Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Gyantusz-Bináris-Einstein2-eLVe-LA-Reg-Teemeah-chery-Sasuke88-HuFi!

Függőben --Karmela posta 2013. március 23., 05:12 (CET)

Közel húsz kisebb-nagyobb megbeszélés nem tud elarchiválódni a {{függőben}} sablon miatt, pedig az idén még senki sem szólt hozzá! Gondoljátok meg, hogy nem lenne-e érdemes egy összefoglalót írni belőle magatoknál a vitalapon vagy a szerkesztői lapon, egy műhelyben, vagy akár itt is, de tömörítve, esetleg egyszerűen belátni, hogy ez most nem egy aktuális téma, és akár így, akár úgy, de hagyni hogy elarchiválódjon.

A lap betöltését ezek a megbeszélések még akkor is meglassítják, ha be vannak dobozolva.

Ha leveszitek a {{függőben}} sablont, akkor kérlek benneteket, hogy töröljétek ki a bedobozoló csuka+ és csuka- sablonpárt is, hogy úgy archiválódjon el.

--Karmela posta 2013. március 19., 09:14 (CET)

Déli Front

Függőben Gyantusz ^vita 2011. február 9., 19:42 (CET)

2012 májusától van függőben. Nem kéne archiválni?

Lehet igaza annak a szerkesztőtársnak, aki szerint a Délnyugati Frontot nagy F betűvel kell írni? – Peyerk vita 2011. január 28., 22:21 (CET) Szerintem egyértelműen nem, de a hadakozó egységek és hasonló nyalánkságok nevei körül előfordulhatnak gondok. Elvileg (illetve tudtommal) sem a délnyugati front, sem annak parancsnoka, sem a déli hadseregcsoport, sem semmi hasonló nem viselkedik intézménynévként. Meg kéne nézni hasonlókat a tanácsadókban + szükség esetén föltehetem a kérdést szagértő füleknek... Bennófogadó 2011. január 28., 23:01 (CET) Megjegyzem, én eddig szinte mindenütt nagy betűvel láttam leírva a front szót, mint seregtestet. Gondolom a kisbetű abból a szempontból zavaró, hogy kapásból összetévesztenék az arcvonallal. Ami azt illeti, nagybetűs címmel cikkeink is vannak (1. Ukrán Front, 2. Ukrán Front) – Laci.d vita 2011. január 28., 23:07 (CET) Az világos, az a nem világos, hogy milyen alapon lehetne ezt tulajdonnévnek tekinteni, az az érzésem, hogy semmilyen alapon. A pragmatikus nagybetűsítést most ne keverjük ide. Bennófogadó 2011. január 28., 23:13 (CET) Értem. Sajnos én nem vagyok helyesírásguru, csak ahhoz tudok alkalmazkodni, ahogy látom a könyvekben. Ha azt mondjátok máshogy kell, akkor máshogy fogom - bár gondolom a pragmatikus nagybetűsítést sem hülyeségből találták ki, de mindegy. – Laci.d vita 2011. január 28., 23:27 (CET) Egy kicsit ráerősítek Benó által mondottakra, de továbbra is a szócikkben látok némi helyesírási anomáliát. Én a pragmatikus nagybetűsítést nem halottam még, de a katonai egységek katonai nagyságát hívatott elnevezések általános használatban kisbetűvel írandók. Így tehát szárazföldi módon elindulva a legkissebtől raj, szakasz, század, zászlóalj, ezred, dandár, hadosztály, hadtest, hadsereg és front az mind kis betű. A hivatalos szervezeti egység elnevezésekben nagy betűvel írják a megnevezést pl. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred. Tehát az említett 1. Ukrán Front az a katonai magasabbegység hivatalos elnevezése és nagybetűvel írandó. A délnyugati front az a szócikkben egy földrajzi elhelyezkedés szerinti megjelölés, akkor szerintem kicsi kell legyen. Ebben a szócikkben említünk déli, délnyugati és keleti frontokat. Egyébként azon gondolkodom, hogy most se jó a szócikkben a "a lengyelek ellen induló Nyugati front parancsnoka", mert akkor a nyugati is kicsi kell legyen. Ismerve az akkori szervezetlenséget ezek nem a katonai magasabb egységek elnevezései, hanem egy a térképen könnyebb eligazodást segítő megnevezés ezért gondoltam jónak Peyerk szerkesztő kisbetűsítését, de most jobban belegondolva a Nyugati nagyot nem értem, mert akkor az meg miért nagy? Andrew69. 2011. január 29., 08:50 (CET) Nem értem miben erősítettél rá Bennóra, szerintem az ellenkezőjét mondod. Ezek a frontok magasabbegységek, amiket éppen égtájak szerint neveztek el. Csakhogy szerintem a műszaki ezredet sem kell nagybetűvel írni, ahogy a gyalogezredet sem, így helyesen Rákóczi Ferenc műszaki ezred és 32. gyalogezred. Nem? – Peyerk vita 2011. január 29., 12:34 (CET) Hát helyesírásban nem vagyok erős. Bennóra csak abban erősítettem, hogy utánna kell nézni. Azért jó, hogy átírtad, mert bizonytalan vok én is. Válaszolva igen, amit írsz így szoktuk írni 32. gyalogezred, viszont ha a hivatalos nevét használjuk? Gondolom Bennó szerint ez tulajdonnév és más lesz. Bizonytalan vok de érdekelne, ha valaki megmondaná hogyan kell helyesen írni. A frontok és magasabbegységek esetében viszont nem tudom abban az időben volt-e ilyen hivatalos elnevezésük? Ha igen akkor meg úgy néz ki mind nagybetű, mert tulajdonnév. Egy biztos ezen a téren nem könnyű eligazodni! Andrew69. 2011. január 29., 14:54 (CET) Ez a történet a szovjet érában volt használatos. Itt nemcsak a magasabbegységet nevezték így, hanem annak műveleti területét is, vagy fordítva, arról kapta a nevét a hadseregcsoportok összesége, a front, mint alakulatkategória. Persze ettől nem kell feltétlen naggyal írni, ha a megkülönböztetés, mint igény nem érv. A Hadtudományiban 4 fogalmi értelme van leírva: „front <lat. frons 'homlok, elülső oldal'>: 1. a →szárazföldi csapatok hadműveleti-hadászati seregteste, amelyet rendszerint csak a háború kezdetekor alakítanak meg. Rendeltetése: hadműveleti-hadászati feladatok végrehajtása, szárazföldi hadműveletek folytatása. A legfelsőbb főparancsnokságnak, ill. a főparancsnokságnak van alárendelve; állományában szárazföldi és repülőseregtestek, magasabbegységek, egységek, hadtápcsapatok és intézmények, valamint vezetési szervek egyaránt megtalálhatók. Összetételét a feladattól függően határozzák meg, s látják el támogató-, ill. megerősítőeszközökkel és -erőkkel. A II. vh.-ban a szovjet ~ állományába 3-4-től 8-9-ig terjedő összfegyvernemi, 1-3 harckocsi-, 1-2 légi hadsereg, néhány harckocsi-, gépesített lovashadtest és több tucat különböző fegyvernemi és szakmagasabbegység, egység, valamint hadtáp-magasabbegységek, egységek és intézetek tartoztak. A háború folyamán a szovjet hadsereg ~jai a legfelsőbb főparancsnokság főhadiszállásának utasítására hajtották végre támadó és védő hadműveleteik előkészítését, és vívták meg azokat. A II. vh.-ban ~okat alakítottak még a japán fegyveres erők állományában is, ahol olyan hadműveleti seregtestekként működtek, amelyek rendeltetése haditevékenységek folytatása volt egy meghatározott földrajzi térségben. A német és a II. vh.-ban velük szemben álló nyugati hadseregekben ~ helyett →hadseregcsoport megnevezést használtak. – 2. terület (sáv, körlet, zóna), amelynek a határain belül harctevékenységek folynak (a ~ és hátország értelmezésében). – 3. arcvonal, a csapatok →harcrendjének (→hadműveleti felépítésének) az ellenség felé néző oldala. A harctevékenységek folytatása során megkülönböztethető a támadás, a roham, az áttörés, a védelem stb. ~ja (arcvonala). – 4. két különböző termodinamikai tulajdonságú (legtöbbször különböző hőmérsékletű) légtömeg közötti választófelület v. időjárási zóna, melyet időjárási ~nak is neveznek.” Ld. Hadtudományi lexikon I. (A–L). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 378. o. ISBN 963-04-5226-X Ha a front nem is kisbetűs, az égtáj lehet az, ha alakulatról van szó (pl. Délnyugati front, 2. Ukrán front)? --Gyantusz vita 2011. január 30., 12:54 (CET) Mint tulajdonnév (AkH. 154. a)). --Gyantusz vita 2011. január 30., 16:15 (CET) De hisz épp az a kérdés, mitől minősülne ez tulajdonnévnek. Jó lenne példákat találni gondozott szövegben, lehetőleg helyesírási tanácsadókban hasonló jelenségek kezelésére. Bennófogadó 2011. január 30., 17:48 (CET) Őőő... nekem az nem kérdés hogy tulajdonnév. Ahogy a 32. gyalogezred is az. Ezek nem valami esetleges és egymáshoz képest (égtáj vagy sorszám szerint) elnevezett cuccok, hanem állandóan megszervezett valamik, amiket el kell nevezni, nem lehet csak megmutogatni a térképen. A tulajdonnév-jelleget erősíti, hogy a sorszámok egyáltalán nem szükségszerűen folytonosak, ha valmelyik megszűnik, a többit nem számozzák át. Ugyanígy, a szovjet frontok neve a háború előrehaladtával egyenesen megtévesztővé is vált, a 2. ukrán front nem volt se második, se ukrán, csak amikor megszervezték őket épp ukrajnában jártak és úgy helyezkedtek el egymáshoz képest.. – Peyerk vita 2011. január 31., 22:37 (CET) Mikor tekintünk valamit intézménynek? Szerintem akkor, ha valamilyen szabályok megdefiniálják és nem mondjuk valami alkalomszerű, pl. személyekhez kötött intézmény. Pl. a hadseregeket felosztjuk Szergej és Jurij között, Jurijé a déli hadseregcsoport. Ha neki vége, akkor másképpen csoportosítunk. Ehhez képest viszont a Déli Hadseregcsoport egy állandó intézmény volt, ami Olaszország felé, a NATO nápolyi központú D/déli S/szárnya felé nézett. Paulus Pontius Crassus vita 2011. június 27., 21:18 (CEST) Ennek ellenére az akadémia hozhat ennél nyakatekertebb szabályt, csak azért, hogy szükség legyen rájuk. Paulus Pontius Crassus vita 2011. június 27., 21:19 (CEST) Variációk hasonló témára: Dél Hadseregcsoport. Itt szerintem sanszos a kis h (Dél hadseregcsoport), mivel a hadseregcsoport egy tök általános magasabbegységi lépcső (ezred, hadosztály stb.). Másrészt archiválva lett azóta egy másik itteni vita is (hogy ne felejtsük el): Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív54#Frontok. --Gyantusz vita 2011. október 19., 02:08 (CEST) Szerintem is a kisbetűs felé tűnik érdemesnek elmozdulni ebben a témacsoportnak. – Joey üzenj nekem 2012. március 25., 14:21 (CEST) Szerintem az a lényeg, hogy amikor tulajdonnév, akkor nagybetű, amikor meg köznév, akkor kisbetű. A kérdés már csak az, hogy az intézményesültség fokának megítéléséhez elegendő-e a helyesíráshoz érteni, vagy van hadtudományi vonatkozása is ennek a dolognak. Tartalmi megítélés nélkül az idők végezetéig puffoghatunk, hogy "intézményesült" - "de nem!" - "de igen!!!" ... A szovjet frontok hadászati-hadműveleti csoportosításként az intézményesültség magas fokán álltak, a szigorúan hierarchikus katonai szervezet egy meghatározott lépcsőjét jelentették. Olyan az egész, mintha azon vitatkoznánk, hogy egy minisztériumban a főosztályok nevei tulajdonnevek-e. A frontok messze, nagyságrenddel intézményesültebbnek tekinthetők egy főosztálynál. Egy konkrét jogi főosztály az nyilván tulajdonnév. --Peyerk vita 2012. május 12., 08:16 (CEST)

Francia direktórium

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 6., 11:05 (CEST)

2011 augusztusától van függőben. Nem kéne archiválni?

A Francia direktórium (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) tele van nagybetűs Direktóriumokkal. Ezeket mind kisbetűsíteni kéne, nem? Olyan, mint amikor Kormányt írnak kormány helyett. Ez csak egy kormányzó szerv, de attól még nem tulajdonnév. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 10:00 (CEST) Alapjában igen, kisbetű (én is úgy írom), ha leíró szövegben beszélünk különböző direktóriumokról, köztük a franciáról. De ha konkréten a "Direktóriumról", mint a francia törvényhozó szervezetről szólunk, akkor vannak kételyeim: Ez nem a szervezet tulajonneve: "a Direktórium"? Elődje a "Nemzeti Konvent," nagybetűvel. Az Országgyűlés (ha nem általában, hanem konkréten, a Magyar Országgyűlésről van szó), a Nemzeti Megmentés Kormánya, a Forradalmi Munka-Paraszt Kormány, a Nemzeti Egyetértés Kormánya... etc etc ezek nagybetűsek. Közjogi szerződésekben nagybetűvel szerepel a Magyar Állam is. Nincs ilyen "megszemélyesített" alkalmazási esete ezeknek? Akela vita 2011. augusztus 2., 15:16 (CEST) A jogi íráshasználat sajnos kicsit sem mérvadó, a jogászok mindent nagybetűvel írnak, ami a kezük ügyébe kerül, még a felperest is. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 16:54 (CEST) A nyomorult alperest meg csupa kisbetűvel, lásd nemecsekernő. Akela vita 2011. augusztus 2., 19:13 (CEST) Egyéb vélemények? Vannak más hibák a cikkben, de kétszer nem akarok hozzáfogni. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 3., 17:13 (CEST)

Auróra (cirkáló)

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 14:27 (CEST)

2012 augusztusától van függőben. Nem kéne archiválni?

Ez a hajó hogy írandó? Tényleg mindig hosszú ó-val van a könyvekben, de az OH meg kifejezetten röviddel hozza. A szabályos átírást oroszból már rég elbuktuk, merthogy ez oroszul Avrora, nem Aurora, tehát ez végül is lefordított névnek tekinthető. Mitől rövid? Mitől hosszú? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 10., 20:31 (CEST) Az OH nem listázza a különböző kivételek közt, egyszerűen csak ez van, punktum. Egyébként ez van az MHSz-ben is. Érdekes. --Pagonyfoxhole 2011. augusztus 10., 20:36 (CEST) Valószínűleg nem fordításnak tekintik, hanem a névadó Aurora alapján. LApankuš→ 2011. augusztus 11., 01:37 (CEST) Nem Aurora istennő a névadója, ezt éppen tegnap éjjel javítottam a ruwiki és az ott felhozott forrás alapján, ezt valószínűleg így hasraütéssel szokták mondani a neve alapján. Ennél sokkal érdekesebb a név eredete, de csak a ruwikiben lehet rendesen elolvasni, nálunk hiányozik egy-két szócikk, mint az Aurora fregatt meg Petropavlovszk védelme. De az lehet, hogy ők is ezt hitték. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 08:21 (CEST) Na igen, de a hasonnevű krími vitorlás fregattot is csak el kellett nevezni valamiről. :) Az avróra egyenlő zarja költőiül, vagyis hajnal. De mindez nem oszt, nem szoroz, itt nem átírásról van szó, hanem egyszerűen valaminek a névalakjáról, amiben az OH és az MHSz szembemegy a rég bevett gyakorlattal. De mit tehetünk mást, mint hogy követjük őket? --Pagonyfoxhole 2011. augusztus 11., 11:59 (CEST) Ruwikiül sajnos nem értek kilenc évnyi tanulás után sem. Viszont így tényleg nem tudom elképzelni, miért így kell írni. LApankuš→ 2011. augusztus 11., 11:35 (CEST) Pagony: a másik választásunk, hogy nem követjük őket. Jó lenne tudni, vajon mekkora mértékben terjedt el a hosszú ó-s írás. Mindenképpen különleges eset, hiszen nem az orosz név átírása. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 13:00 (CEST) Javaslom, hogy Bennó kérjen eligazítást Mártonfiéktól, mivel nem látszik benne a logika (nem átírás oroszból). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 14:27 (CEST) Úgy látom, az oroszok az Aurora Borealis (sarki fény) után nevezték el a hajót. Ez a szó a magyar nyelvben hosszú magánhangzóval hangzik. Másrészt, a szócikk elején ékezetet tettek az o betűre, ami kettős jelentésű. Egyrészt hangsúlyos a szótag; másrészt jelzi, hogy a kiejtése nem á, hanem ó. A magyar nyelv (latin örökség) a hangsúlyos magánhangzókat hosszan ejti. MZ/X vita 2011. október 25., 14:04 (CEST) Az Auróra testvérhajói a Pallasz cirkáló (Паллада, ejtd Pallada), Tritón lányáról, a „kisebbik Pallaszról” és a Diána cirkáló (Диана, ejtsd Gyiána), a görög Diana istennőről, Artemisz görög megfelelőjéről. Bajban leszünk, ha megíródnak ezek a szócikkek is. Akela vita 2011. október 25., 14:34 (CEST) Ez utóbbihoz egy analógia: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív63#Marx-Engels-Leninsz. Nem mérvadó közvetlenül, mert ott földrajzi nevekről van szó, de öt hónapja nem volt ennél relevánsabb hozzászólás. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 26., 08:58 (CEST) Hát ha megnézzük a Aurora (egyértelműsítő lap) lapot, akkor láthatjuk, hogy alapjáratban mindkettő kifejezés helyes. De: a Magyar inkább kiejtés alapján szeret írni. Ebben az esetben, amikor mindkét lehetőségre ugyanannyi érv és ellenérv van, akkor ha az orosz Avrora-t hosszan ejtjük, hosszúval írandó, ha röviden akkor röviden is írandó, legalábbis szerintem. Ez voltam, én voltam: The Sixth Ypsylon Čo je problem? 2012. július 16., 18:34 (CEST)

Hegymászás?

Függőben Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 10., 11:36 (CET)

2012 januárjától van függőben. Nem kéne archiválni?

