgyűlés idején letartóztatott Dobó István belepusztult harmadik börtönbüntetésébe: roncsként került szabadlábra, és néhány héten belül már el is temetik. Eger nemsokára török kézre került.
Szőcs Géza: Száz sor magány (részlet)[54]

Drinápolyi béke

I. Szulejmán oszmán szultán fogadja János Zsigmond Erdély első fejedelmének hódolatát Zimonyban, 1566 [55]

I. Miksa magyar király (német-római császárként II. Miksa) és II. Szelim oszmán szultán 1568. február 17-én békét kötött. Miksa eredetileg 10 évre szerette volna kötni a szerződést, de a szultán csak 8 évre volt hajlandó a fegyverszünetet kitolni, azzal a megjegyzéssel, hogy lejárta után meg lehet újítani.

Több, mint fél évig tartó tárgyalás után létrejött a felek által elfogadott megegyezés.

A drinápolyi béke megállapodásai a következők voltak:

  • I. Miksa tudomásul vette az 1552-1566 közötti török hódításokat
  • mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, ezzel kölcsönösen garantálták a kialakult határok fenntartását
  • egyikőjük sem támadja meg Erdélyt, ugyanakkor Erdély sem támadhatja meg sem a Habsburg Birodalmat, sem az Oszmán Birodalmat
  • az alattvalóknak nem lesz bántódásuk, szabadságukban nem akadályozzák őket
  • Erdély és az Oszmán Birodalom az Erdély és a Tisza közötti területeken lévő falvakat, városokat, várakat elcserélhetik
  • tilos emberkereskedelmet folytatni
  • a követek szabadságot, sértetlenséget élveznek
  • a császár évi 30 ezer magyar aranyforint adót fizetett a szultánnak.

Speyeri szerződés

1570. augusztus 16-án megkötötték a speyeri szerződést (vagy speyeri egyezményt). Ez az egyezség II. János magyar király és Miksa magyar király közötti köttetett, amelyben az 1568. február 17-én megkötött drinápolyi békével együtt jogilag rögzítették a fennálló állapotot, amely szerint II. János Erdély és a Partium hercege (princepse), és rögzítették azt is, hogy Erdély a Magyar Királyság elidegeníthetetlen része.


Az egri vár mai falai [56]

Irodalmi feldolgozások

…A megütött fegyver zaja, s bús éjféli harangként

Zeng egyedűl, és messzeható riadással az őrszó.
Fenn pedig a haza bánatját hordozva szivében
Áll a harci Dobó. Vélhetnéd lenni szobornak,
Melyet ügyes kézzel fölségesen állata hajdan

– Vörösmarty Mihály: Eger (részlet)
Dobó István szobra Egerben. Stróbl Alajos alkotása (1907)
  • Szigligeti Ede
    • Egri nők (színmű, 1851-ben mutatták be Budapesten)
  • Nemes János
    • Egri harangok - In memoriam Bornemissza Gergely, Zrínyi, Budapest, 1999, ISBN 9633273234

Az ostrom emlékezete

Az ostrom hiteles leíróinak vehetjük Tinódit és Csabait, akik a lezajlott ostrom helyszínére siettek[57].

Dobó István sisakja egri síremlékén
Dobó István síremléke, vörös márvány dombormű, mely egykor dobóruszkai sirját[58] jelölte, amely ma az egri Dobó István vármúzeum hősök termében látható
Emléktábla az egri várban
Eger vára ma, nemzeti emlékhely

Az ostromot leíró szerzők:

