„Obál Ferenc (orvos, 1916–2012)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1916-ban született személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Forrás: Bot: "19., 20., 21. századi magyarok" kategória eltávolítása
18. sor: 18. sor:
[[Kategória:Magyar orvosok]]
[[Kategória:Magyar orvosok]]
[[Kategória:Romániai magyarok]]
[[Kategória:Romániai magyarok]]
[[Kategória:20. századi magyarok]]
[[Kategória:1916-ban született személyek]]
[[Kategória:1916-ban született személyek]]

A lap 2013. április 17., 02:32-kori változata

Obál Ferenc (Budapest, 1916. szeptember 28. –) erdélyi magyar orvos, szakíró.

Életútja

Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán (1936-40), illetve Heidelbergben (1937-38) végezte, diplomát Budapesten nyert. 1940-ben került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Élettani Intézetébe, 1945-től a marosvásárhelyi OGYI Kórélettani, majd Élettani és Gyógyszertani Intézetének vezetője. Mint szerződéses magyar állampolgár 1953-ig dolgozott itt, akkor visszatért Budapestre, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet élettani osztályának vezetője, 1958-tól a szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatója, 1986-tól szaktanácsadója lett. 1995-ben a Román Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta; 1996-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatta.

Munkássága

Több mint 280 tudományos dolgozata jelent meg magyar, román, német és angol nyelven, többek közt a fertőző betegségek kórélettanáról, a bélbolyhműködésről és bélfelszívódásról, a lép élettanáról, az agyműködésről és nyirokkeringésről, a hőszabályozásról és az alvásról. Szerkesztette Az emberi test VI. és VII. kiadását (Budapest 1982, 1986).

Az 1940-45, illetve 1945-53 közötti kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemi emlékeiről 1996-ban megrendezett tudományos konferencián tartott előadásaiban emlékezett meg (Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. Kiállítás és konferencia. Emlékkönyv. Budapest 1996. 97-113).

Kőnyomatos jegyzetei: Általános kórtan; Az idegrendszer kórtana; Kórélettani gyakorlati jegyzet; Kórélettan I-III; Gyógyszertan (Marosvásárhely 1950-55).

Forrás