Van ez a cikk: w:European_Hill_Climb_Championship. Ezt hogy fordítsam? Mégse fordíthatom hegymászó-Európa-bajnokságnak... Vagy igen? Esetleg segítség hozzá: w:Hillclimbing. – Madridista Fájl:Real Madrid.png Estadio Santiago Bernabéu 2012. január 1., 12:05 (CET) Egy kis Google-találgatás után úgy látom, hogy magyarul FIA hegyi EB a bevett. [1] Ha nem EB, akkor hegyi autóversenynek hívják. Paulus Pontius Crassus vita 2012. január 2., 09:33 (CET) Egy ilyen versenyt egyszerűen hegyi futamnak fordítanék, de egy sorozatra ez nem alkalmas. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 3., 08:41 (CET) Motorhegymászó-Európa-bajnokság? – Einstein2 ide írj 2012. január 3., 12:43 (CET) Európai Hegyimotor-bajnokság? Ez voltam, én voltam: The Sixth Ypsylon Čo je problem? 2012. július 16., 17:10 (CEST) Egy autóversenyt nem hívhatunk motorversenynek. Paulus Pontius Crassus vita 2012. augusztus 15., 19:04 (CEST)

Vasárnapi Újság

Függőben (aláíratlan)

Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Az újság címe valójában Vasárnapi Ujság volt. Nem kéne átnevezni erre? – LA^pankuš 2012. február 6., 23:03 (CET)

Először körültekintők megállapodás kéne szülessék a korábbi helyesírások kezeléséről a WP-n. Messze nem következetes a gyakorlat. Családneveket pl. gyakran visszafelé is aktualizálunk, pláne a híresebbeket, a legtöbb intézménynevet is, egyszóval ezt végig kell gondolni. Bennó^fogadó 2012. február 6., 23:24 (CET)

A visszafelé aktualizálás érzésem szerint akkor szokott bekövetkezni, ha vannak mai vonatkozásai is. A személyneveknél meg akkor van probléma, ha latinizált írásmódja ismert csak. Anno a Báthoriak ügyében azért nem tudtunk dőlűre jutni, mert csak kevesüknek volt meg az eredeti névalakja (mármint elérhető forrásban). Ez az eset szerintem elég tiszta ügy, már csak azért is, mert elég bambán néz ki, hogy a cikkcím hosszú ú-s, a szöveg meg rövid. De ezért tettem fel ide, mert ez csak az én véleményem. – LA^pankuš 2012. február 6., 23:51 (CET)

Nekem teljesen mindegy, mindenféle irányba lehet érvelni, fő, hogy ne ad hoc legyen a szabályozásunk, hanem fogalmazzon meg valamiféle használható zsinórmértéket. Bennó^fogadó 2012. február 7., 10:52 (CET)

Lúdas Matyi (költemény). Helyes? Helyes. Akkor a Vasárnapi Ujság is. Sőt. Az többször jelent meg. :) --Pagony^foxhole 2012. február 7., 00:59 (CET)

Matyi azért nem igazán jó példa, mert nem periodikum. Bennó^fogadó 2012. február 7., 10:52 (CET)

És az Ojság? --Karmela posta 2012. február 10., 10:49 (CET)

Akkor esetleg össze kéne szedni, mik azok a periodikumok, amiket érint ez a kérdés. Továbbra is úgy gondolom, hogy ha egy kiadványnak nincs mai újranyomása, frissített változata, ami miatt a címírás esetleg változik, a legutolsó kiadás helyesírását kéne alkalmazni. A korábbi esetleges változásokra a cikkben lehet utalni és átirányításokat készíteni. – LA^pankuš 2012. február 15., 11:48 (CET)

Igen, kellene egy retrospektív kiegészítés a helyes-irányelvhez, ami 1900-tól visszafelé rendezné ezeket a kérdéseket! Bennó^fogadó 2012. február 24., 14:41 (CET)

Meg kellene nézni, hogy írták az újságban, ha írták valamikor. Mert akkoriban szokás volt, hogy a csupa nagy betűknél nem írtak pl. Í-t sem Ú-t sem. --Wikizoli ^vita 2013. február 11., 18:55 (CET)

Megnéztem itt, és a Képtalány rovatnál Vasárnapi Ujságot ír,így rövid U-val, pedig nem csupa nagybetű. Még 1921-ben is! --Wikizoli ^vita 2013. február 11., 19:08 (CET)

Hivatkozás a Biblia egyes helyeire

Függőben --Karmela posta 2012. február 14., 21:43 (CET)

Különösen eLVe figyelmébe: 2012 júliusától van függőben. Nem kéne archiválni?

A bibliai hivatkozások formája Jó lesz-e, ha a könyv nevét teljesen kiírom, ezt a fejezet száma követi, majd egy kettőspont után a versek, mégpedig tól-ig nagykötővel, pont nélkül? Például: Eszter könyve 6:7–9 (Karmela) A stilisztikai útmutatóba kéne felvenni, szerintem jó megoldás, elterjedt, de választhatunk mást is. Bennófogadó 2012. február 15., 19:35 (CET) Támogatások, hogy felvehessük az útmutatóba:  támogatom --Karmela posta 2012. február 16., 01:02 (CET)  támogatom--Szilas vitalapom 2012. február 19., 18:01 (CET)  ellenzem – Tkarcsi vita 2012. március 28., 22:40 (CEST)  ellenzem - --Konstant vita 2012. július 30., 22:28 (CEST)  megjegyzés Ezek a hivatkozások általában rövidhivatkozások szoktak lenni. (Móz1, Kir2, Kiv, stb) Talán jó lenne kiegészíteni azzal, hogy az első előfordulásnál legyen kiírva és linkelve, utána a rövidhivatkozás kéne. – LApankuš 2012. február 19., 20:32 (CET) A rövidhivatkozásokra is több lehetőség van, jó lenne egységesíteni. Például egy ilyen sablon: {{/nowiki></tt>biblia<tt><nowiki>}} Amennyire én látom, a különbség abból ered, hogy pl. Kivonulás könyvét vagy Exodust rövidítünk (Kiv. Ex.), vagy Izajás–Jesája (Iz. Jes.) stb. A sablon nem rossz ötlet. Szerintem a magyar címek rövidítéseit kellene használni, illetve a magyarban elterjedtebb neveket, például Teremtés könyve, Izajás könyve. – LApankuš 2012. március 12., 20:19 (CET) Bocs, csak most keveredtem ide. A kettőspont használata anglicizmus. Mind a Magyar Bibliatársulat, mind a Szent Jeromos Bibliatársulat által kiadott Biblia a következő formátumot használja: 1Kor 1,24–25 – Tkarcsi vita 2012. március 28., 22:40 (CEST) És ezért ellenzed az egységesítést? Ha csak ez a formai probléma van, azzal nem kéne kiönteni a gyereket is. A fent megadott példa csak példa. A kérdés, amire az ellenzem szavazatodat adtad, az volt, hogy legyen-e egységes, és nem az, hogy pontosan milyen formában legyen egységes. – LApankuš 2012. április 17., 15:04 (CEST) Én az egységesítés feltétlen híve vagyok. Én úgy láttam, hogy a bibliai könyvek címei a wikipédia szócikkek esetén a reformátns gyakorlatot követik elnevezésükben. Ezen már nem érdemes változtatni, hogy legyen inkább katolikus elnevezés. Emiatt a rövidítésekben is azt kellene követnünk. Habár én a katolikus rövidítést használom, amely pont nélkül van. Néhány példa, elől van a protestáns, hátul a katolikus: (1Móz 1) - (Ter 1); (2Móz 1) - (Kiv 1); (3Móz 1) - (Lev 1) stb. Én azt ajánlom, hogyha már az egész bibliai wikipédia szócikk rendszer beleértve a Biblia sablont, a protestáns gyakorlatot követi, akkor legyen úgy. De, hogy egy harmadik jelzésrendszert vigyünk be - ahogy Kármela ajánlja, és mintha jól láttam nem teljesen indokolva, miért pont az - nos ezek miatt ellenzem Kármela javaslatát. Ha történelmi szempontból nézzük, akkor is a protestánsoké az elsőbbség, hiszen a katolikusok latin nyelvű Bibliájuk volt, és a reformátusok nyomtatták az első magyar nyelvű Bibliát. Ez a reformátusok diadala, hogy magyar nyelvú Bibliát nyomtattak. Ennek jogán ajánlom (én mint katolikus) a református jelzésrendszert. --Konstant vita 2012. július 30., 22:28 (CEST) Azonban az egységesítés ellen szól az az egyedüli eset, amikor egy katolikus vélemény hangzik el, és akkor megengedhető legyen-e, hogy (1Móz) helyett a hivatkozását (Ter) írja? Hiszen a Bibliafordítások szövege is kissé máshogy vannak fordítva, a felekezetek esetén. (Amúgy a katolikusok nem felekezetnek hívják magukat hanem egyháznak.) --Konstant vita 2012. július 30., 22:51 (CEST) Egyelőre halasszuk el azt a kérdést, hogy milyen névvel hivatkozunk az egyes könyvekre, maradjunk annál, hogy milyen elválasztójeleket használunk. ELVe felfektetett egy összehasonlító táblázatot, ez nyilván jobb kiindulópont lesz, mint az én naiv megközelítésem. Itt lehet megnézni: Szerkesztő:ELVe/Bibliai fejezetek és versek számjelölése, és itt hozzászólni: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)#Bibliai helyek – Új javaslat. Mindenesetre azt a megközelítést javasolom, hogy ne könyvkiadók, felekezetek, egyházak, stb. döntsünk, hanem írásmódok között. --Karmela posta 2012. július 31., 08:15 (CEST) Hivatkozó sablon Van-e olyan sablonunk, ami a bibliai hely valamilyen standardizált hivatkozási formáját hozza? (Ötletadó az enWikiben) Van-e olyan sablonunk, ami a hely megadása alapján külső hivatkozást generál az interneten elérhető jó minőségű fordításokra? (Ötletadó az enWikiben) --Karmela posta 2012. február 13., 12:00 (CET) Biblia az interneten Van-e egy jó lista valahol az interneten elérhető, magyar nyelvre fordított, és jól gondozott bibliai szövegváltozatokhoz? Van-e olyan sablonunk, ami a hely megadása alapján külső hivatkozást generál az interneten elérhető jó minőségű fordításokra? (Ötletadó az enWikiben) --Karmela posta 2012. február 13., 12:00 (CET) Elég sokféle változat van fent a neten, némelyik gondozott, másik nem, ez az oldal vizsgálatával kiderül. Pl. [2] a Károlinak. Itt egy hasznos honlap kikötőnek: Biblia Sacra Hungarica. Bennófogadó 2012. február 15., 19:35 (CET) Ejha! Köszönöm. Talán még ídegyűlik néhány hasznos link. --Karmela posta 2012. február 16., 01:06 (CET) http://biblia.biblia.hu/ misibacsi*üzenet 2012. július 27., 19:32 (CEST) bibliafordítások. Nagyon jó felvetés az, hogy jól gondozott szövegváltozatokon elmélkedjünk. Mert a fordítások igencsak különbözhetnek. Ezért Karmela felvetése kitűnő irány arra, hogy egyetértés szülessen melyek azok a bibliafordítások, amelyeket leginkább ajánlatosak, és melyek azok amelyeket a szakma már nem ismer el. Ez az irány jelentősen szűkítené a szóba jöhető biblia fordítások számát és talán mi is egyességre tudnánk jutni, - amiben viszont ElVe-nek van igaza, hogy mindenki a saját..etc..- . Konkrétan. Minden felekezeti képviselő tudakolja meg, melyik a legjobb biblia fordítás. Ha ez meg volna tovább tudunk lépni. --Konstant vita 2013. január 8., 20:00 (CET) Bibliai helyek – Új javaslat Ha jól látom, ez sehová sem mozdult február óta, de talán nem is baj (én meg csak most értem ide :). Pár megjegyzés: Mo-n (tágabban a magyar nyelvterületen – mert ez sem elhanyagolható szempont) többféle kurrens, egyaránt értelmes és egyaránt tökéletesen használható jelölési rendszer létezik (sőt, létezett már a kezdetektől fogva), melyeknek mind megvan a maguk megalapozott hagyománya és relevanciája, és egyik sem jobb v. rosszabb a másiknál (pl. 1:3-10 / 1,3-10 ; 1:3.9 / 1:3,9 / 1,3.9 ; stb.). Hogy ki mit használ vagy részesít előnyben az tkp. mindig "zsigeri": a saját megszokástól (v háttértől) függ (kinek mi áll a "szívéhez közelebb"; én pl. mindig a Karmela által hozottat használom és fogom is használni, mert ezt szoktam meg; – bár itt sajnos néha bejátszik a "ki-kit utál", meg a "miben vagyunk mi jobbak, mint ti" kérdése is, ami sztem felejtős). Az, hogy adott bibliatársulat vagy kiadó milyen rendszert használ, nem lehet releváns (főleg nem opponálhat a többi felett!), mivel más kiadók, meg más b.társulatok rendszere is éppannyira lehet mérvadó vagy sem. (Az pl., hogy a kettőspont anglicizmus-e szintén mindegy, mivel mára már bevett ez a jelölési mód is. Egyébként személy szerint érdekelne erről egy forrás - nem kekeckedésből, csak mert érdekel az ilyesmi.) Sztem nem szabad elfelejteni, hogy míg pl. az angolszász világ a miénknél vallási kérdésekben jóval felvilágosodottabb, addig nálunk ez soha nem volt elmondható, és ma sem az – itt még ma is komoly indulatokat képes gerjeszteni egy vessző/kettőspont. Így tehát ami egységesítés ott (az enwikin) nem okoz problémát, itt vélhetőleg okozna. Épp ezért, bár tudom, hogy nem wikikonform a javaslatom (mert az állandó egységesítési törekvésekkel megy szembe – és eddig ilyen javaslattal én sem találkoztam még), de kivételesen azt mondanám, hogy lehessen nyugodtan többféle jelölési rendszert is használni, a cikkíró intenciója szerint, ellenben ezeket a – hangsúlyozom: hagyományos, bevett, tehát nem önkényesen kitalált – jelölési variációkat rögzítsük valami irányelvszerűségben. És természetesen a lényeg: egy adott cikkben minden bibliai citátum jelölése legyen egységes rendszerű. Ha nem így teszünk, akkor – a téma honunkban meglehetősen érzékeny jellegéből fakadóan – félő, hogy csak sok-sok parttalan vitára és sértődésre számíthatunk (emlékeztetőül lásd az i.e.-i.u. / kr.e.-kr.u. vitákat). Ezzel meg ez elkerülhető. És ugyan kissé alattomos erre hivatkozni, de ha a vallási témájú szócikkek a wikipédián jól megférnek a pornószínészekről szólókkal, akkor ebben a kérdésben is lehetünk nagyobb oldottsággal. :) A többféle jelölési rendszernek legfeljebb az lehet a hátránya, hogy az olvasók megismerkednek valamennyivel. :) Ártani mindenesetre nem fog senkinek, és növeli a világwikibékét. :) (Uez van a könyvek neveivel és rövidítéseivel, ám sztem ezt érdemes lenne különválasztani a számjelöléstől, mert az ennél komolyabb kérdéseket is felvet (pl. az ilyen néven soha nem létezett Ozeás, vagy Sofóniás, aki eredetileg Cefanjá, bár mindkettő már honosodott, stb.). És persze van aki a magyart szereti (Kiv.), van aki a latinost (Ex),stbstb. :) --eLVe kedvesS(z)avak 2012. július 26., 15:24 (CEST) Körülbelül hány hivatkozási formát vennél be az útmutató listájába? Készítesz egy javaslatot a listára? Az egységesség ugyan megkönnyítené a sablonkészítést is, a botmunkát is, de értem az érveidet. Tehát az lenne az elv itt is, mint a i. e., i. u. / Kr. e., Kr. u. kérdésben, hogy ha egy cikkben valaki az egyik forma mellett már letette a voksot, akkor abban a cikkben ugyan attól kezdve az az egy forma lesz az egyetlen legális, de egy másik cikkben lehet a másik formát is választani. Ez ahhoz vezet, hogy ugyan nem lesz egységesség a Wikipédián belül, de egy-egy cikken belül igen. Az első előfordulás zárójeles kiegészítése és egy a lábjegyzetbe vitt megjegyzés segíthetné a megértést a könyvek rövidített megnevezésének többféleségében. --Karmela posta 2012. július 28., 09:08 (CEST) Egyelőre különvenném a számjelöléseket (vagyis a fejezet-vers jelölést), ezt könnyebb megoldani, és ettől külön a könyvnevek jelölését/rövidítését, mert ezekből már több van. Az elsőnél túl sok variáció nincs, lényegében ez a kettő van, ami fentebb már szerepel: a kettőspontos (K) és a vesszős (V). Ezeken belül ugyan szintén vannak variánsok, de sztem ebben már könnyen egyezségre tudnánk jutni. Csinálok majd egy vázlatot. Így van. Ezzel elkerülhető, hogy végtelen viták legyenek a kettőspont- és a vesszőpártiak között (mint Swiftnél, hogy ki melyik végén töri fel a tojást :)). A végét pontosan nem értem. --eLVe kedvesS(z)avak 2012. július 28., 10:19 (CEST) Technikailag ugyan jó lenne a teljes egységesség, de belátom, hogy nem lehet valamelyik felekezet valamelyik könyvkiadását előtérbe nyomni, ez túlságosan is kényes téma ehhez. A végén a könyvek megnevezésének változatairól lett volna szó, de igazad van, nem jó mindent egyszerre, tehát szorítkozzunk egyelőre a fejezetek és versek számjelölésre. Remélem, hogy hozzászól még más is. --Karmela posta 2012. július 28., 12:57 (CEST) Abban az esetben megoldható lenne az egységesség, ha nem felekezeti alapú lenne a kérdés. Én sajnos nem tudom, hogy ténylegesen hogyan és miért alakult a sokféle rövidhivatkozás. Én például a magyar eredetűt szeretem, például Kivonulás könyve (Kiv.) és nem Exodus (Ex.). Ez már csak azért is szerencsésebb, mert például a Királyok könyve, Krónikák könyvei szinte kizárólag magyar címen ismertek, így elég furcsán fest egymás után az Ex. és a 2Krón. hivatkozás. Ezért én javasolnám, hogy az útmutató ne csak felsorolja a lehetséges rövidhivatkozásokat, hanem azok számára, akik nem teljesen elfogultak a maguk elképzeléseivel, jelöljön meg egy preferált változatot. Egyébként azt sem bánnám, ha tényleg kiválasztanánk egyet, és az lenne a követelmény. Aki azon vitázik, hogy kettőspont, pontosvessző vagy vessző kell bele, szerintem nem feltétlenül vehető/veendő komolyan. Ugyanakkor az sem árt, ha az Exodus nem lesz az egyik cikkben Ex, a másikban Exo, Ki, Kiv. vagy Kivon. – LApankuš 2012. július 28., 18:20 (CEST) Készítettem egy vázlatot: Szerkesztő:ELVe/Bibliai fejezetek és versek számjelölése. Nézzétek meg és véleményezzétek (hogy ide vagy oda lenne a jobb, azt nem tudom, de egyelőre mindegy.) --eLVe kedvesS(z)avak 2012. július 30., 20:43 (CEST) Hű, ez komoly meló volt, látszik. Tegnap este már nem mertem belevágni, ijesztőnek tűnt, de ma reggel, friss fejjel végignéztem, és világosan érthető a táblázatod. Ha esetleg arra jutnánk, hogy válasszunk ki egy preferált változatot, akkor én abból indulok ki, melyik jelet mennyire erős elválasztásnak érzem. Az én szememben a kettőspont összekötő erejű, a vessző viszont szétválaszt, a pont és a kettőspont pedig különösen szétválaszt, ezért én az első oszlopban leírtak mellett tenném le a voksot. Már ha egyáltalán választani kell, ami még önmagában is eldöntendő. Mindenképpen jónak tartom, hogy az útmutatóban a szerkesztők segítséget kapjanak egy következetes rendszer kiválasztásához, és együtt is bemutassuk a lehetőségeket. --Karmela posta 2012. július 31., 07:56 (CEST) Csatlakozom Karmelához, szép munka. Nekem az hiányzik belőle, hogy esetleg példák kellenének arra, melyik változatot kik használták/használják, illetve valóban meg kéne jelölni egy preferáltat, hogy nekem, a teljesen kívülállónak is egyértelmű legyen, melyiket használjam adott esetben. Közben eszembe jutott, hogy akár egy cikken belül is lehet különböző jelölés, ha az idézett forrás más és más. Például elképzelhető, hogy Károlitól másképp idézek, mint egy mai katolikus bibliából. De ehhez is jó lenne tudni, hogy a táblázatban melyik rész minek felel meg. – LApankuš 2012. július 31., 08:32 (CEST) Bibliakiadások összevetése Javaslat! Kellene egy hivatkozási helyek rövidítései a Bibliában egyértelműsítő lista. Itt szerepelnének a magyarul kiadott összes Biblia kiadványok évszámok szerint. Példaként beírhatunk egy Mózes Törvénykönyvet. Akinek van otthon Bibliája azt gyűjtsük ide: Protestáns Bibliák: Bibliatanács 1954: 5Móz.4,35.39. Brit és külföldi biblia-társulat 1925: 5Móz.4,35-38. Katolikus Bibliák: Szent István Társulat 2008 ugyanaz mint felül: MTörv 4,35-39 Békés-Dalos 1951 A két példánál a szóközök is így vannak írva és a pontok is. Nekem a kötőjel jobban bejön, mert emlékeztet a -tól és -igre. --Konstant vita 2012. július 31., 09:01 (CEST) Naggyon jó. Ez táblázat formában lesz a legalkalmasabb. ELVe, kérlek nyissál erre is egy allapot, amit majd később csatolhatunk az útmutatóhoz! --Karmela posta 2012. július 31., 10:48 (CEST) Megpróbálok utánanézni, hogy melyik hol használatos, de ehhez idő kell. Egyébként direkt nem jelöltem ilyet, hogy ne befolyásolhasson senkit semmiféle pro vagy kontra elfogultság, és többféle variáció sincs (legalábbis tudtommal). A fenti javaslathoz: Nekem valaha megvolt az összes magyar nyelvű teljes ill. részleges bibliakiadás bibliográfiája, a kódexektől kezdve a csak kéziratban létezőkig (vagyis amiket ki se adtak soha). Csak úgy a magam hasznára állítottam össze a fellelhető bibliográfiai adattárakból (már ezek fellelése is elég nehézkes, ugyanis a magyar nyelvű bibliáknak nincs teljes bibliográfiája – akkor legalábbis (kb 10 éve) nem volt, h ma mi a helyzet, azt nem tudom –, ami részbibliográfiák vannak, azok pedig meglehetősen kaotikusak), meg könyvtári és antikváriumi "kutatások" alapján; sajnos ma már nincs meg. Az akkor 340-valahány tételt tartalmazott (teljes könyvészeti adatok + fellelhetőség), és valszeg még ez se volt teljes. Úh egy ilyen kiadástörténeti lista igen jó lenne, de nagy munkát igényel (és hosszú időt), és nem egy esetben az adott kiadást kézbe is kell venni, hogy kiderüljön, pontosan melyikről is van szó. Ha pedig egy ilyen hivatkozási hely listát szeretnénk csinálni, akkor mindet egyenként kézbe kell venni (a neten elhanyagolható részük van fenn, és ami nem szkennelt, ott én nem bíznék 100%osan abban, hogy a hivatkozási helyek is úgy szerepelnek, ahogy a nyomtatásban). De az mindenképp jó lenne, ha ami épp a kezünk ügyében van, azt leírjuk (de akkor teljes és részletes bibliográfiai leírás kellene). Egyébként erre már tettem egyszer egy kísérletet, úh van erről itt már valami, de hogy melyik KF-en, azt nem tom. De meglátom, mit tehetek. És hogy mennyire nem egyszerű: Amit ma Károli-bibliának aposztrofálunk, az a Vizsolyi Biblia Szenci által módosított változatának Tóthfalusi által korrigált, majd 1905-ben revideált kiadásának 1938-as revideációja. :) Az 1975-ös újfordítású pedig e 38-asnak Czeglédy kézirata nyomán revideált változata. Kb. :) --eLVe kedvesS(z)avak 2012. július 31., 11:42 (CEST) Lehet, hogy erre gondolsz: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív77#Bibliai bibliográfiai kérés --Karmela posta 2012. július 31., 13:54 (CEST) Igen, erre, kösz hogy kikerested! Akkor én ezt most kimentem allapra és... és mit tegyek még vele és főleg mi legyen a címe? --eLVe kedvesS(z)avak 2012. július 31., 14:21 (CEST) Bibliakiadások összevetése? vagy Bibliakiadások? Egyrészt kéne egy áttekinthetőbb felsorolás a fellelhető teljes könyvészeti leírással. Azt is fel kéne tüntetni, hogy melyik bibliakiadás kapcsán melyik wikipédistához lehet fordulni, hogy az nézzen utána valaminek. A listát érdemes kiegészíteni a használhatóbb online változatokkal is. Ezen kívül, ha jól értem Konstant javaslatát, akkor kéne egy táblázat, amibe ki-ki bele tudja írni, hogy a fontosabb kiadások milyen hivatkozást használnak egy vagy több ügyesen megválasztott, jól összevethető bibliai helyre vonatkozóan. --Karmela posta 2012. július 31., 14:52 (CEST) Talán meg lehetne különböztetni azokat, amelyek csak Újszövetségi kiadások, és amelyek az Ószövetséget is tartalmazzák. Ha a teljes kiadásra figyelnénk csak akkor jelentősen kevesebb biblia fordításról volna szó, szűkülne a kör. A fenti felsorolásomból három kiesne. Karmela jól érted, igen ezt proponálom. De talán ezt valahogy úgy kellene megtervezni, hogy nem az összes biblia kiadás lenne benne hanem lehet, hogy csak az összes variáció, és ahhoz írnánk Biblia kiadási példákat. (Így elkerülhető, hogy irgalmatlanul felduzzadjon, amihez szerintem sacc 5 év kellene minimum). Végül is arra lenne jó, hogy tisztán lássuk, melyik felekezet milyen jelzés rendszert használ, és hogyan változott az évtizedek, századok során. (Sziasztok elutaztam.)--Konstant vita 2012. július 31., 15:14 (CEST) A történelmi összevetéses javaslatod túllépi a belső wikipédiás szükségleteket, rendes Wikipédia-cikket érdemes ennek szentelni. (Apróbetűs megjegyzés: nem csak olyan kiadások vannak, amikben nincs Ószövetség, hanem olyanok is, amikhez nem tartozik Újszövetség. :) --Karmela posta 2012. július 31., 15:24 (CEST) A lehető legegyszerűbb az lenne, ha vki elzarándokolna egy jobb könyvtárba és pár bibliográfiát kifénymásolna, aztán beolvasni a gépbe egy szkennerrel (vagy digitális géppel lefényképezné, én annó csináltam ilyet az OSZK-ban, adnak rá engedélyt, az azonnal a gépre tölthető), mert ez így ki tudja meddig fog eltartani. Valamint ha látnék egy ilyet, talán meg is tudnám mondani, mik azok, amik fontosak lehetnek ebből a szempontból (mivel a nagyrészüket láttam; pl. az ún Kőszegi bibliák gyak egyformák), és nem mellesleg egy jó cikket is össze lehetne kalapálni belőle. Bár most anyira ezt nem értem, hogy mért fontos a jelölési szisztéma eldöntéséhez látni, h melyik kiadás mit használ pontosan. A variációk száma adott, más nem lehetséges (ezt azért elenőrízhetné valaki az allapomon). Most meglepődve láttam, h a nálam lévő 38-as revid Károli is a vesszős jelölést alkalmazza, úh most én nem tudom, hogy a kettőspontot rajtam kívül használja-e valaki? Csak mert itt tartunk: 4 (esetleg 5) b.kiadási vonal van nálunk: 1. a protestáns (ebben a Károli-félék vannak túlsúlyban, de szinte minden más protestáns kiadás is ugyanazt a jelölést használja, ahogy a jehovisták is pl.), 2. a katolikus, 3. a zsidó (ez a háború után megszakadt), 4. az egyéb, 5. az ún tudományos (de ez inkább csak egy-egyrészletre korlátozódik, pl. az OKTCh-ban). A 3-4-5 az első kettő valamelyikének hivatkozási rendszerét használja. Összefoglalva tehát: Van egyszer külön a számjelölés (hivatkozások) kérdése itt; aztán van a könyvek rövidítéseinek kérdése itt (de ez még nincs kész és nagyon-nagyon macerás lesz); végül vannak a magyar nyelvű biliakiadások itt (ezt csak létrehoztam). Asszem több terület már nincs. Ebből az elsőt lehetne megoldani "könnyen", a 2. az kemény dió lesz (ráad sztem előbb az ezzel kapcsolatos wp-s cikkeket kéne gatyábarázni), a 3. meg in advance lesz sokáig. És most kivételesen azt javasolnám, h ami közvetlen az adott témával kapcsolatos (pl. kell-e pont v nem), az menjen az allap vitalapjára (de tőlem a főlapjára is mehet), ide meg csak az elméleti izéket írjuk, mert óriási lesz. --eLVe kedvesS(z)avak 2012. július 31., 16:29 (CEST) Tudtommal a magyarországi keresztények 95%-a a következő fordítások valamelyikét használja: Magyar Bibliatársulat 1975/1990, Károli, Gedeon (prot.), Jeromos, Szent István Társulat (kat.). Ezek közül a Szent István Társulat-féléből sajnos nincs itthon. A többi a 3,17-18.21 formátumot használja. Szóval szerintem nem felekezeti kérdés, és ha a Szent István Társulat-féle is ugyanígy használja, akkor szerintem akár egységesíthetnénk is. Mindenesetre köszönet ELVének a komoly munkáért! – Tkarcsi vita 2012. augusztus 16., 17:39 (CEST) Köszönöm a köszönetet. :) Ha jól vélem, akkor most a Bibliai fejezetek és versek számjelöléséről van szó, abban is a kettes számmal (2.) jelölt, vastagított oszlopról. Én azóta beadtam a derekamat és benne vagyok az egységesítésben a vesszős változat (3,17-18.21) javára. Azonban: át kellene tekinteni a táblázat valamennyi részét is (mert a fenti csak az "egy fejezet" részt takarja), és a "fejezetválasztó elem", valamint a "könyvválasztó elem" kérdésében is dönteni kellene. --eLVe hali, mizu? 2012. augusztus 16., 18:10 (CEST)

