„Kalcium-karbonát” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
44. sor: | 44. sor: | ||
=== Habarcs készítése === |
=== Habarcs készítése === |
||
⚫ | |||
A kalcium-karbonátból [[kalcium-oxid|égetett meszet]], majd [[kalcium-hidroxid|oltott meszet]] állítanak elő, melyből többek között [[habarcs]]ot készítenek, amit az építkezéseken kötőanyagként használnak. Az eljárás során a kalcium-karbonátot hevítik, melynek hatására 885 °C felett [[szén-dioxid]] távozik belőle, és kalcium-oxiddá alakul. A folyamatot ''mészégetésnek'', a [[kalcium-oxid]]ot ''égetett mésznek'' nevezik. |
|||
˝° |
|||
t63464 |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
A [[kalcium-oxid]] [[víz]]ben való [[oldat|oldásával]], a ''mészoltással'' [[kalcium-hidroxid]] [[oldat]]ot, ''oltott meszet'' nyernek. Az oltott meszet homokkal keverik, így kapják a [[habarcs]]ot. |
|||
:<math>\mathrm{CaO + H_2O \rightarrow Ca^{2+} + 2 OH^-} \!</math> |
|||
⚫ | |||
:<math>\mathrm{Ca(OH)_2 + CO_2 \rightarrow CaCO_3 + H_2O} \!</math> |
:<math>\mathrm{Ca(OH)_2 + CO_2 \rightarrow CaCO_3 + H_2O} \!</math> |
A lap 2013. április 21., 10:18-kori változata
kalcium-karbonát | |
---|---|
Általános | |
Magyar név | kalcium-karbonát |
IUPAC név | calcium carbonate |
Egyéb nevek | mészkő, calcii carbonas, szénsavas mész |
Képlet | |
Moláris tömeg | 100,09 g/mol |
Megjelenés | fehér por, illetve fehér rögök |
CAS-szám | [471-34-1] |
EINECS (EG) szám | 207-439-9 |
EG-Index szám | - |
Tulajdonságok | |
Sűrűség és halmazállapot | 2,93 g/cm3, szilárd |
Oldhatóság vízben | 0,014 g/l |
Olvadáspont | 825 °C (bomlik) |
Forráspont | olvadáspont közelében bomlik |
Szerkezet | |
Kristályszerkezet | tetraéder |
Fizikai állandók | |
Képződéshő | −1207 kJ/mol |
Moláris hőkapacitás | 93 J/(mol·K) |
Veszélyességi jellemzők | |
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
R-mondatok | (nincs)[1] |
S-mondatok | (nincs)[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
RTECS szám | FF9335000 |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | karbonátok |
Azonos kation | a kalcium vegyületei |
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A kalcium-karbonát (mészkő, calcium carbonate, calcii carbonas, szénsavas mész, CaCO3) a karbonátok közé tartozó szervetlen vegyület. Különböző ásványai számos kőzet, köztük a mészkő fő összetevői. A kalcium-karbonát a puhatestűek és a gerincesek vázának fő alkotórésze. A vezetékes vízből kiválva a magnézium-karbonáttal együtt alkotja a vízkövet. Az építkezésekhez szükséges habarcs és cement alapanyaga. Az orvoslásban savmegkötőként és kalciumionok bevitelére használják. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben calcii carbonas néven hivatalos.
Felhasználás
A kalcium-karbonát az építkezéseken használt habarcs és cement előállításának alapanyaga. Mészkő formájában építőanyagként is alkalmazzák, különösen jól bevált a nedves vidékeken.[2] A kalcium-karbonátot az orvoslásban savmegkötőként és kalciumionok bevitelére használják.[3]
Habarcs készítése
4634: ˝° t63464
A habarcsot kötőanyagként alkalmazzák, mivel levegőn á66kuil9473986333333333333333333338/+-*89llva lassan "megköt", karbonátosodik.
