„Arundhati Roy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a nyelvtani jav. |
a link |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Arundhati roy wti.jpg|bélyegkép|250px|''Arundhati Roy'' egy iraki konfliktusról tartott előadáson]] |
[[Fájl:Arundhati roy wti.jpg|bélyegkép|250px|''Arundhati Roy'' egy iraki konfliktusról tartott előadáson]] |
||
'''Suzanna Arundhati Roy'''<ref>http://website.lineone.net/~jon.simmons/roy/tgost2.htm</ref> ([[1961]]. [[november 24.]] –) indiai írónő és aktivista. [[1997]]-ben írt ''[[Az apró dolgok istene]]'' ''(God of Small Things)'' című regényéért elnyerte az angol Booker- |
'''Suzanna Arundhati Roy'''<ref>http://website.lineone.net/~jon.simmons/roy/tgost2.htm</ref> ([[1961]]. [[november 24.]] –) indiai írónő és aktivista. [[1997]]-ben írt ''[[Az apró dolgok istene]]'' ''(God of Small Things)'' című regényéért elnyerte az angol [[Booker-díj]]at, majd [[2002]]-ben a [[Lannan Kulturális Szabadság díj]]át. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
A lap 2013. április 12., 16:12-kori változata
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Suzanna Arundhati Roy[1] (1961. november 24. –) indiai írónő és aktivista. 1997-ben írt Az apró dolgok istene (God of Small Things) című regényéért elnyerte az angol Booker-díjat, majd 2002-ben a Lannan Kulturális Szabadság díját.
Élete
Roy az indiai Meghálaja állam fővárosában, Shillongban született,[2] egy keralai, szíriai keresztény anya, Mary Roy lányaként, aki maga is női aktivista a mai napig. Édesapja begáli hindu volt, aki teaültetvényeken dolgozott. Gyermekkorát a keralai Ajmanamban töltötte, és egy neves kottajami keresztény iskolában tanult (Corpus Christi). Ezután a tamilnádui Lovedale iskolába járt. Végül építészmérnöknek tanult az Újdelhiben lévő műszaki iskolában, ahol találkozott első férjével, az építész Gerard DaCunhaval.
Roy 1984-ben ismerkedett össze a filmes Pradip Krishennel, aki a második férje lett. Az ő hatására Roy is bekerült a filmes világba. Szerepelt egy díjnyertes filmben, a Massey Sahib-ban, melyben egy falusi lányt alakított.
Roy Újdelhiben él.
Művei
Roy első regényét, Az Apró Dolgok Istenét, 1996-ban fejezte be. A könyv félig önéletrajzi tartalmú, melynek legnagyobb része az Ajmanamban töltött gyermekkori élményeit dolgozza fel. A könyvnek világszerte sikere lett, többek között magyar nyelvre is lefordították.
Roy írta az In Which Annie Gives it Those Ones (1989) és az Electric Moon (1992) című indiai tévéfilmek forgatókönyvét, valamint ebben az évben még egy televíziós sorozathoz is írt. Dokumentumfilmjének angol címe a DAM/AGE: A Film with Arundhati Roy (2002).
2007 elején Roy bejelentette, hogy elkezdi írni második regényét.[3]
Az aktivista
Roy mindössze egyetlen regényt írt. A könyv megírása óta főleg politikával foglalkozik, kiadott két esszégyűjteményt, és különböző társadalmi célokért fáradozott. Aktivistaként vehemensen küzd a globalizáció, az „újkori imperializmus” és az Egyesült Államok világpolitikája ellen. Továbbá kritikus hangon lép fel India nukleáris fegyverpolitikájával és az újabban Indiában beindult iparosodással, főleg a Narmada Dam projekttel és a hatalmas Enron céggel szemben.
Roy listája
Roy összegyűjtött egy bizonyítékokból álló listát, hogy az Egyesült Államok mely országokat támadott meg a II. világháború óta. Íme a listája: Kína (1945–46, 1950–53), Korea (1950–53), Guatemala (1954, 1967–69), Indonézia (1958), Kuba (1959–60), Vietnam (1961–73), Belga Kongó (1964), Laosz (1964–73), Peru (1965), Kambodzsa (1969–70), Nicaragua (1980-as évek), Salvador (1980-as évek), Grenada (1983), Líbia (1986), Panama (1989), Irak (1991–99, 2003–07), Bosznia (1995), Szudán (1998), Jugoszlávia (1999) és Afganisztán (2001–07).[4] Ebből mindenki könnyen megállapíthatja,hogy a békés évek a következők: 1947-49, 1955–57, 1974-79, 1990 és 2000. A II. világháború és 1989 közötti évek 73%-ában az Egyesült Államok katonailag jelen volt valamerre a világon. A berlini fal 1989-es lebontása óta (nem számítva az olyan eseményeket, mint amikor Kolumbia kimondottan segítséget kért) az Egyesült Államok katonailag aktív volt, az évek legalább 88%-ban. </ref>
Esszéi, beszédei és cikkei
- Insult and Injury in Afghanistan (MSNBC, 2001. október 20.)
- War is Peace (Outlook magazin, 2001. október 29.)
- Stop bombing Afghanistan
- Instant Democracy ( 2003. május 13.)
Hivatkozások
- ↑ http://website.lineone.net/~jon.simmons/roy/tgost2.htm
- ↑ Arundhati Roy - English Writer: The South Asian Literary Recordings Project (Library of Congress New Delhi Office)
- ↑ Randeep Ramesh: An activist returns to the novel (english nyelven). Sydney Morning Herald, 2007. március 16. (Hozzáférés: 2007. március 13.)
- ↑ Arundhati Roy, "'Brutality smeared in peanut butter' Why America must stop the war now." Guardian Unlimited 10/23/01.
Lásd még
Külső hivatkozások
- [1] Arundhati Roy: Élvezik-e a pulykák a hálaadást? Farkas Gabriella fordítása.
- [2] Arundhati: Szembeszállás a Birodalommal. Kovács László Béla fordítása.
- [3] Arundhati Roy: A Végtelen Igazság matematikája. Battyán Katalin fordítása.
- [4] Roy, Arundhati : Az Apró Dolgok Istene, könyvajánló.
- Életrajz angolul.
- Arundhati Roy egy írásáról (Democracy Now!)