Taracvizi járás

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 21., 11:06 (CET)

2012 júniusától van függőben. Nem kéne archiválni?

Máramaros vármegye része, rövid vagy hosszú í? Mind a két alakra egyforma nagyságrendű és igen kevés találat adódik, és nem tudom, honnan ered a név. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 08:21 (CET) A Magyarország Közigazgatási Atlasza 1914 rövid i-vel írja. --Regasterios vita 2012. március 16., 11:11 (CET) Így keresd: taraczvizi járás. Gondolom, Trianon után megszűnt létezni, ezért rajta maradt a régi helyesírás szerinti írásmód. --Regasterios vita 2012. március 16., 11:14 (CET) Így sincs több találat; de ha a cz-t átírjuk c-re, akkor az i-t is át kellene írni í-re ugyanannyi erővel. Földrajzi nevekben nem szoktunk régies írásmódot követni. Felteszem, a Tarac folyó nevéből ered a név, vagyis csakugyan a vízre utal. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 12:02 (CET) Még hogy nem szoktunk? Na és Alsó-Fehér vármegye?  :) Bennófogadó 2012. március 16., 12:36 (CET) Párja a Szépvizi/Szépvízi járás, elég sok hivatkozással. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 14:55 (CET) Még nem gondolkodtam el a vizi/vízi problémán, de szerintem a járások nevénél akár lehetne a jelenlegi helyesírási szabályzatot is követni (ahogy az Alsó-Fehér vármegyénél is tesszük, ellentétben Bennó máig alátámasztatlan vélekedésével), így tehát nekem a hosszú í is rendben van. A járásneveket egyébként országos jogszabály az 1930-as évekig nem érintette, a megyék hatáskörébe tartoztak, aztán a központi jogalkotás fokozatosan hódította meg ezt a területet, véglegesen és teljesen az 1950-es járásrendezéskor. Viszont ahol a jogalkotás bekebelezte az elnevezéseket, ott az ékezetekkel már nem lehet viccelni, lásd például ezt: Hidvégardó, illetve Baranyahidvégből Baranyahídvég, 2004. --Peyerk vita 2012. május 14., 16:17 (CEST) Még egy észrevétel, most látom csak, hogy ez elkerülte a figyelmemet. A "cz" kicserélése "c"-re a hivatalos nevekben egy belügyminiszteri rendelet alapján történt egységesen, elvi alapon, valamikor az 1920-as években, tehát ennek a régi nevekben való átvezetésében nincs semmi önkény. (Most nem találom, de korábbi vitákban többször is meghivatkoztuk a rendeletet a konkrét számmal is.) (113.850/1925. sz. belügyminiszteri rendelet.) Ezzel szemben egyéb ingadozások esetében nem történt egységes intézkedés, lásd a "hidvég" / "hídvég" esetet, amiből máig mindkét változat előfordul. Egyébként személyes véleményem szerint a nyelvvel szembeni bűntény, ha történelmileg kialakult tulajdonneveket megpróbálnak erőszakkal visszaetimologizálni. Mondjuk ki mit szólna, ha Balatonfüred nevét az elmúlt századok nyelvromlását, az otromba módon gyökeret vert téves népetimológiát korrigálandó az eredeti, kizárólag helyes Balatonfürjed alakra helyesbítenénk? --Peyerk vita 2012. június 16., 13:15 (CEST)

WP:NÉV kiegészítése

Függőben – LA^pankuš 2012. április 12., 14:27 (CEST)

2012 májusától van függőben. Nem kéne archiválni?