Cementgyártás
- Fő szócikk: Cement
A mészkő kőzetben lévő kalcium-karbonátból agyag hozzáadásával ún. portlandcementet, másképpen szilikátcementet készítenek. A mészkő és agyag keverékét megőrlik, majd kb. 1500 °C-ra hevítik. A kiégetéssel kapott szürkészöld színű rögöket, az ún. klinkercementet porrá őrlik. Az így kapott portlandcement különböző ásványok keveréke, tulajdonságai az összetevők arányától függenek.
A keverék főbb elemei:
- 3 CaO · SiO2 (trikalcium-szilikát)
- 2 CaO · SiO2 (dikalcium-szilikát)
- 4 CaO · Al2O3 · Fe2O3 (tetrakalcium-aluminát-ferrit)
- 3 CaO · Al2O3 (trikalcium-aluminát)
E négy összetevő víz hatására igen kemény, stabil vegyületté alakul át. Ez a folyamat a cement megkötése.
Előfordulás
Ásványokban, kőzetekben
A kalcium-karbonát számos ásvány (kalcit, aragonit, dolomit, vaterit vagy μ-CaCO3) és kőzet alapvető alkotója. Kőzetei közül az üledékes kőzetek a gyakoribbak.
Legismertebb kőzete a több, mint 90% kalcium-karbonátot tartalmazó mészkő. A kréta a mészkő különleges változata. Az édesvizekből kicsapódó mésztufától és travertinótól jól megkülönböztethető a tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb diagenizált mészkő.
A dolomit kőzet több, mint 90%-a dolomit ásvány, amely kalcium-magnézium-karbonátból (CaCO3*MgCO3) áll.
Az átmeneti karbonátos kőzetek összetétele a mészkő (illetve a dolomit) és az agyag közötti.
Szintén meglehetősen ismert, de jóval kevésbé gyakori a szinte tiszta kalcium-karbonátból álló, és a mészkő metamorfózisával keletkező átalakult kőzet, a márvány.
A kalcium-karbonát ásványai (főleg a kalcit) ezenkívül előfordulnak számos telérkőzetben és egyéb hidrotermális képződményben. Aktívan részt vesznek a talajok meszesedésében – ez a folyamat a Kárpát-medence középső részén általános. Kalcium-karbonát ásványokból (kalcit, aragonit) áll a barlangi képződmények többsége.
A jórészt karbonátásványokból (egyebek közt kalcitból is) álló magmás kőzetek a karbonatitok. A Föld egyetlen, működő karbonatitvulkánja a Kelet-Afrikai árokban (Kenyában, a Turkana-tótól délre) található Ol Doinyo Lengai.
Élőlényekben
A tojáshéj kb. 95%-a kalcium-karbonát.[4] Kalcium-karbonátot tartalmaz a puhatestűek[5] váza és a gerincesek[forrás?] csontos váza.
Fizikai tulajdonságok
A kalcium-karbonát fehér, kristályos, szobahőmérsékleten szilárd vegyület. Fizikai tulajdonságai jelentősen függenek kristályszerkezetétől.
Kémiai tulajdonságok
- Lásd még: Karbonát
Oldhatóság
Vízben igen kis mértékben, savakban jól oldódik. Szénsavas vízben oldható.
Vízkövesedés
A vízben oldott kalcium- és hidrokarbonátionok kalcium-karbonátként kiválhatnak. A kivált kalcium-karbonát a magnézium-karbonáttal együtt alkotja a vízkövet.
Kalcium-karbonát kimutatása
Ha egy erős savat, például sósavat cseppentünk olyan kőzetre, ami karbonátot (esetünkben kalcium-karbonátot) tartalmaz, pezsgést tapasztalunk a fejlődő szén-dioxid miatt.
A fejlődő szén-dioxid a meszes vizet, vagyis a kalcium-hidroxid vizes oldatát megzavarosítja.
Források
- Balogh K. et al.: Szedimentológia I–III. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991.)
- Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987., p. 327, 337; ISBN 963-10-7229-0)
- Molnár B., 1980.: Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén. (Földtani Közlöny 110., p. 45–64; HU ISSN 0015-542X)