„Heves és Külső-Szolnok vármegye” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. április 24., 08:43-kori változata

Heves és Külső-Szolnok vármegye
Adatok (1870 körül)
Megyeszékhely:	Eger
Népesség:	332 613 (1870)
Népsűrűség:	50,4 fő/km²
Terület:	6595 km²

Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Fekvése

A vármegye nagyjából a mai Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye területét foglalta el, rendkívül nagy észak-déli kiterjedéssel, nem tartozott hozzá viszont a Jászkun kerület részét képező Jászság és Nagykunság.

Története

A Tisza középső vidékén elterülő középkori eredetű Külső-Szolnok vármegyét 1569-ben azért vonták össze Heves vármegyével, mert területe török hódoltság alá került, emiatt a nemesi vármegye intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.^[1]^[2] Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, Gömör vagy Nógrád vármegye területén, vagy kivételesen még távolabb, a Zólyom vármegyei Besztercebányán tartotta.

A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a kiegyezést követő közigazgatási rendezés, az 1876-os megyerendezés részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett Heves vármegye, a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő Jászkun kerülethez tartozott Jászsággal és Nagykunsággal összevonva az új Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét alkotta.

Források

Hivatkozások

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] 1569. évi LII. törvénycikk (Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek itéletet?)

[2] A Magyar katolikus lexikon cikke Heves és Külső-Szolnok vármegyéről

[1]

[2]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 ==Története==
-A Tisza középső vidékén elterülő középkori eredetű [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyét]] 1569-ben azért vonták össze [[Heves vármegye|Heves vármegyével]], mert területe [[török hódoltság]] alá került, emiatt a [[nemesi vármegye]] intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=2494 1569. évi LII. törvénycikk (Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek itéletet?)]</ref><ref>[http://lexikon.katolikus.hu/H/Heves%20és%20Külső-Szolnok%20vármegye.html A Magyar katolikus lexikon cikke Heves és Külső-Szolnok vármegyéről]</ref> Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, [[Gömör vármegye|Gömör]] vagy [[Nógrád vármegye]] területén, vagy kivételesen még távolabb, a [[Zólyom vármegye]]i [[Besztercebánya|Besztercebányán]] tartotta.
+A [[Tisza]] középső vidékén elterülő középkori eredetű Külső-Szolnok vármegyét 1569-ben azért vonták össze [[Heves vármegye|Heves vármegyével]], mert területe [[török hódoltság]] alá került, emiatt a [[Vármegye|nemesi vármegye]] intézményei nem voltak tovább önállóan fenntarthatók.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=2494 1569. évi LII. törvénycikk (Szolnok, Fejér és Solt vármegyék hol nyerjenek itéletet?)]</ref><ref>[http://lexikon.katolikus.hu/H/Heves%20és%20Külső-Szolnok%20vármegye.html A Magyar katolikus lexikon cikke Heves és Külső-Szolnok vármegyéről]</ref> Mivel később Heves megye is török uralom alá került, ezért az egyesített vármegye a felszabadulásig a közgyűléseit általában a szomszédos északabbi megyékben, [[Gömör vármegye|Gömör]] vagy [[Nógrád vármegye]] területén, vagy kivételesen még távolabb, a [[Zólyom vármegye]]i [[Besztercebánya|Besztercebányán]] tartotta.
-A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a [[Kiegyezés|kiegyezést]] követő közigazgatási rendezés, az [[1876-os megyerendezés]] részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett [[Heves vármegye]], a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő [[Jászkun kerület]]hez tartozott [[Jászság]]gal és [[Nagykunság]]gal összevonva az új [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét]] alkotta.
+A török alóli felszabadulást követően a vármegye egyesítve működött tovább, ez azonban a déli részeken, a megyeszékhely Egertől nagy távolságra fekvő egykori közép-szolnoki területeken súlyos nehézséget okozott a közigazgatásban és sértette az ottani nemes földbirtokosok érdekeit is, ezért körükben egyre erősödött a különválás gondolata. Erre végül a [[Kiegyezés|kiegyezést]] követő közigazgatási rendezés, az [[1876-os vármegyerendezés|1876-os megyerendezés]] részeként került sor. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét ketté osztotta. Az északi rész lett [[Heves vármegye]], a déli rész pedig az egyidejűleg megszűnő [[Jászkun kerület]]hez tartozott [[Jászság]]gal és [[Nagykunság]]gal összevonva az új [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét]] alkotta.
 == Források ==