A WP:NÉV uralkodókra vonatkozó részeit nemrégen megbeszéltük. Azonban maradt egy alszakasz, az "egyéb szuverének (hercegek, grófok)" – de ide venném a királynékat is szuverénfeleségeket is –, ami teljesen szabályozatlan maradt. Jelenleg egyrészt összevissza vannak, másrészt címkórságnak tűnik néhány esetben. Javasolnám, hogy az ő esetükben az egyértelműsítés hagyományos módját válasszuk. Vagyis név csupaszon, vagy sorszámmal. Ha szentté vagy boldoggá avatták, akkor Boldog XY, Szent XY. Ha több volt belőlük, akkor zárójeles egyértelműsítéssel, pl. XY (herceg), ha nem elég, XY (alsóweimari herceg). Ha még ez sem elég, akkor szül-hal, XY (alsóweimari herceg, 1252–1360). – LApankuš 2012. április 8., 13:12 (CEST) Alternatíva: XY (uradalom), (sorszám) XY (uradalom), (sorszám) XY (uradalom és titulus) Példa: ha nincs több Ernő Ágost Braunschweigben, akkor „Ernő Ágost (Braunschweig)”, ha van: „II. Ernő Ágost (Braunschweig)”, Ernő Ágost nevű gróf is jelentős: „I. Ernő Ágost (braunschweigi herceg)”. Ez jelentősen leegyszerűsíti a címet és a linkelést. Csak akkor kellene a királyokhoz hasonló teljes titulus a címbe, ha azonos néven más főrend is volt. – LApankuš 2012. augusztus 10., 09:56 (CEST)  támogatom, jól hangzik. --Karmela posta 2012. április 8., 14:45 (CEST)  támogatom --Joey üzenj nekem 2012. április 12., 20:47 (CEST)  támogatom Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 13., 12:28 (CEST)  támogatom jó ez, ahogy felvázoltad. --Ivanhoe sherwoodi erdő 2012. május 13., 14:01 (CEST)  támogatom Hungarikusz FirkászIde írkássz! 2012. július 16., 14:43 (CEST) Ehhez tényleg senki más nem akar hozzászólni? Vegyem ezt úgy, hogy írjam át az útmutatót saját elképzelésem szerint? – LApankuš 2012. május 13., 10:25 (CEST) Miért jobb az [[Ernő Ágost (braunschweigi herceg)|Ernő Ágost]], mint a könnyedén linkelhető Ernő Ágost braunschweigi herceg? --Hkoala 2012. május 13., 15:14 (CEST) Egyrészt nem biztos, hogy minden esetben egyszerűbbé válik a linkelés, de átlagban mindenképp, mivel nem kell mindenkihez zárójeles egyértelműsítés, csak ha van azonos név. Ha nincs másik Ernő Ágost, akkor egyáltalán nem kell egyértelműsíteni. Azonban szerkesztéstechnikailag is jobb. Ha ezt írod be: [[Ernő Ágost (braunschweigi herceg)|]], akkor a mentés után az eredmény ez lesz: [[Ernő Ágost (braunschweigi herceg)|Ernő Ágost]]. A zárójel nélkülinél minden esetben ki kell írni teljesen mindkét alakot. Márpedig az esetek 99%-ában a szövegközi előfordulásnál nem azt akarjuk írni, hogy „Ernő Ágost braunschweigi herceg”, hanem csak azt, hogy „Ernő Ágost”. Ez a linkelési mód – amellett, hogy karakerek beírását spórolja meg – főleg az elírások esélyét csökkenti a felére, sőt még kevesebbre. Én például a hosszabb cikkcímeket copypaste-tal szoktam beírni, hogy biztosan jó legyen. Ha zárójeles az egyértelműsítés, akkor csak a | -jelet kell mögé írnom, és máris biztos lehetek benne, hogy a megjelenítés is jó lesz. Én akár az uralkodóknál is elképzelhetőnek tartanám ezt, csak odáig már nem merészkedtem. – LApankuš 2012. május 13., 15:31 (CEST) A fenti kezdeményezéshez hasonlóan a WP:NÉV kiegészítése lenne szükséges az ókori uralkodónevek esetében. Az ókorműhelyben elég egységes álláspontnak tűnik, hogy náluk alapesetben nem kell a titulus, mivel nincs belőlük negyvenkét egyforma, mint a Lajosokból. Itt csak azoknál a személyeknél kell ez a fajta egyértelműsítés, akik más államokban is feltűnnek azonos számmal és/vagy névvel. (Pl. Hammurapit továbbra is egyértelműsíteni kell, mert van belőle ugariti király is, nemcsak óbabiloni, de Szeleukoszt már nem kell, mert máshol nem volt Szeleukosz nevű uralkodó, csak a Szeleukida Birodalomban.) – LApankuš 2012. június 12., 11:08 (CEST) Mivel több mint egy hónap telt el az utolsó hozzászólás óta, és tulajdonképpeni ellenvetése nincs a felvetésnek, javaslom, hogy kerüljön felvezetésre a WP:NÉV-be, erre pedig kerüljön rá a megoldva sablon. Hungarikusz FirkászIde írkássz! 2012. július 16., 14:43 (CEST) A királynékra – a bevezetőben írottakkal ellentétben – van megállapodás, lásd a WP:NÉV Uralkodók szakaszában: uralkodó feleségénél használjuk a családnevet – ez helyettesíti a nemlétező számozást. --Hkoala 2012. július 16., 14:48 (CEST) Igen, elkerülte a figyelmem, bár a királynékat csak a szuverénfeleségek miatt hoztam egyáltalán. A számozás helyett családnév. Az rendben van, de kevés. De kell-e hozzá a magyar királyné, spanyol királyné kiegészítés alapból? Nem lenne-e jobb, ha csak akkor kellene, ha egyértelműsíteni kell, de akkor is inkább zárójelben? Továbbá hozzájuk hasonlóan a spanyol infánsnők és magyar királyi hercegek titulusai kellenek-e egyáltalán, és ha igen, minek? Ezek a legfontosabb kérdéseim. – LApankuš 2012. július 16., 17:06 (CEST) Még mindig nem tudom, mit tegyek? Elegendő ennyi idő és ennyi hozzászólás? Ebből ugyanis úgy tűnik, senki mást nem érdekel, mi van az útmutatóban ezekkel kapcsolatban. Ha pedig nem érdekli, később ne reklamáljon. De mégis hányszor fordult elő, hogy olyanok reklamáltak az útmutatóval kapcsolatban, akik nem vettek részt a módosítás megbeszélésén... Mi legyen? – LApankuš 2012. augusztus 9., 10:40 (CEST) Sztem ennyi idő és hozzászólás elég. Vedd úgy, h akit érdemben is érdekelt, az hozzászólt, aki nem szólt, az pedig vagy nem érintett, vagy nincs érdemi kifogása, tehát egyetért. Reklamálni meg ugye igazából csakis utólag jó. Sztem csináld meg. --eLVe kedvesS(z)avak 2012. augusztus 9., 10:49 (CEST) Én csak most vettem észre, de  ellenzem András tervezetét a szuverén hercegekkel és grófokkal kapcsolatban. Számomra teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a Szász–Coburg–Gotha Hercegség fölött uralkodó XY herceg ugyanolyan uralkodó, mint a magyar és a porosz király, az orosz cár és a perzsa sah. Csak éppenséggel a címe más. Miért lenne kivétel az uralkodói névadási szokások alól? Másrészt pedig az uralkodói névadási szokásokat ismerve úgyis mindenkit egyértelműsíteni kellene, főleg német területeken mindenkit Henriknek, Frigyesnek, Vilmosnak és Albertnek hívtak – és akkor miért jobb a III. Henrik (reussi herceg) mint a III. Henrik reussi herceg? – Crimeavita 2012. augusztus 9., 14:50 (CEST) Tudomásul veszem az ellenzést, de szerintem nem olvastad el a fentieket. Hkoala kérdése után fentebb már leírtam a választ. – LApankuš 2012. augusztus 9., 15:36 (CEST) Elolvastam, amit fent írtál, és pont erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy az uralkodók által viselt nevek viszonylag szűk skálán mozognak, tehát 90%-os valószínűséggel mindenki után kell majd egyértelműsítést tenni. Hogy maradjunk az Ernő Ágostos példánál: Ernő Ágostból kapásból volt egy rakat hannoveri herceg + egy hannoveri király + egy hannoveri választó + 2 szász–weimar–eisenachi nagyherceg + egy osnabrücki hercegérsek is. Ezért kérdezem: miért egyszerűbb az Ernő Ágost (braunschweigi herceg), mint az Ernő Ágost braunschweigi herceg? – Crimeavita 2012. augusztus 9., 20:54 (CEST) Most írjam le még egyszer, amit ott írtam? Pontosan erre válaszoltam fentebb is. Emellett a többi wikin is különböző megoldások vannak, amik közül a német Ernst August (Braunschweig) kifejezetten szimpatikus. – LApankuš 2012. augusztus 10., 01:14 (CEST) Emellett lehet finomítani a kiírást, például hogy a szuverének maradjanak címeikkel, és csak az egyéb főrendek legyenek zárójelesek. De ennek nem sok értelmét látom. Szerintem az Ernő Ágost (Braunschweig) tökéletesen elegendő az illető azonosítására. – LApankuš 2012. augusztus 10., 09:56 (CEST) Hmm ízlésbeli kérdés, de én jobban szeretem, ha a szócikkek címei is önmagukban értelmesek és informatívak. Ha már mindenképp zárójelezünk, akkor a zárójeles értelmező jelzők mondjanak valamit legalább. Így Ernő Ágost (Braunschweig) helyett jobb lenne mégis az Ernő Ágost (braunschweigi herceg), vagy akár az Ernő Ágost braunschweigi herceg is. ♥♥♥ Gubbubu12 ✍ 2012. augusztus 10., 10:09 (CEST) Én viszont azt az irányvonalat támogatom, miszerint a címnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és a cikk tartalmának nem a címből kell kiderülni. Arra való a cikk. Emellett jelentős szerkesztési könnyítés is a zárójeles tag. De ha tényleg az ilyen monstre címkórságos címeket szeretitek, mint a példacím, hát legyen. – LApankuš 2012. augusztus 10., 10:31 (CEST) Off: pl. a hollandok most nevezték át Konrád alsó-lotaringiai herceget 'Koenraad III, rooms-koning' névről nl:Koenraad (1074-1101) címre. És ezt is sokkal jobbnak tartom minden szempontból. Persze én ezt most átnevezem (III.) Konrád német királyra, de attól még így gondolom. – LApankuš 2012. augusztus 11., 09:26 (CEST) „Most írjam le még egyszer, amit ott írtam?” Igazad van, bocsánat. Csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy az általad javasoltak összevisszaságot eredményeznének azáltal, hogy hol lenne egyértelműsítés, hol nem (pl. II. Henrikből van egy csomó, ezért II. Henrik (reussi gróf) lenne, de XX. Henrikből már szerintem csak ő van, ezért az simán XX. Henrik lenne). Az egyértelműsítések körül folyó állandó viták alapján azt hittem, hogy arra törekszünk, minél egységesebbek legyenek a címek. És amellett, hogy Gubbubuval egyetértek az informatív címforma kérdésében, megint szeretném megkérdezni, hogy miben különbözik egy uralkodó herceg egy királytól, ami alapján nem esik az uralkodói névadások szabályai alá? Mert szerintem semmiben. – Crimeavita 2012. augusztus 14., 17:38 (CEST)

Thaiföldi nevek átírása

Függőben Regasterios ^vita 2012. április 23., 20:34 (CEST)

2012 júniusától van függőben. Nem kéne archiválni?

Tudja valaki, hogyan írjuk át ezeket a thaföldi neveket? en:Noppawan Lertcheewakarn en:Varatchaya Wongteanchai → th:วรัชญา วงค์เทียนชัย en:Nicha Lertpitaksinchai en:Nudnida Luangnam → th:ณัฐนิดา หลวงแนม en:Nungnadda Wannasuk továbbá: Nattawadee Kotcha Tanaporn Thongsing Varunya Wongteanchai Regasterios vita 2012. április 19., 03:02 (CEST) Senki? --Regasterios vita 2012. április 21., 17:14 (CEST) WP:THAI? --Pagonyfoxhole 2012. április 21., 17:16 (CEST) Köszi! Teszek egy próbát, bár biztos nem lehetek benne: Noppavan Lercsivakarn, Varatcsaja Vongteancsaj, Nicsa Lertpitakszincsaj, Nudnida Luangnam, Nungnadda Vannaszuk, Nattavadi Kotcsa, Tanaporn Thongszing, Varunja Vongteangcsaj. Szólok Ádám78-nak. --Regasterios vita 2012. április 21., 17:40 (CEST) Azt azért tudd, hogy elfoglalt mostanság, a wikipédiára kevés ideje jut. Már én is parkoltatok nála néhány thai nevet. – Joey üzenj nekem 2012. április 21., 18:03 (CEST) Ez lett volna a következő javaslatom. :) – Pagonyfoxhole 2012. április 21., 17:42 (CEST) Még kettő volna: en:Sanchai Ratiwatana → สรรค์ชัย รติวัฒน์ 'ต้อง' en:Sonchat Ratiwatana → สนฉัตร รติวัฒน์ 'ต้น' --Regasterios vita 2012. június 30., 19:07 (CEST)

Jamato-osztály

Függőben Gyantusz ^vita 2012. május 31., 00:07 (CEST)

2012 decemberétől van függőben. Nem kéne archiválni?

A Jamato-osztály iménti átnevezése miatt nyitom ezt a témát. Korábban volt már hasonló vita: Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív52#Hjúga-osztályú helikopter-romboló. Ott az Audi, mint „jó példa” szerepel arra, hogy külön kell írni. Az analógia azonban nem jó. A Jamato egy egyedi hadihajó neve volt, amelynek a mintájára építették a többit, és együtt alkottak egy osztályt. Az autótípusok esete más. Az Audi helyett mondjuk vegyük az Opelt. Opel eredetileg nem egy autó volt, hanem Adam Opel. Ha az ő mintájára készülne minden Opel, akkor azok kétkezű, kétlábú, szakállas gépek lennének. Az Opelen belül a Corsa, Vectra, stb. szintén nem jó analógia, ezek is a típus nevei a márkán belül, és nem egy egyedi autó nevei, ahol az első autó mondjuk Corsa volt, a második Hans, a harmadik Jürgen, stb. milliós nagyságrendig. Mind Corsa, ami nem egyedi név, hanem a típus neve, a kis kategória neve eredetileg is. Erről az osztályról is volt már szó itt: Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív71#Jamato osztály. Itt Gyantusz a Tisza folyót hozza példaként. De az, hogy a Tisza neve önmagában Tisza, és ezért külön kell írni a Tisza folyót, csak azt jelenti, hogy aminek a neve önmagában valami, azt külön kell írni. A Jamato viszont eredetileg egy hajó neve, esetében a saját neve megegyezik az osztály nevével, míg a többi ide tartozó hajó esetében a saját név és az osztály neve már különbözik. Itt a Föld-típusú bolygók a jó analógia. A különbséget itt ismét meg lehet világítani. A Corsa és a Vectra is egy Opel, azaz egy Opel márkájú gépkocsi. A Mars és a Vénusz viszont nem egy-egy Föld, hanem egy-egy Föld-típusú bolygó. A Tirpitz sem egy Bismarck, hanem egy Bismarck-osztályú csatahajó. Van egy eset, amikor a modern hajónév típusnévvé vált. Ez a Dreadnought csatahajó esete. De úgy, hogy Dreadnought-osztály nem volt, mert a következő hajók, amelyeket dreadnoughtoknak neveztek, a Bellerophon-osztályba, majd továbbiakba (St. Vincent, Neptune, Colossus, Orion, ...) tartoztak. Paulus Pontius Crassus vita 2012. május 25., 01:53 (CEST) Van egy rövid, ám annál rosszabb hírem: Föld típusú (OH). --Pagonyfoxhole 2012. május 25., 02:04 (CEST) Ez így csak mendemonda. Az a baj, hogy újra és újra fel fog ez merülni, amíg egy pontos szabály nincs leírva, ezekre a szavakra: típus, osztály, kategória, alkat stb. Az alapvető szabály szerint egy tulajdonnévhez kapcsolt -ú, -jű végű melléknevet kötőjellel írunk. Mikor van ettől eltérés? Hogy szól a pontos szöveg? Paulus Pontius Crassus vita 2012. május 25., 15:53 (CEST) Mi a nyavalya mendemonda? Hogy az OH 727. oldalán az áll, Föld típusú, a 877.-en az, hogy Jupiter típusú, az 1099.-en az, hogy Nap típusú, az 546.-on az, hogy C típus, C típusú? --Pagonyfoxhole 2012. május 25., 16:03 (CEST) És mondanak is körülötte valamit, vagy csak úgy odacsinálták a két szót, mint egy veréb? El tudod olvasni? Le tudod írni? Paulus Pontius Crassus vita 2012. május 25., 16:31 (CEST) A szórt oldalszámok jelezhették volna, hogy ezek a Szótár részben találhatók. Ott nem mondanak semmit, hanem listázzák a szavakat, szóösszetételeket. Arra szerettem volna rámutatni velük, hogy egyetlen érved a hajóosztályok kötőjelezése mellett megdőlt. --Pagonyfoxhole 2012. május 25., 17:28 (CEST) Itt viszont mondtam egy másikat és úgy tűnik, nincs konkrétan megírva a kiterjesztés, példa a hajóra nincs. Végül is minden hasonlat sántít egy kicsit. Paulus Pontius Crassus vita 2012. május 31., 03:18 (CEST) Mea culpa, bár a kisbolygókat pécéztem ki magamnak, de akkor hozzáveszem a nagyokat is. Hosszabb ideje dekkol a rendcsinálások listáján, korrektül fel van írva, csak az elmúlt hónapban sokat hiányoztam innen. Paulus második archív linkje rossz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2012. május 25., 05:12 (CEST) Javítottam.Paulus Pontius Crassus vita 2012. május 25., 14:59 (CEST) <rumble>Szörnyű ez a magyar helyesírás. Nincs még egy nyelv a világon, ahol annyit vitatkoznak a kötőjelekről, mint a magyarban... Mennyivel egszerűbb a kínaiaknak: "Én menni bolt venni kenyér mert éhes. Föld típus bolygók szép, de nem érdekelni senki". Ahh simple life :) </rumble> Teemeah big bang is ALIVE 2012. május 25., 09:45 (CEST) Valójában éppen ez a magyar nyelv szépsége és egyedisége. Ami lassan eltűnik a szimplifikációkkal, az anglicizmusokkal, olyan kifejezésekkel, amiben eltűnnek ragok. A kötőjel funkciója szerintem legtöbbször érezhető egyszerű nyelvérzékkel, a konkrét szabályok ismerete nélkül is. Sokszor azonban a szabályok rossz fogalmazásúak, azért kétértelműek... – LApankuš 2012. május 25., 10:07 (CEST) Csak okoskodok: szerintem ez egy egyszerű minőségjelzős szerkezet: ld. AkH. 114. a). Milyen osztály? Jamato osztály, Essex stb. A 11. AkH. a 348. oldalon (típusú) is C típusú-t ad, 1984 óta. ; ) Eleve az a másik, hogy a Jamato nem személynév (egyébként is helységnév), így ez nem lehet kötőjeles, csak névadó (ld. Hubble űrtávcső kontra, Hubble-törvény Newton-törvények, vagy Meidzsi-kor), emígyen az osztály névadója is csak tiszteletnév mint az űrtávcsőé. De még ha személy lenne, pl. V. György brit király (King George V), nem ő tervezte, a főnév csak névadó (ld. kontra Kalasnyikov-gépkarabély/AK–xy, Kalasnyikov-géppuska/PKM). Hogy miért van lefordítva, azt nem tudom... A dreadnought-ok szintén ez a kaptafa. Az 1906-os HMS Dreadnought-hoz hasonlóak a többiek. Eleve nem lehet osztály, mert több ország másképp építette fel a sajátjait, csak mint példa, minőségjelzős szerkezetben kapta meg a másolt hajó a dreadnought titulust, mert hasonlít az 1906-osra, legalább olyan erős mint a Dreadnought, vagyis egy dreadnought. Átmegy melléknévbe, amit nem írunk nagy kezdőbetűvel, még megszólításban sem (AkH. 149.). --Gyantusz vita 2012. május 29., 14:29 (CEST) Végül is a kérdés az, hogy a hajóosztály neve Jamato-e (Jamato osztály), akár a hajóé, amely a mintájául szolgál, vagy úgy kell értelmezni, hogy egy hajó akkor tartozik az osztályba, ha olyan, mint a Jamato, azaz Jamato-féle osztály (Jamato-osztály). A Hubble űrtávcső nem Hubble-féle űrtávcső, csak a nevét kapta önkényesen. A Hubble-törvény viszont Hubble-féle törvény. De ha az osztály neve is Jamato, akkor a Jamato osztály még mindig Jamato-féle osztály is, úgyhogy akár a mind a kettő helyes lehetne, ami elég furcsa nyelvi jelenség lenne. Paulus Pontius Crassus vita 2012. május 31., 03:18 (CEST) Ebben a szituációban az a jó, hogy az AkH. 141. és a 171. erre hajaz, amit írtál. Azaz a -féle és a -szerű kötőjellel kapcsolódik. Azonban a sorozat mint osztály, Jamato típusú osztály, a C típusú nyomán külön írandó. Azaz ha olyan mint a Jamato, akkor nem -szerű, vagy -féle, hanem típusú (vagy akár sorozatú) a helyes(ebb) kifejezés. --Gyantusz vita 2012. május 31., 23:34 (CEST) A C típusúban a C viszont megint valóban a típus neve és nem a betűé. Ha mondjuk kifli alakú lenne, akkor C-típusú lehetne. A típusnál eszembe jutott két mondat. A Astra Astra típusú gépkocsi. Az Escort Astra-típusú gépkocsi. Bár a Föld típusú miatt az utóbbit is külön kell írni, akkor viszont itt egy kivétel elmossa a különbséget a két eset között, amit máshol kötőjellel és különírással különböztetünk meg. Ez olyan terület, ahol valóban sok az önkény, mindig az utolsó háromtagú bizottságnak van igaza. Paulus Pontius Crassus vita 2012. június 1., 13:43 (CEST) Ezzel a mesével mi lesz, légyen végre? --Gyantusz vita 2012. december 22., 20:35 (CET) Ha már Bennó nem hajlandó idejönni, és Ádám is ritkán fordul elő, Pasztilla viszont már korábban rábólintott, szerintem vehetjük véglegesnek: kötőjel nélkül, különírva. --Pagonyfoxhole 2012. december 22., 21:03 (CET) Nekem itt egyébként majdnem minden tiszta, csak azt nem értem és nem jöttem rá azóta sem, hogy ha az Opel Astra Astra típusú, akkor a Ford Escort miért Astra-típusú gépkocsi (honnan jön a kötőjel és miért)? --Gyantusz vita 2012. december 22., 21:26 (CET)

Egyértelműsítés: KGB együttes és zenekar

Függőben Teemeah poke me 2012. augusztus 29., 18:47 (CEST)

2012 augusztusától van függőben. Nem kéne archiválni?

