„Eke” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 87 interwiki link migrálva a Wikidata d:q11464 adatába
a Egyért0
1. sor: 1. sor:
{{Egyért0|Hasonló címmel lásd még: [[Erdélyi Kárpát-egyesület]].}}
{{nincs forrás|2007 áprilisából}}
{{nincs forrás|2007 áprilisából}}
[[Fájl:Eke-illusztracio.jpg|bélyegkép|jobbra|Illusztráció egy régi enciklopédiából, az eke korabeli felépítéséről.]]
[[Fájl:Eke-illusztracio.jpg|bélyegkép|jobbra|Illusztráció egy régi enciklopédiából, az eke korabeli felépítéséről.]]

A lap 2013. április 17., 11:44-kori változata

Fájl:Eke-illusztracio.jpg
Illusztráció egy régi enciklopédiából, az eke korabeli felépítéséről.

Az eke a mezőgazdaságban használatos eszköz, a szántóföld előkészítésének egyik fázisában használják. Az eke feladata általában a talajt forgatni, lazítani és keverni, amivel fokozható a levegő és nedvesség vegybontó hatása, másrészt javítható a talaj fizikai állapota.

Története

Fájl:Foldmuvelo.jpg
Állati erővel vontatott eke.

Már az őskorban is hegyes csontokkal és faágakkal lazították a földet, ám ennek tényleges célja még csak a föld feltúrása volt. Ennek tudatában ezeket az eszközöket még nem nevezhetjük ekének, mindazonáltal valószínűleg már ekkor is célszerűnek bizonyult a föld ilyen módon történő fellazítása. Az őskorban még csak emberi erővel vontatták, a civilizáció fejlődése során pedig idővel az állati, majd a gépi vontatás váltotta fel.

Az ókorban már szinte az összes birodalomban alkalmazták, a görögök szerint Triptolemos, az egyiptomiak szerint Ozirisz, a kínaiak szerint pedig Khin-Nong volt a feltalálója. A ránk maradt szerkezetek alapján megfigyelhető, hogy felépítése az idők során szinte alig változott. A lényeges javítást már a rómaiak eszközölték, amikor a föld forgatásának elősegítésére két vízszintes szárnyat alkalmaztak. Anyagának, illetve kivitelének korszerűsítésétől eltekintve napjainkig szinte semmilyen elvi modosítást nem végeztek rajta.

Fájl:Vidats ekek.jpg
Vidats ekék (1855)

Működése

A közönséges ekék a talajból merőleges és vízszintes irányban egy hasábot hasítanak ki, amit aztán élei körül vagy az egyik, vagy a másik irányba úgy forgatnak el, hogy annak eredeti alsó felülete felülre kerüljön, és emellett a föld lehetőleg minél lazább legyen.

Az eke kiegészítő részei:

Az előhántó vagy csoroszlya feladata a talaj felső, vékonyabb rétegének teljes aláfordítása. Az előhántó tömődésre hajlamos, korlátozza a felszántott szelvény méretét, ezért ma már csak ritkán alkalmazzák.

Az utóhántó a barázdafalból a szántásnál kisebb mélységben kihasít egy keskeny sávot. Az így kialakított barázdafenék az ekét húzó traktor kereke számára biztosít megfelelő helyet.

Célja

Célja összefoglalva, hogy a szántóföldet előkészítse oly módon, hogy ott növények termesztésére ideális talajt eredményezzen.

Fajtái

föld forgatásának iránya szerint:

  • egy oldalra forgató, ún. kerülőeke
  • mindkét oldalra forgató eke
  • váltóeke – aminek forgatási iránya egy kormánnyal változtatható

illetve ezek lehetnek:

  • egybarázdás eke
  • többarázdás eke

alátámasztás szempotjából lehet:

  • szabadon járó eke
  • mankós eke – amely kerekes, vagy csúsztató mankóval rendelkezik

forgatási munka szerint pedig:

  • laposan forgató eke
  • meredeken forgató eke
  • morzsáló eke