Jegyzetek

  1. A szerdár a Magyarországon működő török hadak seregparancsnoki rangja volt
  2. Az oszmán-török hódítás ideológiája , mohacsi-csata.hu
  3. Tarján M. Tamás: 1552. szeptember 9. - A törökök ostrom alá veszik Eger várát, rubicon.hu
  4. Egri ostrom: legenda és valóság, mno.hu
  5. Markó L. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963-547-085-1
  6. Pauler Gyula: Eger ostroma, epa.oszk.hu
  7. Dobó István vármúzeum, egrivar.hu
  8. Az Egri vár napja- október 17., egritortenesz.hu
  9. Bánlaky József: Az 1596. évi hadjárat.
  10. Abraham Ortelius térképe a Magyar Királyság területéről
  11. Cartographica Neerlandica Background for Ortelius Map No. 150, orteliusmaps.com
  12. György barát Erdély átadásakor Ferdinándhoz írt és 1552 július 16-ikán kelt levele.
  13. Tarján M. Tamás: 1551. december 17. - Fráter György meggyilkolása
  14. Tarján M. Tamás: 1555. február 14. - III. Gyula pápa felmenti Fráter György gyilkosait, rubicon.hu
  15. Bánlaky József: Temesvár sikertelen ostroma a törökök által
  16. Tarján M. Tamás: 1547. június 19. - A Habsburgok békét kötnek Szulejmán szultánnal Drinápolyban
  17. Tarján M. Tamás: 1547. június 19. - A Habsburgok békét kötnek Szulejmán szultánnal Drinápolyban
  18. Domokos György: Ottavio Baldigara Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon a XVI. század második felében, epa.oszk.hu
  19. Bessenyei József: Enyingi Török Bálint
  20. Zubánics László: A Ruszkai Dobó család, c3.hu
  21. Oláh Miklós római katolikus főpap , brody.iif.hu
  22. Szederkényi Nándor: Heves vármegye története
  23. Ezer év, ezer év, okm.gov.hu
  24. Dobó István a hős egri vár kapitányának ismeretlen élete, unitarius.net
  25. Szederkényi Néndor: Heves megye története - Egervára ügye a szentpéteri gyülésen 1544.
  26. Jókai Mór: Fráter György
  27. Válaszúton uralkodók között - Balassa Menyhért portréja...
  28. FülÖP lászló: (Ipoly)ság és vára 1550, epa.oszk.hu
  29. Tarján M. Tamás: 1552. augusztus 11. - A palásti csata második napja
  30. Bánlaky József: A palásti csata
  31. A Móra Ferenc múzeum évkönyve, Szeged 1999.
  32. Pauler gyula: Magyarország állapota 1552. Eger és Dobó István. Az őrség száma, vezérei, esküje, fölosztása. Vasárnapi Újság, 1860. július 8. 28. szám
  33. A székelyek adózása a középkorban, szekelyivadekok.tripod.com
  34. Gyárfás István: A jász-kúnok története, vfek.vfmk.hu
  35. Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika, iti.mta.hu
  36. drabant = gyalogos katona, testőr, fegyveres szolga, később megyei vagy városi hajdú; rendőr
  37. egyes részek és nevek kibővítetten szerepelnek a Tinódi féle közléstől. Más források egészítik ki. Például a kassai várkapítány neve.
  38. A kereszténység Herkulese - Kiáítás Dobóról, tveger.hu
  39. Egri vár, wikimapia.org
  40. Dobó-bástya, egrivar.hu
  41. Bánlaky József: A magar nemzet hadtörténelme - Eger ostroma Dobó Istvánék hősies védelme folytán kudarcot vall., mek.oszk.hu
  42. Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban - Dobó István, s az egri hősök, mek.oszk.hu
  43. A híres egri metszet nagy meglepetést okozott a történészeknek, tortenelemportal.hu
  44. Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Ahmed pasa levele (részlet)
  45. Az 1552. évi török hadjárat és Eger ostroma, tortenelemklub.com
  46. Egri csillagok tegnap és ma - „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”, honvedelem.hu
  47. Marczali Henrik: Nagy Képes Világtörténet (Török háború - A török hódoltság terjedése. Temesvár, Drégely és Eger ostroma)
  48. Száz szép kép - Székely Bertalan: Egri nők, mek.oszk.hu
  49. u.o Gárdonyi G.
  50. Bánlaky: Eger ostroma Dobó Istvánék hősies védelme folytán kudarcot vall - Megjegyzések. Elmélkedések
  51. Híres magyarok: Szerednye ura, Eger hőse, karpatalja.ma
  52. Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?, origo.hu
  53. }}Lőkös Péter: Csabai Mátyás Encomium arcis Agriae című költeménye anno MDLII, itk.iti.mta.hu
  54. Szőcs Géza, mek.oszk.hu
  55. 1566 - János Zsigmond a szultán elé járul, szigethvar.hu
  56. Várrajzok - Eger, latvany-terkep.hu
  57. http://www.zemplenimuzsa.hu/08_1/tudomany.pdf
  58. Dobó István síremléke Dobóruszkán, kosakaroly.hu
  59. [http://www.zemplenimuzsa.hu/08_1/tudomany.pdf Lőkös Péter: Csabai Mátyás, 16. századi irodalmunk egyik elfeledett költője], zemplenimuzsa.hu

Irodalom

  • Istvánffy: Nicolaus Istvánffy. Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Nunc primum in lucem editi.. Köln: Coloniae Agrippinae (1622) 
  • Petercsák: Petercsák Tivadar. Az egri vár kultusza Honismeret XXX. Évfolyam. 2002/5. budapest: Honismereti szövetség (2002) 
  • Soós-Szántó: Soós-Szántó. Eger vár védelme 1552-ben. budapest: Művelt Nép kiadó (1952) 
  • Sugár: Sugár István. Az egri vár és viadala. budapest: Zrínyi Katonai Kiadó. ISBN 963 3271 08 8 (1971) 
  • László: László Markó. A Magyar Állam főméltóságai. ISBN 963 5489 61 7 (1999) 
  • Liptai: (főszerkesztő: Liptai Ervin). Magyarország hadtörténete két kötetben. budapest: Zrínyi Katonai Kiadó. ISBN 963 3263 37 9 (1985) 
  • Kozák: Kozák Károly. Eger – A vár hadi története. budapest: Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület. ISBN 963 5540 47 7 (1995) 
  • Lőkös: Dr. Lőkös Péter. Az 1552-es egri ostrom leírása Hieronymus Ortelius krónikájában in: Irodalom, művészet, kritika. budapest: Agria (2008) 
  • Lőkös: Dr. Lőkös Péter. The Turkish image in Christian Schesäus' Ruina Pannonica and its sources (2011) 
  • Várkonyi: R. Várkonyi Ágnes. A Királyi Magyarország 1541–1686. budapest: Vince Kiadó. 963 9192 31 7 (1999) 
  • Csiffáry: Csiffáry Gergely. Az 1552-es várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”. In: AGRIA. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 39 (2003), 307-308.. Eger: Dobó István Vármúzeum (2003) 
  • Gömöry: Gömöry Gusztáv. Eger ostroma 1552-ben (1890) 
  • Nagy: Nagy László. A végvári dicsőség nyomában. Zrínyi Katonai Kiadó. 963 3262 58 5 (1978) 
  • Domokos: Domokos György. Ottavio Baldigara Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon a XVI. század második felében. Balassi Kiadó. 963 506 356 3 (2000) 
  • Hóvári: Hóvári János. A hűtlen Dobó. Budapest: Helikon Kiadó. 963 2075 91 9 (1987) 

Lásd még

Források

További információk