Van két ilyen cikkünk: KGB (együttes) és KGB (zenekar). Ez így biztosan nem jó egyértelműsítés, hiszen az együttes és a zenekar szinoním szavak. Az első szócikknél nincs alakulás éve, se forrás, így évszám alapján nem lehet egyételműsíteni. A javaslatom az lenne, hogy a KGB (együttes) szócikket nevezzük át Kiss-Gidófalvy Band-re, ami a teljes nevük. A KGB (egyértelműsítő lap) pedig megoldja a rövidítés kérdését, ha valaki a KGB-re keres rá, eljut erre a szócikkre is. Teemeah poke me 2012. augusztus 28., 16:28 (CEST) Vagy esetleg KGB (punk együttes) és KGB (könnyűzenei együttes)...? - RepliCarter Hagyj üzenetet 2012. augusztus 29., 19:11 (CEST) A punk is könnyűzene... Teemeah poke me 2012. augusztus 31., 10:51 (CEST)  támogatom Teemeah javaslatát, mivel a Kiss-Gidófalvy Band esetében ez az együttes/zenekar neve és csupán annak a rövidítése a KGB, míg a másiknál a KGB egy fantázianév, ami nevek kezdőbetűiből alakult. Fauvirt vita 2013. március 30., 13:43 (CET)

Trip-hop

Függőben Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 15., 09:38 (CEST)

A szakaszcímben szereplő, szócikkel egyelőre még nem rendelkező zenei műfaj helyes írásmódját illetően lenne kérdésem. A Trip-hop és a Trip-hop albumok kategóriák címében kötőjellel szerepel, az enwiki cikke a különírt Trip hop cím alatt fut. De az is lehet, hogy mindezek ellenére célszerű lenne egybeírni – az OH-ban is szereplő – hiphop mintájára. Szóval? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 11., 19:29 (CEST)

Senkinek nincs ötlete vagy javaslata? ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. január 3., 19:04 (CET)

Az OH analógiája révén hajlanék az egybeírásra. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. január 3., 23:58 (CET)

Hibás a WP:KOREAI és az átíró kütyü

Függőben (aláíratlan)

2012 szeptemberétől van függőben. Nem kéne archiválni?

Most, hogy koreai órára járok, feltűnt nekem, hogy van egy hasonulási szabály, amit mi nem alkalmazunk az átírásban, nevezetesen, hogy a zárt szótagok és szavak végén az [sz] és a [cs] hangok [t]-re módosulnak. Az átíró kütyü a 4Minute együttes 포미닛 nevét phominisz-ként hozza, pedig nyilvánvalóan nem sz-t ejtenek a végén, hanem t-t. Ogodej kollégával megnéztük a KNMH-t, és van benne egy ilyen passzus, ami nem szerepel a WP:KOREAI-ban: "zárt szótag végén (és így szó végén is) csak p, t, k, m, n, ng, l állhat, a többi mássalhangzó és mássalhangzókapcsolat erre a hét mássalhangzóra redukálódnak". Bár explicit nincs benne a sz→t váltás, de szerintem ide tartozik. Ha más is úgy ártelmezi ezt a részt, ahogy én, az átírási irányelvbe ezt bele kellene venni és valahogy módsoítani kellene az átíró kütyüt is ennek megfelelően, mert jelen pillanatban a 꽃 (virág) szót kkocsh-ként hozza az átíró, holott a helyes a kkot lenne, a szó végén ugyanis csh gyök van, ami a fenti KNMH-bekezdés értelmében nem lehet szó végén. (És tényleg nem is annak ejtik). Teemeah poke me 2012. szeptember 14., 12:16 (CEST) Hát az irányelvbe írd bele minden további nélkül. Én is módosítottam már az oroszt meg a japánt, amikor kiderült, hogy kimaradt valami, illetve hogy nem evidens egy passzus a kívülállóknak. Hogy a kütyüt hogyan lehet reparálni, az más kérdés. A japán kanásnak is vannak hibái, de legalább már ismerjük őket mi néhányan, akik használjuk. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 14., 12:26 (CEST) A kanaátírónak vannak hibái azokon kívül, amiket listáz?[3] – chery 信 2012. szeptember 16., 17:31 (CEST) Kapásból az jut eszembe, hogy az -ii-ből mindig í-t csinál. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 16., 18:58 (CEST) Ja, ez egy régebbi értelmezése volt a szabályzatnak. Lehet, hogy KNMH-val egyértelműbb, de AkH-val és OH-val tág terünk volt eldönteni, mi számít Hepburnnek, és mire írjunk át. Csak ez van? Ha van még valami, szólj, és kijavítom. – chery 信 2012. szeptember 16., 19:56 (CEST) Köszi, amint fölbukkan még valami, szólok. De lehet, hogy csak ez az egy volt már. --Pagonyfoxhole 2012. szeptember 18., 20:41 (CEST) Sajnos a koreait egy nagyjából rendben lévő, de ehhez hasonló részletekben kényelmetlenül hallgató OH alapján tudtam csak megírni. KNMH-hoz nem volt hozzáférésem, koreai nyelvben illetékest különféle erőfeszítések ellenére sem sikerült találnom. Hát ez van, mentegetőzöm. Ha új tudásra derül fény, írjátok át az irányelvet. A kütyüt is megbuherálhatnánk, de annyira nagy varázslat nincsen benne, újra is lehetne implementálni pl. javascriptben. – chery 信 2012. szeptember 16., 17:25 (CEST) Mi kellene a buheráláshoz? A KNMH.ban csak ez az egy sor van, tehát nagyjából nekünk kellene összeírni, hogy mej betűk helyére mit írjon szó végén. A legfontosabb az sz és a cs/csh t-re változtatása lenne. Teemeah poke me 2012. szeptember 16., 18:42 (CEST) Jaja, ezeket a szabályokat kellene megalkotni. Sajnos nekem nincs sok energiám most koreain gondolkozni, de ha megvan, mit kell kijavítani, és találok pár lélegzetvételnyi erőt, akkor beledolgozom. – chery 信 2012. szeptember 16., 19:54 (CEST)

WP:JAPÁN

Függőben → Sasuke88  ^vita 2012. október 8., 22:13 (CEST)

Az archívumból visszamásolva: --→ Sasuke88  ^vita 2012. október 7., 20:57 (CEST)

2012 októberétől van függőben. Nem kéne archiválni?

Néhány észrevétel/kérdés a WP:JAPÁN-hoz: Egy mukkot nem említ arról, hogy mi a frászt csináljunk a japcsi írásjelekkel (többek között: 「félidéző」, 『macskaköröm』, 「macskaköröm」, 『idézőjelen belüli idéző』 —alcím—, –alcím–, 〜alcím〜, 【passz】) Az sincs leírva, hogy a cégek neveit miért nem írjuk át (csak azokét nem írjuk át, amelyek a nemzetközi porondon is megvetették a lábukat?) Bele kéne vésni, hogy a címeket a magyar helyesírás szerint írjuk (Szabu to Icsi torimono hikae és nem Szabu to Icsi Torimono Hikae (a Szabu és az Icsi tulajdonnév), külön kitérve arra, hogy minket nem különösebben izgat az, hogy a japók előszeretettel ordibálnak (SCANDAL, legtöbb zenész, aki a keresztnevén fut) és írják idióta módon a címeket (m・a・z・e, BEST★SCANDAL) A vaszei-eigóval (pszeudo-anglicizmus) és a gairaigóval (jövevényszavak) mi van? (salaryman vs szararíman, suit actor vs szúcu akutá, valamint Tókjó Szukai Curí vs Tokyo Sky Tree, Metal Gear Solid: Ground Zeroes vs Metaru gia szoriddo guraundo zerozu, stb, btw a Tókjó tökjó) Mi van akkor, ha egy japán mű japán címmel jelenik meg Magyarországon? (Onimusha: Dawn of Dreams, Ōkami) Sillent DX ヽ(`Д´)ﾉ 2012. szeptember 24., 14:15 (CEST) Nagyon jó megjegyzések, tényleg lehet, hogy bizonyos esetekre felkészülve több diszkussziót igényelnének. (4)-es: A vaszei eigo szerintem hasonló elbírálás alá esik, mint a német eredetű orosz személynevek. (3)-as és (5)-ös: Az angol Wikipédiában van olyan, hogy zárójelben megemlítik, hogy "stylized as ...". Hasonló probléma a Dob utcából: [origo] vs. Origo (l. OH). Szerintem ugyanígy zárójeles, ha a magyar publikáció neve van ilyen szépen angolosan szedve. Csak ilyenkor a magyarosan átírt kellene menjen zárójelbe. – chery 信 2012. szeptember 24., 16:02 (CEST) Válaszaim, ha már visszahoztam: 1. Szerintem egyszerűen a magyar írásjelekre kell átírni: 「」→’’, 『』→»«, — és - →–, ~→talán :, utolsót nem tudom. 2. Az összes rögzült latin névvel rendelkező cég nevét a rögzült alakkal kell(ene) használni pl. Shueisha, de a nemzetközi jelenléttel rendelkezőkét mindenképpen: Mitsubishi, Kodansha. 3. Támogatom, ez egy íratlan eddig is használt szabály, hogy az angolos kapitalizáció helyett a magyar helyesírás szerint kisbetűsítsük a címeket (kivéve az alapól latinokat). 4. Itt a Tokyo Sky Tree felé hajlanék, menjünk vissza a gyökerekhez a förtelmes katakanából visszaírás helyett. 5. Ha Magyarországon megjelenik, akkor a címe latinnak tekintendő, bármilyen átírást is használ, tehát Onimusha: Dawn of Dreams, Ōkami, Sakura háborúja. --→ Sasuke88  vita 2012. október 7., 22:02 (CEST) 1. & 3.Magyar írásjel és helyesírás. 2. Egy latin betűst sem írnék át, mivel nehezen lenne eldönthető, mi hol mennyire ismert. Viszont úgy írnám, hogy: "1. latinbetűs név 2.(a) hiragana/katakana; b) kiejtés)" és akkor minden megvan. 4. Valamelyik elsődleges, másik ()-es. De ezt döntsék el a hozzáértők, az 5. ponttal együtt. --eLVe abcdefg 2012. október 10., 12:17 (CEST) A kiejtést sehol sem tüntetjük fel, a sorrend így szokott lenni: (rögzült) latin név; kandzsi/katakana/hiragana; magyaros átírás, Hepburn-átírás pl. D.Gray-man (ディー・グレイマン; Dí Gureiman; Hepburn: Dī Gureiman). --→ Sasuke88  vita 2012. október 11., 18:37 (CEST) Így értettem, csak rosszul fogalmaztam. --eLVe abcdefg 2012. október 11., 19:23 (CEST) Most tűnt fel, hogy hülyeséget írtam; az első nem 「félidéző」 és a második nem 『macskaköröm』. Az előbbi a macskaköröm, az utóbbi pedig vagy idézésen belüli idézés vagy a címek folyószövegben való kiemelése (az 【utolsót】 is akként láttam néhány weblapon). Az alcímek magyar megfelelője vagy a nagykötőjel (Soul Eater – Lélekfalók) vagy a kettőspont (Hetalia: Tengelyhatalmak). A Tokyo Skytree (a Skytree egybe!) átírását csöppet erősnek érzem tekintve arra, hogy japánul például magán a tornyon nincs is feltüntetve a neve (angolul igen), a weblapon is gyanítom csak azért, hogy ki tudják mondani (hasonlóan az obikhoz, amikre gyönyörűen fel van vésve mondjuk, hogy „レッド・ホット・チリ・ペッパーズ” (Red Hot Chilli Peppers) és ezt odaát reddo hotto csiri peppázuként is mondják ki). A szabályoknak szerintem mindenre kiterjedőnek, hülyebiztosnak (gondolok itt magamra) kellene lenniük, lehet, hogy csúnya dolog a enwikire hivatkozni, de az ő hasonló irányelvük igencsak bejövős. Sillent DX ヽ(`Д´)ﾉ 2012. október 11., 21:17 (CEST) Szerintem alapvetően két alak létezik, az eredeti latin betűs és a katakana. A katakanából visszaírt latin alaknak csak tájékoztató jellegűnek szabad lennie, hogy megmutassa, hogyan ejtik ki a japók, ezen kívül nincs funkciója. --→ Sasuke88  vita 2012. október 12., 23:57 (CEST)

Azték istenek

Függőben – LA^pankuš 2012. október 20., 19:52 (CEST)

Már 2013 van. Meddig várjuk az Akadémiát? – LA^pankuš 2013. január 6., 19:19 (CET)

Akkor február környékén megoldjuk az egységesítést. – LA^pankuš 2013. január 11., 15:35 (CET)

Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál

Függőben ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. január 9., 14:33 (CET)

Üdv! Ma Texaner létrehozta a címben szereplő lapot, aminek az alanyát szerintem kisbetűkkel kéne írni, ezért írtam a szerző vitalapjára, aki válaszul a MOB honlapjára hivatkozott, ahol nagybetűsen szerepel a név. Szóval jó lenne eldönteni, hogy hogyan írjuk ennek a sporteseménynek a nevét. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. január 3., 18:55 (CET)

"Az intézményszerű, azaz rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi rendezvények... elnevezését az intézményekhez hasonlóan csupa nagy kezdőbetűvel írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár... Bayreuthi Ünnepi Játékok." (OH 221. o.) --Pagony^foxhole 2013. január 9., 14:58 (CET)

Értem, de akkor az olimpiai játékok miért kisbetűs? Az is abba a kategóriába tartozik – vagy nem? (Soha nem láttam a logikát a rendezvénynevek helyesírásában.) ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. január 9., 15:06 (CET)

Tudja a fene. Talán mert az mindig máshol van, önmagában nincs teljes rendezvényszerű neve. --Pagony^foxhole 2013. január 9., 15:17 (CET)

Ez a fesztivál is mindig máshol van (ld. a cikket) ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. január 9., 15:25 (CET)

Színházi Adattár vagy Színházi adattár?

Függőben Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2013. január 24., 23:48 (CET)

Kérnék állást foglalni abban a kérdésben, hogy melyik változat a helyes. A kérdésről idehozott megbeszélések:

A Színházi Adattár szócikk vitalapjáról:

Ez a csupa nagybetű? Bennó[[ Fájl:Pffffft-kalpagos.gif|22px]]^iroda 2010. szeptember 29., 11:19 (CEST)

Erről már vitáztunk. A cím platformon is ebben a formában szerepel. – Kispados^vita 2010. szeptember 29., 13:25 (CEST)

Mint tudjuk, ez utóbbi az égvilágon semmit sem jelent. Úgy nem bánnám, ha legalább a Wikipédia-szerkesztők értelmesebb része lassan kezdené megérteni, hogy a helyesírás nem a népszokás leképezése, még kevésbé a népakaraté, hanem alapelvek érvényesítésével létrejött normarendszer, melynek szempontjából éppoly kevéssé számít, mit írnak a Színháztörténeti Intézet honlapjára, mint hogy van-e még tavalyi hó a Kilimandzsáró tetején. Bennó^iroda 2010. szeptember 29., 13:33 (CEST)

A "Wikipédia-szerkesztők értelmesebb része" könnyen félreérthető. Én első nekifutásra félre is értettem. Bocs.

Egyébként az említett polémiában senkinek nem volt ötlete a téma rendezésére, ezért maradt a forrás platform helyesírása. Remélem előbb utóbb eljutok az említett intézetbe és akkor sok más mellett (például: képek átvétele) ezt is megbeszélem. Ezúttal is szívből üdvözlöm az értelmes szerzők kasztját. Üdv.! –Kispados ^vita 2010. szeptember 29., 20:03 (CEST)

Az "erről már vitáztunk" esetleg rám is vonatkozik, ezért idemásolom az erről szóló üzenetváltásunkat:

"- Biztos, hogy az "Adattár" nagy betű?

- A platform nevét a weblapjukon több helyen is látható formában vettem át. Nem volt okom kételkedni. Egyébként más -több szavas- címeknél is szoktam találkozni ezzel s helyesírással. Bennem is volt már kétség, de nem vagyok nyelvész ezért változtatás nélkül átveszem ezt a formát."

