Magyar írás

Magyar írás
Típus	ábécé
Nyelvek	magyar
Időszak	1832 - napjaink
Felmenő írásrendszerek	ugariti    föníciai     görög      etruszk       latin        régi magyar írás
Unicode-tartomány	BMP síkon különböző tartományokban
ISO 15924	Hung

A Magyarországon hivatalos írás, röviden a magyar írás latin betűs, az eredeti latin ábécé egy ezeréves fejlődés eredményeképpen a magyar nyelv igényeihez igazodó kiegészítése. Ezt nevezzük magyar ábécének. A magyar latinbetűs írást két részre szokták bontani, a régi magyar és magyar írásra. A mai magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia szabályozza, lásd: a magyar helyesírás szabályai (kiadványok).

A magyar írás 1832 előtti időszakát régi magyar írásnak vagy régi magyar írásnak nevezzük. 1832-ben jelent meg a Magyar Tudós Társaság (mai nevén: Magyar Tudományos Akadémia) kiadásában a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai c. mű, ami meghatározó a magyar helyesírás fejlődésében.

A magyar írás története 1832 után

A Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége önmagában nem jelentette, hogy a magyar írás innentől kezdve központilag irányítottan működik. bár kétségtelen, hogy pl. a cz helyett a c alkalmazása egy akadémiai döntés volt, de vannak példák a spontán fejlődésre is. Ennek egyik példája az SMS-nyelv, ami valójában a magyar írás egy kissé leegyszerűsített alakja. Pl. a hogy szó helyett a h használata, stb.

A nyelv napjainkban is fejlődik, ennek leképezése a magyar írásban, hogy egyes szavak helyesírása a napi gyakorlatban bizonytalan. Pl. a "mindig" szót gyakran így írják: "mindíg". A helyesírásról részletesen lásd: magyar helyesírás.

A magyar írással megjelenített hangok

Az alábbi táblázat nemcsak a hivatalos magyar ábécé betűit, hanem egyéb, ténylegesen használt betűapcsolatot (pl. CH) is tartalmaz. A hangértékek esetén pedig nemcsak a fonémák, hanem az allofónok is feltüntetésre kerültek. A magyar nyelv hangrendszeréről részletesen lásd: magyar hangtan.

Magyar írás betűje	Hangérték	Megjegyzés
A, a	/a/, /ɔ/, /ɒ/	Az a betűhöz tartozó alsó nyelvállású veláris labiális magánhangzó fonémát az IPA rendszerben Szende /ɒ/-val jelöli , míg Gósy /ɔ/-val. A /a/ egyes tájszólásokban található meg, bár Gósy szerint megjelenik a köznyelvben is egyes szavakban, pl. Svájc, advent, hardver.
Á, á	/aː/
B, b	/b/
C, c	/t͡s/
CS, cs	/t͡ʃ/
D, d	/d/
DZ, dz	/d͡z/
DZS, dzs	/d͡ʒ/	A dzs 1922. óta létezik a magyar írásban.
E, e	/ɛ/, /e/	Az ë /e/ hangot sokan nem tudják ejteni, mások viszont megkülönböztetik a kétféle e-t.
É, é	/eː/
F, f	/f/
G, g	/g/
GY, gy	/ɟ /
H, h	/h/, /ɦ/	A zöngés glottális réshang /ɦ/ két mássalhangzó között léphet fel, pl. tehát /tɛɦaːt/.
CH, ch	/x/	Ez a betűkapcsolat nem része a hivatalos magyar ábécének, de ténylegesen használják a magyar írásban.
I, i	/i/
Í, í	/iː/
J, j	/j/, /ç/	A zöngétlen palatális réshang /ç/ a zöngétlen zörejhangok (obstruensek) és szóvég között lép fel, pl: lopj /lopç/.
K, k	/k/
L, l	/l/
LY, ly	/j/, /ʎ/	A palatális laterális likvida /ʎ/ hangot ma csak néhány tájszólásban használják, pl. a palócban vagy a jászban.
M, m	/m/
N, n	/n/
NY, ny	/ɲ/
O, o	/o/
Ó, ó	/oː/
Ö, ö	/ø/
Ő, ő	/øː/
P, p	/p/
Q, q	/ku/, /kv/
R, r	/r/
S, s	/ʃ/
SZ, sz	/s/
T, t	/t/
TY, ty	/c/
U, u	/u/
Ú, ú	/uː/
Ü, ü	/y/
Ű, ű	/yː/
V, v	/v/
W, w	/v/, /w/	Angol nyelvet jól beszélők egy része a w betűt tartalmazó angol szavaknál nem /v/-t, hanem /w/-t ejt.
X, x	/ks/
Y, y	/i/, /j/
Z, z	/z/
ZS, zs	/ʒ/

‎

A magyar írás alkalmazása

Tudományban

A magyar nyelvészek által használatos Egyezményes hangjelölés a magyar hangok esetén a magyar ábécé betűit alkalmazza. Így az Egyezményes hangjelölés rendszere, mint a magyar írás egy kiterjesztését is tekinthető.

