„Csegöld” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nagypaja (vitalap | szerkesztései)
366 szerkesztés
Nagypaja (vitalap | szerkesztései)
366 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
16. sor: 16. sor:
| hosszúsági fok = 22.67630
| hosszúsági fok = 22.67630
| KSH kód = 26107
| KSH kód = 26107
| weboldal = csegold.hu
}}
}}


A lap 2013. április 10., 10:06-kori változata

Csegöld
Csegöld címere
Csegöld címere		 Csegöld zászlaja
Csegöld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
KistérségFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterTarcza György József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám4742
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség620 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 41′Koordináták: é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 41′
Csegöld (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Csegöld
Csegöld
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csegöld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csegöld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csegöld község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon fekvő település.

Fehérgyarmat 22 km, Zsarolyán 18 km, Jánkmajtis 5,5 km, Császló 3,5 km, Csengersima 4,5 km távolságra található.

Története

Nevét az oklevelek 1463-ban említik először és Chegud, Chegewld formában írták. A 15. században a Drághfiak birtoka volt.

1409ben a birtok felerészébe a Drághfiakat iktatták be, akik 1424-ben osztozkodtak rajta. 1437-ben a Ghacályi, 1470-ben a Csató család kap benne részt. A Drághfiak kihalta után 1592-ben a szinéri uradalomhoz tartozott. 1629-ben Brebiri Melithek szerzik meg. 1638-ban a Horváth család is részt nyer benne.

1669-ben megyegyűlést is tartottak itt. A 18. század végén a báró Vécsey családé volt a település. 1780-ban báró Vécsey István tábornok volt a földesura. Az 1900-as évek elején báró Vécsey Aurél volt legnagyobb birtokosa.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

Csegöld, a görög katolikus templom mai oltárképe

Görög katolikus temploma a 15. században épült. Később többször átépítették. Középkori oltárának legértékesebb, legszebb részét, B. E. mester 15. szszázadi festő fatáblás, szárnyas, festett oltárképét, az esztergomi Keresztény Múzeumban állították ki.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Csegöld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ BE mester: Szent Erasmus, Szent Sebestyén, Szent Lőrinc, Szent István, Szent Márton, Szent Kristóf, Szent György, Csegöld 1494

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csegöld&oldid=13453255”