A megfogalmazásból ítélve mással is volt már vitád erről, de azt én nem ismerem. Egyébként Bennó megjegyzését én épp fordítva értem: "a szerkesztők értelmesebb részé"-ről írt. – Vadaro^vita 2010. szeptember 29., 21:31 (CEST)

Nekem semmi problémám azzal, hogy a helyesírási szabályok szerint módosítjuk a címet. A problémám azzal van, ha ezt követően jön valaki és visszajavít a forrás platformra hivatkozva. Volt már erre példa. Módosítás esetén 50-60 szócikk hivatkozását kellene, két helyen átírni. – Kispados^vita 2010. szeptember 30., 08:39 (CEST)

A Botgazdák üzenőfalának vonatkozó szakaszából:

A legtöbb színész, vagy egyéb színházi személy életrajzában megtalálható a következő linkelési forma aForrások szakaszban:

• Színházi Adattár [5]

wikikóddal:

* [[Színházi Adattár]] [http://www.szinhaziadattar.hu/ ]

Ez a felesleges és indokolatlan belső linkelés a Források szakaszban megszüntetendő, azaz átváltandó a szokásos formára:

• Színházi Adattár

[http://www.szinhaziadattar.hu/ Színházi Adattár]

Indoklás, hogy egyrészt a szócikkek nem linktárak, másrészt a Színházi Adattár kifejezés a szócikkek szövegtörzsében belső hivatkozással minden esetben hivatkozásra kerültek, így a Források szakaszban ez nem indokolt, valamint a hivatkozási szokásoktól eltérő. A Források szakasz nem a belső szócikkekre való linkelésre van.

Mivel rengeteg szócikket érint ez a dolog, kérem egy botos megoldással helyretenni. A feladat nem igényel utánajárást, mert mindenhol csak az Adattár főlapjára mutató linkek szerepelnek.

Köszönettel! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2013. január 20., 08:09 (CET)

Először tisztázni kellene, hogy az Adattár nagybetűs-e. --Hkoala 2013. január 20., 08:11 (CET)

A saját oldalukon nagybetűvel van kiírva. Gondolom, ez a hivatalos nevük. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2013. január 20., 08:15 (CET)

Nézd meg a Vita:Színházi Adattár lapot. --Hkoala 2013. január 20., 08:41 (CET)

Akkor alternatív javaslatként: Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet adattárában vagy ékezet nélkül. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2013. január 20., 08:48 (CET)

•  megjegyzés: Utóbbiként megjelölt helyen elhangzottak végett kérem az állásfoglalást. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2013. január 22., 15:32 (CET)

A Színházi Adattár egy önálló platform, saját névvel lett bevezetve és így lett internet szerte közismert. A nevét nem tartom szerencsésnek megváltoztatni.

Az én problémám itt és májusban a rendezvényneveknél is az volt, hogy az elfogadott szabályt csak az aktuális cikkeknél (Ld: 9. budapesti nemzetközi cirkuszfesztivál) érvényesítjük. Az adatbázis általános karbantartása nem történik meg, sőt a később született szócikkeknél sem alkalmazzuk következetesen.

Véleményem szerint tehát: Színházi Adattár vagy Színházi adattár. Névváltozás esetén (ma-már 50-60 helyett) 899 cikknél kell a hivatkozásokat javítani, a fő szövegrészben és a záró fejezetnél is, mindkét esetben más tartalommal. Figyelmes, körültekintő bottal a sorozatjavítás megoldható, mivel szerkesztő társaimmal egységes tartalmat rögzítettünk. Lehetnek kivételek, ezek száma azonban nem lehet több 5 százaléknál.

– Kispados ^vita 2013. január 22., 17:40 (CET)

Kiegészítés!

A fent említett szám a bejelölt hivatkozásokat jelzi. Azt nem tudom megállapítani, hogy mennyi a hivatkozás nélküli előfordulás.

A szócikk átnevezések egyik legnagyobb problémája, hogy a korábbi nézettségi adatok elvesznek. Ez nem csak a wikipédia érdeklődő szerkesztői, hanem külső szakértő-elemzők számára is devalválja az adatbázis információs értékét. Ezt most általánosságban említettem, nincs köze ahhoz, hogy én ezzel a szócikkel komoly nézettségi elemzést végzek. A korábbi évek adatait rögzítettem.

--Kispados ^vita 2013. január 22., 19:37 (CET)

Joomla és Joomla!

Függőben Gaja    ✉ 2013. február 15., 19:41 (CET)

Az idő előrehaladtával a Joomla! CMS nevében lévő "!" jel gyakorlatilag értelmetlenné vált. A legújabb hivatalos kiadási jegyzékekben sem szerepel a "!" jel, kizárólag szinte már csak a régi csoportnevekben szerepel. A javaslatom az, ahogy az angol nyelvű szócikkben is a Joomla az alapértelmezett és erre mutat rá a Joomla!, ezt a gyakorlatot ültessük át a magyar nyelvű verzióra is, az egységesítés szellemében.^{üzenj nekem} 2013. február 6., 11:27 (CET)

 támogatom – Wikizoli ^vita 2013. február 6., 15:38 (CET)

Ha megnézitek a Joomla.org-on rögtön az első menüpontot fenn, akkor ott látszik, hogy Joomla!^®, vagyis a „Joomla!” van bejegyezve, mint védjegy. Szerintem innentől kezdve nincs vita... Üdv! - Gaja    ✉ 2013. február 6., 15:42 (CET)

Ne csak az első sort nézd! A folyóiratuk nevében és sok helyütt máshol sincs ! jel. Pl. itt, egy oldalon mindkét változat szerepel. Az egyszerűsítésre törekszenek ők is, de, úgy látszik, nem mindig sikerül. – Wikizoli ^vita 2013. február 6., 18:29 (CET)

Lehet, hogy vegyesen használják, de mivel a felkiáltójeles a bejegyzett védjegy, ez számomra azt jelenti, hogy ez a hivatalos név... - Gaja    ✉ 2013. február 6., 21:19 (CET)

Gaja, akkor szerintem írd át az angol meg a német nyelvű wikipedia bejegyzést is, ha ez az álláspontod, mert ott is "!" jel nélkül van bejegyezve. Ha megnéz valaki egy kiadási bejelentőt, ott már abszolút nincs "!"-jel csak a végen a hibakereső csoport nevében. ^{üzenj nekem} 2013. február 8., 11:34 (CET)

Rákérdeztem az OSM Inc.-nél, hogy mi a hivatalos név, remélem válaszolnak... - Gaja    ✉ 2013. február 9., 00:12 (CET)

Eltelt több mint egy hónap, nem kaptam választ. Úgyhogy a közösségre bízom, hogy át legyen-e nevezve, vagy sem. Én továbbra sem támogatom, mivel a név bejegyzett védjegy, és így felkiáltójellel írandó hivatalosan. - Gaja    ✉ 2013. március 10., 22:40 (CET)

Dinasztia

Függőben Crimea^vita 2013. február 13., 08:13 (CET)

Belefutottam pár koreai szócikkbe, és elég nagy a fejetlenség az ügyben, magyarul hogyan nevezzük az utolsó koreai dinasztiát. Az család hivatalos vezetékneve a 李 volt, amelynek koreai átírása 리 vagy 이. A témában szaktekintély Csoma Mózes, Osváth Gábor és a többiek is az előbbit, tehát a Lit használják a dinasztiaalapító megnevezésére. De viszont a dinasztiát magát többnyire az országnévvel nevezik meg, Csoszon-dinasztiaként, ami azért bajos, mert Csoszon megszűnte után is ugyanez a család maradt hatalmon. Most a szócikkek egy része a Csoszon-dinasztia alá, a másik része a Ji-dinasztia alá van bekategorizálva (ez utóbbi nem tudom, honnan jött, bár gyanítom, hogy az angolosan átírt Yi dynastyból vezethető le). Mi legyen a fő cikknév és kategórianév?

Én személy szerint a Li-dinasztiát támogatom. – Crimea^vita 2013. február 4., 20:31 (CET)

Javasolnám konzultációra idehívni Teemeah-t. Ő a mi koreagráfusunk. :-) Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2013. február 4., 23:30 (CET)

A Csoszon-dinasztia az elterjedtebb megnevezés. osváth is azt írja, hogy a Li-dinasztiát északon használják, nehogy összetévessze valaki őket Kim Ir Szenékkel (LOL). A koreai Wikipédia Kodzsong koreai császárt, aki nálunk Ji-dinasztia kategóriában van, Csoszon-dinasztiába sorolja (hisz a kettő ugyanaz): 조선의 제26대 국왕 azaz "a Csoszon-dinasztia 26. királya". A Ji szerintem az angolos Yi forma félreírása, és már a szócikk bevezetőjében is rosszul szerepel: "A dinasztia kínai írásjegye a 李, mely koreai olvasatban Ji,". Nem, koreai olvasatban az 이, vagyis I. Lehet, hogy a magyar történelemkönyvekben kínai mintára Li-ként hivatkoznak rá, itt most nekünk el kell döntenünk, hogy az ELTE vagy a közismert szóhasználat után megyünk-e. A Ji bizosan nem jó. Szerintem Csoszon-dinasztia, a koreai wiki gyakorlatának mintájára, és a két utolsó királyt is át kellene kategorizálni. De kérdezzünk meg mást is, nem vagyok történész. Teemeah 편지 2013. február 5., 10:41 (CET)

Skót szigetek

Függőben Gaja    ✉ 2013. február 18., 15:29 (CET)

Szeretném rendezni a skóciai szigetek cikkeit, és a Skócia szigeteinek listája lapot. Az elnevezésekkel problémám van...

1. Vannak olyan szigetek, amiknek ugyanaz a nevük, de más szigetcsoportban vannak, pl. Berneray - van a Barra-szigetcsoportban is, és az Uist-szigetcsoportban is ilyen nevű sziget...
2. Vannak olyan szigetek, amelyek ütköznek más nem skót nevekkel, pl. Lunga - egyrészt skót sziget, másrészt a romániai Nyújtód román neve...

Hogyan lenne ezt célszerű elnevezni, egyértelműsíteni? Előre is köszönöm a hozzászólásokat! - Gaja    ✉ 2013. február 13., 11:26 (CET)

Ötletek: Lunga -> Lunga (sziget), A Lunga román települést átnevezni Lunga (település)-re, és csinálni egy egyértelműsítő lapot, amire a sima Lunga mutat. A Bernerayhoz meg érdemes megnézni az enwiki egyértelműsítőt. Ott úgy van, hogy Berneray, North Uist, a másik meg nem is Berneray néven szerepel, hanem Barra Head név alatt. - Tündi ^vita 2013. február 13., 14:02 (CET)

A Lunga-féle az egyszerűbb, ott max egy egyértelműsítő lapot kell csinálni. Nekem inkább a másik csoporttal van bajom. Mégpedig az, hogy nálunk nincsenek ilyen vesszős egyértelműsítések, mi zárójelezünk csak... Úgyhogy ezeknél valószínűleg a szigetcsoport megy a zárójelbe, csak milyen formában? Pl. „Berneray (North Uist)” vagy „Berneray (North Uist-szigetcsoport)” legyen? Vagy valami más?

A másik az Isle of Lewis, ami Harrisszal együtt egyetlen sziget... Régen Lewis és Harris volt a cikk neve, nem igazán tudom, miért lett átnevezve, hiszen ez utóbbi jobban tükröz a helyzetet...

Na midegy, még rágózom egy kicsit rajta... - Gaja    ✉ 2013. február 13., 14:22 (CET)

Szerintem a következő lenne a jó megoldás:

• Berneray (Barra szigetcsoport) v. Berneray (Barra-szigetek) -> erre legyen redir a Berneray (Barra)
• a sima "Barra" meg természetesen redir a Barra (egyértelműsítő lap)-ra
• ugyanígy a másik Barra, csak North Uist-szigetekkel
• a Lewis and Harris-t meg vissza kell csinálni, a két külön alak legyen redir a közösre.

Amúgy hajrá, a napokban javítottam pár ottani sziget koordinátáit, szóval érdekel a rendezés eredménye! :)

– Winston ^vita 2013. február 16., 12:57 (CET)

Hamarosan nekilátok, egyelőre tervezési fázisban vagyok... - Gaja    ✉ 2013. február 18., 15:29 (CET)

Időközben felvetült még egy kérdés: mi legyen az olyan nevekkel, mint pl.: Fair Isle, Small Islands, stb. Ezeket lefordítjuk? - Gaja    ✉ 2013. február 21., 12:30 (CET)

Hát van rá példa: Fülöp-szigetek, Húsvét-sziget, de Man sziget vagy Spratly szigetcsoport... :) --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. február 21., 12:35 (CET)

Bár ezt a világatlasz névmutatójának tüzetes vizsgálata nélkül nem merném határozottan kijelenteni, de azt hiszem a szigetek nevében a típusjelzést ("-sziget/-szigetek") valóban mindig lefordítjuk. – Winston ^vita 2013. február 21., 13:53 (CET)

Az rendben is lenne, de nem csak ez a gondom, hanem, hogy pl. a Small Islads-ból Small-szigetek vagy Kis-szigetek legyen-e? Hasonlóan a Fair Isle, itt ráadásul a fair több jelentésű is, csak ami úgy hirtelen eszembe jut: vásár, szőke, becsületes... Vajon mi lehet? Vagy hagyjuk meg eredetiben? Nem tudom, hogy van-e ezekről a szigetekről magyar szakirodalom... - Gaja    ✉ 2013. február 21., 14:44 (CET)

A sziget szó lefordítható, de maga a név biztos nem, ha nem különösen ismert a magyar nevén. Oliv0 ^vita 2013. február 21., 15:11 (CET)

Felteszem, ezt az oldalt ismered. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. február 21., 14:53 (CET)

Azért ezt nem minősíteném szakirodalomnak, különösen a helyesírást illetően. :) – Winston ^vita 2013. február 21., 15:06 (CET)

Na igen, ezt akartam mondani én is, ott pl. csak Fair Isle van... Na, mindegy, kigyűjtöm az ilyen neveket, aztán majd meglátjuk mi legyen velük... - Gaja    ✉ 2013. február 21., 15:12 (CET)

Dél-Korea adminisztratív egységeinek elnevezése

Függőben Teemeah 편지 2013. február 20., 09:29 (CET)

Tervbe vettem a tartományok és egyéb egységek megírását. Az alábbi problémám van:

en:Special cities of Korea és en:Administrative divisions of South Korea. Megint olyan egységek vannak, amik nálunk nem léteznek.

• do - province - tartomány. Kérdés, hogy ezek milyen címen legyenek: pl: Kjonggi-do vagy Kjonggi tartomány? A Dél-Korea városai szócikkben egységesen -do. Ezzel csak annyi a gond, hogy némelyik tartománynál van észak-dél-nyugat stb, ez ebből a rendszerből nem derül ki: pl. Kjongszangnam-do az valójában Dél-Kjongszang (a -nam végződés = dél).
• Special self-governing province - saját önkormányzattal rendelkező tartomány? (nem autonóm)
• Seoul Special City - tartományi jogú városnak mondanám
• Special self-governing city - lásd en:Sejong City bevezetője. Fogalmam sincs ez mi lehetne magyarul. A szócikket Szedzsong (település) néven tervezem létrehozni, de az adminisztratív megnevezése mégis kéne
• county: megye
• district: körzet
• dong: kerület. Az angolban neighbourhoodnak van fordítva, de az nálunk városrész lehetne max, annak viszont nincs külön adminisztrációja, a dongnak viszont van (a legkisebb egység a districten belül). Ezért jónak látnám district: körzet, dong: kerület fordítást.
• Eup (Town) - ???
• Myeon (Township) - ???

Az utóbbi kettő annyira specifikus szerintem, hogy mehetne az eredeti nevén (magyaros átírásban up és mjon), a fő szócikkben körülírva, redirrel. Mit gondoltok? Teemeah 편지 2013. február 18., 12:38 (CET)

Special City - esetleg különleges közigazgatású város? Szajci ^pošta 2013. február 18., 12:43 (CET)

Senki másnak nincs véleménye? Én megcsinálom saját fejem után, de aztán ne tessenek panaszkodni, ha nem tetszik... :) Teemeah 편지 2013. február 20., 18:42 (CET)

A Dél-Korea közigazgatása cikkben ismertetett közigazgatási szintek immár tartalmi ismeretében javaslatokat tettem néhány közigazgatási szint magyar elnevezésére a cikk vitalapján. Szívesen venném mások véleményét is a kérdéskörben. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 20., 15:47 (CET)

Bagratyion-hadművelet

Függőben Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. február 26., 22:04 (CET)

A cikk ma átnevezésre került a kötőjel nélküli formáról Bagratyion-hadművelet névre. Ez pontosan fordított, mint amilyen utat a Barbarossa hadművelet bejárt. Azt szeretném megtudni, hogy a kettő közül most melyik a helyes (gyanítom egyszerre mindkettő nem lehet) és melyiket kell átnevezni, hogy a címek megfelelő összhangba kerüljenek? – Laci.d ^vita 2013. február 18., 19:09 (CET)

Elvileg akár mind a kettő is helyes lehetne, ha különböző szerepűek lennénk: ti. ha az egyiknek köze lenne a személyhez, a másik meg csak el lenne nevezve róla. (Ld. Kepler-távcső kontra Kepler űrtávcső.) Itt mind a kettő csak elnevezve van a személyről, tehát egyformák. Valószínűleg a különírás a helyes, de most nem tudom biztosan, mert fáj a fejem. :-) Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. február 18., 20:29 (CET)

Igen, külön. --Peyerk ^vita 2013. február 18., 22:12 (CET)

http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyesírás_szabályai/A_tulajdonnevek_írása

168. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra, Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj, Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdy-kastély; Konkoly-Thege-érem; Geiger–Müller-számlálócső, Hadrovics–Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév; stb. [Vö. 140. b), 169.]

Ha a Bagratyion-hadművelet kivétel, akkor miért az? – Sepultura ^vita 2013. február 19., 08:12 (CET)

140. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője, a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni, Dezső bácsi, Fazekas elvtárs; Kovács mérnök; a Nagy család, a Kalmár fiú; Zsiguli gépkocsi, Fabulon arckrém; stb. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya stb. (Vö. 167., 170.) Ez nem a kivétel. – Sepultura ^vita 2013. február 19., 08:24 (CET)

Ezt jól megbeszélted magaddal --Peyerk ^vita 2013. február 19., 13:08 (CET)

Akkor most végülis melyik lesz a jó megoldás a kérdéses hadművelet(ek) elnevezésénél? – Joey ^{üzenj nekem} 2013. február 24., 17:21 (CET)

Továbbra is külön, miképpen Sepultra is kispekulálta némi hangos gondolkodással --Peyerk ^vita 2013. február 24., 18:39 (CET)

Ez nem a Mari néni esete, természetesen, hanem a jelöletlen összetételé. Az OH ezt a változatot hozza: Barbarossa-terv. --Pagony^foxhole 2013. február 24., 18:50 (CET)

Ez nem a Mari néni esete, természetesen, inkább a fent már említett Kepler űrtávcső vagy az AkH. 140. pontjának példái közül a Zsiguli gépkocsi tartozik ide. A Kepler-távcső és a Kepler űrtávcső ellentétpárja egyértelművé teszi azok számára, akiknek analógiára van szükségük. A Bagratyion hadművelet az űrtávcső esete, Bagratyionról van elnevezve, a személyhez semmi köze.