Művészetben

Számos gyönyörű példa van olyan hímzésekre, ahol a magyar írás betűi nemcsak feliratként, hanem díszítőelemként is szerepelnek. De feliratok megjelentek pl. a mezőn is, amikor tudatosan mintázatba ültetett bokrokkal valamilyen üzenetet akartak átadni.

Hatása más írásokra

A magyar írásnak van nemzetközi kisugárzása is. Pl. az I. világháború után Atatürk magyarokat is kért a török latinbetűs írás létrehozására.

Tágabb értelemben a magyar írások közé többféle írás tartozik, amelyekre hatott a magyar írás. Pl. a DZS betűt a magyar írásban csak 1922-ben vezették be és már 1933-ban megszületett a D és a ZS ligatúrájából az első székely-magyar rovás DZS. Hasonlóan, a magyar írásban szereplő DZ kétjegyű betű mintájára hozták létre a székely-magyar rovás DZ-t.

Elterjedtség, kiadványok

A magyar írás az internetet nem számítva minden földrészen használatos, általában az ott élő magyar közösségek könyvkiadásában illetve sajtójában. Emellett néhány külföldi egyetemen van magyar tanszék is, ahol szintén használják. A külföldi magyar könyvkiadók közül az egyik leghíresebb a Püski Kiadó, amely New Yorkban és ma már Budapesten is tevékenykedik. Például: Új Szó (magyar nyelvű szlovákiai napilap), Kárpátinfo hetilap (Kárpátaljai magyar újság), Kalotaszeg (folyóirat).

A magyar írás megjelenése külföldön

A magyar írás - mint minden nép írásbelisége - egyben kultúrahordozó is. A nyugati országokban élő magyar közösségek - amelyek nagy része az eltűnés ellen küzd - számára különösen fontosak a magyar nyelvű kiírások, feliratok. Ezek közül néhány beépült az illető ország kultúrájába, ilyen pl. a Kanadában lévő Esterhazy település, mellette a mára már elnéptelenedett hajdani kanadai Kaposvár. További példa az amerikai Kossuth megye vagy a szintén amerikai, de ma már nem létező település, New Buda.

Forrásmunkák

• A magyar helyesírás szabályai / közread. Magyar Tudományos Akadémia Budapest : Akadémiai Kiadó, 1985, ISBN 963-05-4245-5
• Gósy Mária (2004), Fonetika, a beszéd tudománya ('Phonetics, the Study of Speech'), Budapest: Osiris Kiadó, ISBN 9633896665
• Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai (Magyar Tudományos Akadémia, akkori nevén: Magyar Tudós Társaság), 1832.
• A. Molnár Ferenc (2003): A magyar mássalhangzórendszer kialakulásáról és néhány finnugor eredetű szavunk hangtani fejlődéséről. In: Nyelvtudományi Közlemények, MTA Nyelvtudományi Intézet, vol. 100, 186-192.
• Molnár József (1970): A magyar beszédhangok atlasza. Budapest: Tankönyvkiadó
• Nagy magyar helyesírási szótár, Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás, 2002
• Siptár, Péter & Törkenczy, Miklós (2000, 2007): The phonology of Hungarian. Sor.: Oxford Linguistics, Kiadó: Oxford University Press. ISBN 978-019-823841-6 (Hbk.) 978-019-922890 (Pbk.)
• Szende, Tamás (1994), "Illustrations of the IPA:Hungarian", Journal of the International Phonetic Alphabet 24 (2): 91–94, doi:10.1017/S0025100300005090

Külső források

• A magyar helyesírás szabályai, Akadémia Kiadó, 1985, mek.oszk.hu A Magyar Elektronikus Könyvtárban DOC, RTF, PDF és WinHelp formátumban
• Online Magyar Helyesírás Szótár www.magyarhelyesiras.hu
• Helyesírás - linkgyűjtemény