Az AkH. 140. a) szabály tartozik ide, ugyanis a "Bagratyion hadművelet" kifejezés a "milyen hadművelet?" vagy a "melyik hadművelet?" kérdésre ad választ, tehát minden kétséget kizáróan a "Bagratyion" a "hadművelet" minőségjelzője. A "Bagratyion hadművelet" kifejezésre nem lehet más módon rákérdezni (mint például "kinek a hadművelete?"), ezért egyértelmű, hogy nem jelzetlen összetételről van szó.

Az OH. Barbarossa-terv megoldása rejtély, hiszen nem Barbarossa tervéről van szó. Miféle jelöletlen összetételként értelmezték?

--Peyerk ^vita 2013. február 24., 20:07 (CET)

[6]. --Pagony^foxhole 2013. február 24., 20:55 (CET)

Most vettem csak észre, hogy fentebb "Barbarossa-terv" szerepel, nem "Barbarossa-hadművelet". Ezt én tudom úgy értelmezni, hogy "a Barbarossa terve", mivel a Barbarossa hadműveletet bizony lehet egyszerűen Barbarossának nevezni, nevezik is, az Adam78 által merésznek vélt módon. Lehet beszélni a Barbarossa lefolyásáról, a Barbarossa sikerélől, a Barbarossa következményeiről stb. Ha ez számít, akkor ez is inkább a különírás mellet szól.

Nem vagyok épp otthon. Van az OH-ban Barbarossa-hadművelet is?

--Peyerk ^vita 2013. február 24., 21:44 (CET)

Olvasd el cikk első mondatát és jegyzetét. --Pagony^foxhole 2013. február 24., 21:50 (CET)

Elolvastam. Gondolom azt akartad mondani ezzel, hogy az OH-ban a "Barbarossa-terv" az a "Barbarossa-hadművelettel" azonos értelmű. Lehete, bár ebből ez nem egyértelmű.

A kérdés viszont maradt: milyen jelöletlen összetételről van szó akár a terv, akár a hadművelet esetében. És hogy

--Peyerk ^vita 2013. február 24., 23:05 (CET)

Van valami halovány esélye annak, hogy az összetételséget is magyarázni tudjuk (ez esetben a jelentése ilyesmi: 'Barbarossára emlékeztető, vele valamilyen összefüggésben álló terv'), de köztünk maradjon: szerintem is védhetetlen az OH. eljárása, ezeket az eseteket közönségesen elnevezésnek kéne tekinteni, a Lenkey század, a Bartók vonósnégyes és hasonlók mintájára. Ha valakinek van kedve, feltehetné a kérdést az OH. szerkesztőinek, vajh miért is kezelik összetételként a nevet. Valami oka csak van. (Az viszont nem stimmel, hogy a Bagratyion minőségjelző volna, de ez máshová vezet, szófaj- és mondattani területekre.) Bennó^fogadó 2013. február 24., 23:31 (CET)

Nagy honfitárs, aki keresztes hadjáratot vezet. Az ilyen terv-, illetve műveleti neveket nem véletlenül adják. --Pagony^foxhole 2013. február 24., 23:38 (CET)

De nem az a baj, hogy miért Barbarossa, hanem hogy hol itt az összetételség. Ez az eset minden szempontból elnevezésnek tűnik. Vannak egyébként az AkH.-nak félig-meddig bevallott inkonzekvenciái, a rendszert csak bizonyos mértékig uralja logika. Gondoljatok hasonló esetként a Kossuth-díj típusára, ott is nehéz volna az összetételséget bizonyítani, az OH. egyik szerkesztője kérdésünkre ezt el is ismerte annak idején. De ott legalább rendszerszerű a kivétel, kiterjed egy egész típusra (a díjnevek írása nem utolsó sorban éppen ezért olyan nehezen áttekinthető), és akkor tudomásul lehet venni, hogy ez van, a magas akadémia ígyen rendelkezett, punktum. Aztán olyan is van, hogy bizonyos realitásokat nem hajlandó hivatalosan tudomásul venni a szisztéma, pl. a férfi esetében a főnévi és melléknévi alaki egybeesést, aztán ebből lesz a női fodrász jelzős szerkezet kontra férfifodrász összetétel mint nevezetes nonszensz. :) Bennó^fogadó 2013. február 24., 23:46 (CET)

Szerintem meg pl. a Kazinczy-verseny és a Barbarossa-terv ugyanaz a kategória. Emlékére, tiszteletére. --Pagony^foxhole 2013. február 24., 23:58 (CET)

Lehet így értelmezni, nyilván, de én a Kazinczy-verseny típusban is az elnevezésre szavaznék. Éppen ez különbözteti meg a valós kapcsolatot a tiszteleti névtől (Tátrai-vonósnégyes kontra Bartók együttes), és összezavarja kicsit az olyan tisztább esetekkel, mint mondjuk a Kazinczy-érem (mert az őt ábrázolja). Szóval én nem vagyok meggyőzve. :) De világos, hogy ők így értik. Ezzel együtt a terv még tisztábban elnevezésinek tűnik, mint a verseny. Bennó^fogadó 2013. február 25., 00:09 (CET)

Hoppá, tiszta szenilis vagyok, én ezt a kérdést már feltettem egyszer Mártonfinak (rumci néven szerepel): [7] Nos, a Barbarossa-terv, Kossuth-díj meglátásom szerint mezei tévedés (vö. Kaláka együttes vs. Sebő-együttes), de ez van, sőt nem is szándékozik megváltozni a 12. kiadásra. Ettől még a Wartburg gépkocsira és a Maripen tablettára nem érdemes kiterjeszteni. Ami egyszer már kötőjeles, tekintsük hagyományos, zárt listás kivételnek; ne tekintsük analógia alapjának.

A jelek szerint tehát Mártonfi OH.-szerk. Peyerkkel, velem (és Pasztillával) ért egyet ezügyben, de a végeredmény mégis az, hogy marad a kötőjel a norma szerint, és ez a típus is olyan kivételt képez, mint a díjnevek, dacára annak, hogy illogikus. Bennó^fogadó 2013. február 25., 19:57 (CET)

Tettem rá egy függősablont, most fogalmazok egy általánosabb megközelítést, és szeretném oda átterelni ennek a problémának a megoldását is. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. február 26., 22:04 (CET)

Jinan Nagyherceg

Függőben Teemeah 편지 2013. február 26., 10:16 (CET)

Jinan Nagyherceg. Ez így biztos nem jó. Átírva Csinan, de mi a címe? Csinan koreai herceg az "XY koreai király" analógiájára? Teemeah 편지 2013. február 20., 17:02 (CET)

Elég brutál így ez a cím a nagybetűs nagyherceggel. A koreai herceg nem tudom, jó lenne-e, mert az európai hercegeket a hercegségük után szokás megnevezni, a címben viszont csak a nevük van. Ha nincs neki több neve, szerintem a Csinan is elég. – LA^pankuš 2013. február 20., 17:52 (CET)

Ha ez mérvadó: Sótoku japán régensherceg. Bár ő uralkodó régens volt. --Pagony^foxhole 2013. február 20., 18:22 (CET)

Szerintem legyen I Bangu koreai herceg, minthogy ez volt a személyneve (mármint az I Bangu). A „Csinan nagyherceg” (진안대군, 鎭安大君) tkp. a címe volt. – Crimea^vita 2013. február 21., 18:31 (CET)

A királyok se a személynevükön szerepelnek. A koreai wiki is Csinan nagyhercegnek hozza. Teemeah 편지 2013. február 21., 18:42 (CET)

A koreai wiki az összes királyi sarjat a címükön szerepelteti, gyakran ráadásul a posztumusz nevükön/címükön. Szerintem ez a magyar gondolkodástól egyrészt merőben idegen, másrészt gyakran követhetetlen, hogy kinek mikor és milyen címe volt, és az mit is takart valójában. A személynév legalább biztos. A királyok más ügy, mint ahogy lentebb András is mondja, ők következetesen egy uralkodói nevet használtak. – Crimea^vita 2013. február 21., 19:05 (CET)

A királyok nem nagyhercegek. De fentebb tévedtem, egy rakás "herceg" van, viszont mindegyik a hercegsége nevével. A koreai herceg kb. olyan, mintha angol herceget említenénk, ilyen meg nincs. – LA^pankuš 2013. február 21., 18:56 (CET)

De ezek nem hercegségek. Mert az XY angol király micsoda? :) Az elég hülyén hangzik, hogy XY Csoszon-herceg. Teemeah 편지 2013. február 21., 19:49 (CET)

Földrajzinév-bizottság, érettségi névanyag

FNB71: indítás

Függőben --Karmela posta 2013. március 14., 19:23 (CET)

A Wikipédia:Helyesírás/Földrajzinév-bizottság 71/662. (2010. június 21.) lapon úgy preparáltam a Földrajzinév-bizottság állásfoglalását arról, hogy az érettségi vizsga követelményeihez tartozó névanyag nyelvileg és helyesírásilag a milyen formában helyes, hogy kattintható legyen, például:

Afrikai-ősföld • Atlasz • Dél-afrikai-magasföld • Kanári-szigetek • Kelet-afrikai-magasföld • Kilimandzsáró • Kongó-medence • Líbiai-sivatag • Madagaszkár • Namib-sivatag • Szahara • Szudán • Teleki-vulkán • Száhel

Érdemes lesz végignézni!

--Karmela posta 2013. március 12., 22:41 (CET)

Szép és hasznos munka! Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. március 12., 22:54 (CET)

Valahol be kéne linkelni ezt a lapot, ahol nevezéki kérdések gyülekeznek. Vagy alkalmas lenne ez Wikipédia-cikknek is? Esetleg itt a valahol felülre belinkelni? Mindenesetre megtalálhatóvá kéne tenni, de ezt már rátok bízom.

--Karmela posta 2013. március 12., 23:19 (CET)

FNB71: Összegzés

Mielőtt még több lenne belőle, leszögezem, hogy a FNB számomra elvesztette minden hitelességét, kompetenciájába vetett bizalmamat. Katasztrófa, amit művelnek. – LA^pankuš 2013. március 13., 22:00 (CET)

Hát igen. Aki az Antarktisz helyett az Antarktikát erőlteti, pedig a kutya se hívja úgy, az nekem sem hiteles. - Tündi ^vita 2013. március 13., 22:06 (CET)

Kyoto, Osaka, Kobe, Fuji… Évtizedesen rögzült dolgokat akarnak hirtelen megváltoztatni, számomra érthetetlen módon. Katasztrófa. – Laci.d ^vita 2013. március 13., 22:11 (CET)

Ide is leírom, elrettentő példának: Calcutta, mikor van neki rendes bengáli neve is, mégpedig কলকাতা, ami a napnál világosabban is (KNMH is) Kolkata. :) Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 22:25 (CET)

Igen... Úgy tűnik, hogy csak a "vak tyúk is talál szemészt" alapon hibáznak rá néha egy valóban helyes, indokolható alakra. Talán az egész FNB-t hanyagolni kéne, és a megfelelő források alapján dolgozni. ÚNMH, KNMH, Világatlasz, OH. – LA^pankuš 2013. március 13., 22:36 (CET)

• Ne essünk túlzásba, és ne vágjuk túl hamar sutba a FNB anyagát. Itt körülbelül 740 megnevezésből mazsolázom ki a problémásakat. Gigantikus meló lehetett a lista összeállítása.

Lesz még egyébként, csak előbb dolgozzuk fel ezt az adagot.

--Karmela posta 2013. március 13., 23:46 (CET)

Hát Calcutta és Fuji után nem éreztem túlzásnak. Plusz a többi. – LA^pankuš 2013. március 14., 00:07 (CET)

Nem lehetne esetleg az Akadémia nyelvészeti osztályához fellebbezni? – b_jonas 2013. március 17., 13:48 (CET)

Lehet, hogy valamit kéne tenni. Két okból:

1. Egymásnak ellentmondó „döntéseket” hoznak ugyanarról.
2. Amikor egy rakás irodalom (fentebb felsoroltam őket) foglalkozik a tulajdonnevek írásával, egy ilyen bizottság csak abban foglalhatna állást, ha ezek az irodalmak ellentmondanak egymásnak. Ezzel szemben az összes irodalom egybehangzó állításával homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkednek lényegében ad hoc alapon.

Na ez nonszensz. – LA^pankuš 2013. március 17., 13:59 (CET)

Az nem is rossz, ha többféle változat van, mert akkor lehet válogatni tetszés szerint ;–))) --Wikizoli ^vita 2013. március 17., 14:10 (CET)

Az eddigi példákból látható módon a FNB előírásait akkor tartjuk be, ha más forrás is igazolja. Az lenne a javaslatom, hogy a továbbiakra vonatkozóan szögezzük le, hogy a földrajzi neveket továbbra is az eddig bevált források alapján alkalmazzuk (OH, KNMH, ÚNMH, Világatlasz). Ha ezekben ellentmondás lenne, megnézhetjük, mit mond a FNB. – LA^pankuš 2013. március 17., 17:59 (CET)

FNB71: Eldöntöttek

Az alábbiak vándoroltak már a 86-os és a 87-es archívumba:

1. Fudzsi vagy Fuji?
2. Nagy-Britannia? Egyesült Királyság? Vagy?
3. Újdelhi vagy Delhi?
4. Osaka vagy Oszaka?
5. Kyoto vagy Kiotó?
6. Kobe vagy Kóbe?
7. Kalkutta vagy Calcutta, esetleg Kolkata?
8. Bombay vagy Mumbai?
9. Arab Emírségek vagy Egyesült Arab Emírségek
10. Montreal vagy Montréal?
11. Takla-Makán vagy Taklamakán
12. Appennini-félsziget vagy Appennin-félsziget?
13. Teleki-vulkán vagy Teleki vulkán?
14. Antillák, Karib-térség, Karibi-térség vagy Karibi térség?
15. Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív87#Doneck vagy Donyeck

FNB71: a végeredmények dokumentálása

• „Ugye ezeket a végeredményeket fel fogod vésni a Földrajzműhely és egyéb érintett műhelyek megfelelő lapjaira, hogy ne kelljen félévente újból végigmenni rajtuk? ” (misibacsi)

• A már lecsengett megbeszélések ebbe az archívumba vándorolnak: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív86
• Ha az eredmény az volt, hogy eltérünk az FNB71-től, akkor azt már eddig is következetesen bevésegettem a FNB71-re. Áthúztam az ő javaslatukat, és lábjegyzetbe tettem az indoklást. Egyebekben pedig mindenkinek szól:

Amiben segíthetsz:

• A Földrajműhelynek vagy más műhelynek nem vagyok tagja, de gondolom sürögnek itt egy páran közülük, szívesen venném, ha magukra vállalnák az eredmények ottani bejegyzését a műhely szokásaival összhangban.

Ki száll be ebbe a munkába?

• Amikor egy-egy szakasz az archívumba került, akkor érkezik el a megfelelő pillanat arra is, hogy az egyes érintett cikkek vitalapjára belinkeljünk egy utalást az archivált eszmecserére, akár eltérésre, akár követésre határoztuk el magunkat. Jelenleg a bot meg én ebbe az archívumba rakjuk a {{megoldva}} jelzetű cikkeket: Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív86

Ki száll be ebbe a munkába?

--Karmela posta 2013. március 18., 18:43 (CET)

Nem a munka visszapasszolása, de nem lenne egyszerűbb bottal elvégezni a cseréket? misibacsi*^üzenet 2013. március 18., 19:13 (CET)

@misibacsi, gondolom nem az ebben a szakaszban megpendített kérdésekre gondolsz, hiszen a döntések dokumentálása az útmutatókban, műhelyekben és sablondokumentációkban nem mechanikus jellegű, hanem inkább a megváltoztatott nevek cseréjére. Igen, van köztük, ami alkalmas a botmunkára. Részben mennyiség kérdése hogy megéri-e, és előbb mindig meg kell nézni néhány cikken azt is, hogy valóban mechanikus cseréről van-e szó. Ha több mint (mondjuk) 50 helyet kell lecserélni és nagyjából mechanikusan, akkor érdemes szólni a botgazdáknak.

--Karmela posta 2013. március 18., 20:27 (CET)

Déli sarkkör vagy Déli-sarkkör?

Függőben a kis- vagy nagybetű kérdése --Karmela posta 2013. március 14., 21:51 (CET)

Amiben segíthetsz:

• a cikkek átnevezése
• a döntés bejegyzése az FNB71-be
• a hivatkozások javítása (előbb a sablonokban, azután a cikkekben), arra, hogy: északi sarkkör, déli sarkkör (kisbetűvel, kötőjel nélkül)

A Földrajzinév-bizottság határozata szerint ezek a helyes megnevezések:

• Déli-sark • Déli sarkkör • Északi-sark • Északi sarkkör

Nálunk azonban Déli-sarkkör és Északi-sarkkör a cikk címe. Maradunk ennél, vagy nevezzük át?

--Karmela posta 2013. március 13., 10:01 (CET)

A sarkkör és maga a pólus nem egészen ugyanaz. Ha a cikk a sarkkörről szól, akkor az a cím, ha a pólusról, akkor meg az. (Ezt mondjuk a FNB-nek is tudni kéne.) – LA^pankuš 2013. március 13., 10:27 (CET)

@LA, Azt hiszem félreértetted, ebben az esetben ugyanis csak annyi a kérdés, hogy kell-e kötőjel a „sarkkör” elé. --Karmela posta 2013. március 13., 11:06 (CET)

Valóban, félreértettem a szándékot is meg magát a kérdést is. Igen, azzal egyetértek, hogy Déli-sark és Déli sarkkör. – LA^pankuš 2013. március 13., 16:04 (CET)

Úgy tűnik, hogy nincs erről vita, tehát átnevezhető a Déli-sarkkör cikk arra, hogy Déli sarkkör, az Északi-sarkkör cikk pedig arra, hogy Északi sarkkör. Igaz? --Karmela posta 2013. március 14., 14:30 (CET)

Az OH.-ban déli sarkkör és északi sarkkör található. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 14., 14:47 (CET)

Ha a kisbetűre gondolsz, az egy érdekes kérdés lehet. Szerintem a Ráktérítő analógiájára ez egy fogalom neve, tehát nagynak kéne lenni. Vagy ha nem, kéne valami indoklás, hogy miért. – LA^pankuš 2013. március 14., 14:53 (CET)

Igen, a kisbetűre gondolok, de nem tudom, hogy az OH. miért hozza ebben a formában. Talán, mert a Ráktérítőnek külön neve van, ezért tulajdonnévé válik? ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 14., 15:24 (CET)

Szerintem ha nagybetű, akkor kötőjel - vagy uram bocsá' egybe. Merthogy ha név, akkor földrajzi név, ha meg nem név, akkor meg nem nagybetű.

Azért gondolom ezt, mert ha az X-sark földrajzi név (egy pont neve), akkor az X-sarkkör teljesen ugyanúgy földrajzi név (egy vonal neve). Nem értem, miért volna különbség a kettő között.

--Peyerk ^vita 2013. március 17., 11:35 (CET)

Az OH mivel indokolja mégis a különírást? Karmela, 2013. március 19., 00:25 (CET)

Nem indokolja, a szótári részben szerepel. --Peyerk ^vita 2013. március 19., 23:00 (CET)

Annyit azért leszögezek, hogy miközben az FNB-t szapuljuk itten, azt semmiképp nem szabad elfelejteni, hogy a földrajzi nevek helyesírása tekintetében az OH-t is értük már a szabályokból le nem vezethető, megalapozatlan spekulációkra építő megoldások szótárba vételén. --Peyerk ^vita 2013. március 20., 13:15 (CET)

Déli-sarkvidék vagy Antarktisz?

Függőben --Karmela posta 2013. március 18., 15:56 (CET)

Amiben segíthetsz: A cikkeket, nem a címeket kell rendbe hozni. (ha kész: zöldpipa a teendő helyett)

A Földrajzinév-bizottság döntése szerint „Déli-sarkvidék” és „Északi-sarkvidék”, de mint földrész „Antarktika” nálunk viszont így kezdődik az Antarktisz cikk:

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő térség neve, a Föld legszélsőségesebb földrésze.

és így az Arktisz cikk:

Arktisznak nevezzük az Északi-sark körüli területeket.

Maradunk az „Arktisz” és „Antarktisz” cikkcímeknél, vagy átnevezzük a cikkeket „Északi-sarkvidék” és „Déli-sarkvidék” névre?

--Karmela posta 2013. március 13., 10:12 (CET)

Az "Antarktisz" már eleve helytelen, hiszen az idézett FNB-döntés értelmében a földrész neve Antarktika. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 13., 10:26 (CET)

Az FNB itt következetlennek tűnik. Ha az Arktisz helyes megnevezése a sarkvidéki területnek, akkor annak az ellenpólusa Antarktisz (értsd: anti-Arktisz). Ettől maga a kontinens, ami ott fekszik, lehet Antarktika. Ha tehát Északi-sarkvidék, akkor Déli-sarkvidék, ha viszont Arktisz, akkor Antarktisz. – LA^pankuš 2013. március 13., 10:29 (CET)

Nincs itt következetlenség: a sarkkör térsége Arktisz és Antarktisz, a földrész pedig Antarktika (nincs párja északon). Ez az, amit én is és Te is írtál itt fentebb. A cikkeket, nem a címeket, kell ebben az értelemben rendbe húzni. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 13., 10:44 (CET)

A kérdés akkor tisztázódott, de majd csak akkor pipálom ki, ha valaki szól, hogy kiigazította a cikket. --Karmela posta 2013. március 13., 11:59 (CET)

Ha itt továbbra sem akad vállalkozó a cikkek kiigazítására, akkor be fogom másolni ezt az eszmecserét a vitalapokra, és a cikk gondozói majd remélhetőleg kézbe veszik az ügyet. --Karmela posta 2013. március 18., 15:56 (CET)

Száhel, Száhel-öv, Száhel-övezet, éhségöv, Száhil öv

Függőben --Karmela posta 2013. március 19., 19:15 (CET)

A Földrajzinév-bizottság határozata szerint egyszerűen „Száhel”, nálunk azonban a cikk címe Száhel-övezet. Maradjon így a cikk címe, vagy nevezzük át? Helyes Száhelt övként és övezetként is említeni, vagy csak az egyik helyes a kettő közül?

--Karmela posta 2013. március 13., 10:20 (CET)

A Száhel egy mesterséges megnevezés, nem földrajzi egység és nem is politikai, hanem az az övezet, ahol a Szahara terjeszkedik. A FNB ezt nyilván földrajzi névként fogta fel, de az az érzésem, hogy ebben nem kompetens, mert nem földrajzi névről van szó, hanem egy állandóan változó elhelyezkedésű és kiterjedésű szociológiai fogalomról. – LA^pankuš 2013. március 13., 10:33 (CET)

Ha viszont ez nem földrajzi név, akkor elsőre nem látom a kötőjel okát: miért nem Száhel (száhel?) övezet? --Peyerk ^vita 2013. március 14., 10:20 (CET)

Az OH.-ban Száhil öv alakban található meg. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 14., 15:17 (CET)

Körülnézett már valaki a szakirodalomban és a sajtóban, hogy vajon inkább földrajzi vagy inkább szociológiai szövegkörnyezetben használják? --Karmela posta 2013. március 18., 15:51 (CET)

Indokínai-félsziget vagy Indokína?

Függőben --Karmela posta 2013. március 16., 13:24 (CET)

Amiben segíthetsz:

A mi cikkünknek ugyan az „Indokína” cím továbbra is megfelel, de a cikken mégis van igazítani való.

A Földrajzinév-bizottság határozata szerint „Indokínai-félsziget”, az Indokína cikk így kezdődik:

Indokína, más néven az Indokínai-félsziget egy délkelet-ázsiai régió, amely Kínától délre és Indiától délkeletre található. Az elnevezés a dán Konrad Malte-Brun térképésztől származik.

Nevezzük-e át az „Indokína” cikket „Indokínai-félsziget” névre, vagy sem?

--Karmela posta 2013. március 13., 12:56 (CET)

Szerintem ezek teljesen egyenrangú nevek, ezért ha az FNB az egyik mellett döntött, mi meg amellett, hogy alapesetben nem térünk el az FNB-től, akkor követnünk érdemes őket. – Winston ^vita 2013. március 13., 13:11 (CET)

Kevés angol tudásommal úgy látom, hogy az angol szócikk bevezetője különbséget tesz a két fogalom között. Mintha Indokína inkább történelmi fogalom lenne, az Indokínai-félsziget pedig földrajzi. Még ha nagyjából ugyanarról a térségről is van szó. --Vadaro ^vita 2013. március 13., 23:23 (CET)

@Vadaro, igen, a németeknél is ez van, külön cikk foglalkozik az Indkínai-félszigettel és külön egy Indokínával, a de:Indochina, amiben azt olvasom, hogy az Indokína megnevezés egy kulturális fogalomként született és a kettős hatást kívánta kifejezni, azután politikailag is fogalommá vált, manapság pedig az Indokínai-félsziget megnevezés ezeknek az emlékét őrzi. Ha ez így igaz, akkor nálunk is célszerű lesz szétválasztani a két fogalmat két cikkbe a maguk interwikijeivel, mert a jelenlegi egyetlen cikk összemossa a fogalmakat. Az FNB-nek pedig igaza van, hogy a „tájak” felsorolásban az „Indokínai-félsziget” a megfelelő. Ti is így látjátok? --Karmela posta 2013. március 14., 19:01 (CET)

Az utóbbi mondatra: igen, így látom. Az, hogy a cikk összemossa (-e) a két fogalmat, és hogy egyetlen cikken belül vagy két külön cikkben lenne jó ezeket szétválasztani, - nem ide tartozik. Szerintem elegendő a szócikk vitalapjára az itteni 2-3 bekezdést átmásolni. Egyenlőre. Aki ismeri a témát, a többit ennek alapján elvégezheti. --Vadaro ^vita 2013. március 17., 14:40 (CET)

Kis-Ázsia vagy Anatólia?

Függőben --Karmela posta 2013. március 14., 18:34 (CET)

Amiben segíthetsz:

A mi cikkünknek ugyan a „Kis-Ázsia” cím továbbra is megfelel, de a cikken mégis van igazítani való. Vállalkozó kéne, aki vagy az alábbiak jegyében átalakítja a cikket, vagy a cikk vitalapján összefoglalja az alábbiakat.

A Földrajzinév-bizottság határozata szerint „Kis-Ázsia”. Az Anatólia cikk így kezdődik:

Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή, Αnatolé vagy Ανατολία, Anatolia; törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található. A görög szó „napkeletet” jelent. A Kis-Ázsia elnevezés az ókori latin Asia Minor megnevezésből származik, amely viszont valószínűleg egy nyugat-anatóliai kis királyság, Asszuva nevéből alakult ki.

Nevezzük át az „Anatólia” cikket a „Kis-Ázsia” címre vagy sem?

--Karmela posta 2013. március 13., 13:08 (CET)

Itt pedig azt jegyezném meg, hogy – mint az Indokína esetében is – egyáltalán nem biztos, hogy az FNB tartalmi, fogalmi alapon is állást foglalt ebben a kérdésben. egyszerűen a Kis-Ázsia helyesírását volt értelme szabályozni, az Anatólia viszont nem olyan bonyolult nyelvtanilag... De persze nem tudom... --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 13., 13:17 (CET)

@Burumbátor, te tudom, hogy megnézted a határozatot, mert javítottad az elütéseimet. Annak ismeretében tehát az az érzésed tehát, hogy csak a problémásabb elnevezéseket csipkedték ki az érettségi anyagból, nem pedig az összes előforduló földrajzi megnevezést?

--Karmela posta 2013. március 13., 21:56 (CET)

Igen, én nagyon sokszor néztem ezt a határozatot, sőt a többit is, egyszerűen érdekeltek. Viszont olyan érzésem, amit Te írsz nincsen, hanem olyan van, hogy ezek a fogalmak kerültek be az érettségi szinten tudandó fogalmak közé, és ezeket az elnevezéseket helyesírásilag szabályozza a rendelet. De nem teljes körű, lásd az Indokína vagy Indokínai fsz., vagy éppen ez a Kis-Ázsia vagy Anatólia, vagy a Délkelet-Európa vs. Balkán-félsziget. Ezek között nagyjából azt a különbséget érzem, mint a Ciprus (ország) és a Ciprus (sziget) között. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 14., 10:32 (CET)

Szerintem a földrajzi név elsődlegesen Kis-Ázsia. Anatólia kicsit mást jelent. Hasonló a viszony, mint Indokína és az Indokínai-félsziget esetében. --Peyerk ^vita 2013. március 14., 10:25 (CET)

A Wikipédia-cikkhez melyik név passzol jobban? --Karmela posta 2013. március 14., 18:34 (CET)

A bevezetőnek egyértelműen a Kis-Ázsia felel meg: az a félsziget. Egyébként lehet akár egy cikkben is (a másik átir.), csak végig kellene vezetni a jelentésárnyalatokat akkor is. --Peyerk ^vita 2013. március 17., 11:39 (CET)

Tel Aviv vagy Tel Aviv-Jaffa?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 29., 18:17 (CET)

Az FNB 10. ülés határozatai szerint (1991. december 4.): „Tel-Aviv-Jaffa (Tel-Aviv-Yafo helyett)”

A FNB 71. ülés határozatai szerint (2010. június 21.) szerint „Tel Aviv-Jaffa”.

A Tel-Aviv cikk így kezdődik:

Tel Aviv-Jaffa (héberül: תֵּל־אָבִיב-יָפוֹ; arabul: تَلْ أَبِيبْ يَافَا) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik.

Úgy tűnik, hogy át kéne nevezni a „Tel-Aviv” cikket „Tel Aviv-Jaffa” címűre. Vélemények? --Karmela posta 2013. március 13., 20:52 (CET)

Azért írom ide, mivel a KNMH egy sztenderdizált átírási alap, és eddig tartottuk is magunkat hozzá, az szerint Tel-Aviv-Jaffa és Tel-Aviv (tehát ha Tel-Aviv a helyes, akkor valószínűleg Tel-Aviv-Jaffa is. Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 21:03 (CET)

@Ogodej, írd ide légyszi azt is, hogy mikori a KNMH állásfoglalása. --Karmela posta 2013. március 13., 21:24 (CET)

Hát KNMH csak egy van, 1981-es kiadás. Egyébként ahogy nézem, nem igazán térnek el a javaslatok ettől a kiadástól, tekintve hogy igen sokat és körültekintően a legnagyobb nevek dolgoztak annak idején ezeknek a neveknek az átírásán. Ami eltérés van, az az OH-ban (2006) már szerepel. Pl. Srí-Lanka (KNMH) Sri Lanka (OH). Tehát pl. Tel-Aviv-Jaffa a FNB javaslata, ugyanaz mint a KNMH, miért neveznénk át akkor Tel Aviv-Jaffa címűre? Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 21:35 (CET)

És itt van róla szócikk: Keleti nevek magyar helyesírása. Nagyon fontos alapmű. Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 21:42 (CET)

Csakhogy az FNB legutóbbi határozata (2010) „Tel Aviv-Jaffa”. (A „Tel-Aviv-Jaffa” az még az 1991-es határozat volt.) A mi cikkünk meg „Tel-Aviv”. --Karmela posta 2013. március 13., 21:50 (CET)

Akkor ez azt jelenti, hogy az OH (2006)-ot is dobhatjuk a sutba, mert ott a Tel-Aviv és a Tel-Aviv-Jaffa a helyes írásmód. Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 22:01 (CET)

Mi legyen tehát? --Karmela posta 2013. március 18., 15:40 (CET)

Én maradnék az OH és a KNMH által ajánlottnál, amik szerint Tel-Aviv-Jaffa, ill Tel-Aviv. Ogodej ^vitalap 2013. március 18., 15:49 (CET)

Ezzel mindenki egyetért, vagy csak senki sem olvasta még el ezt a szakaszt? --Karmela posta 2013. március 20., 15:16 (CET)

Szerintem szimplán Tel-Aviv. -- OrsolyaVirág^HardCandy 2013. március 23., 16:50 (CET)

Tehát a cikk címe marad „Tel-Aviv”. --Karmela posta 2013. március 29., 18:17 (CET)

Délkelet-Európa vagy Balkán-félsziget?

Amiben segíthetsz:

• a cikk átnevezése átirányítással
• a hivatkozások javítása (előbb a sablonokban, majd a cikkekben)
• a kapcsolt Wikidata-elem frissítése

A FNB 71. ülés határozatai (2010. június 21.) szerint „Balkán-félsziget”.

A Délkelet-Európa cikk így kezdődik:

Délkelet-Európa Európa egyik földrajzi régiója. A területet gyakran Balkán-félsziget néven is említik, hiszen három oldalról tenger veszi körül: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait. Kis-Ázsiától két szoros, a Boszporusz és a Dardanellák választja el. A régiót történelmi-kulturális vonatkozásban egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni. A Balkán, Balkán-félsziget elnevezések a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származnak.

Nevezzük-e át a „Délkelet-Európa” cikket „Balkán-félsziget” címűre? --Karmela posta 2013. március 13., 21:45 (CET)

Én sosem értettem, hogy a Balkán miért irányít ide. – LA^pankuš 2013. március 13., 21:54 (CET)

@LA, a Balkánt most átirányítottam az egyértelműsítő lapra.

--Karmela posta 2013. március 14., 14:50 (CET)

A szócikk forrásaiból nem látszik, hogy bárki más is Délkelet-Európának nevezné. Sőt: a sablon is a cikk átnézését kéri. Az angol, a német, a francia iw egyaránt a Balkán, ill. a Balkán-félsziget címet használja. Szvsz semmi nem indokolja a Délkelet-Európa címet. --Vadaro ^vita 2013. március 14., 19:19 (CET)

Rendicsek. --Karmela posta 2013. március 14., 21:27 (CET)

Ha jól számoltam, 700 körüli átírnivaló van ez esetben is. Erre is készüljön bot a Montréal után, vagy mossák inkább lassú vizek partot? Sphenodon ^vita 2013. március 18., 17:39 (CET)

Ha jól sejtem, akkor radikálisan lecsökken majd a hivatkozások száma, ha ezekben kijavítod: Sablon:Európa ‎ Sablon:Régiók ‎ Sablon:Európai országok zászlói ‎ Sablon:Európai pénznemek ‎ Sablon:Európa címerei

--Karmela posta 2013. március 18., 17:53 (CET)

Már a Sablon:Európa estében megakadtam, mivel a sablon Délkelet-Európánál írja Ciprust. Ha itt a DK-Eu. helyett Balkán-félszigetet írnék, az nem helyes. Ha minden DK-európai országot szeretnék áttenni D-Európához, akkor valójában Ciprust nem tehetném át, mert a sablon szerint Ciprus DNy-Ázsiához tartozik (természetföldrajzilag). Viszont társadalomföldrajzi, közigazgatási értelemben Ciprust én Dél- vagy Délkelet-Európa részének tekintem, Görögország szigetvilágával együtt, amely szintén nem tartozik a Balkán-félszigethez természetföldrajzilag, de társadalomföldrajzilag igen. Mi legyen ezzel a helyzettel? Legyen az, hogy Délkelet-Európa nevét társadalomföldrajzi értelemben Dél-Európa nevével helyettesítsem, természetföldrajzi értelemben pedig Balkán-félsziget nevével, s mérlegeljek az átírás előtt? Ehhez jó lenne egy egyetértés a közösség részéről. Sphenodon ^vita 2013. március 18., 19:07 (CET)

Ciprus szigete egy külön tészta, mert azon ugye két ország van. A sziget maga természetföldrajzilag Ázsia része. Társadalomföldrajzi értelemben az európai része D/DK-Európa, a török része pedig Ázsia. Ha az európai Ciprus országról van szó, az társadalomföldrajzi értelemben D/DK-Európa. Sphenodon ^vita 2013. március 18., 19:11 (CET)

Nem láttam az előző hozzászólást – egyetértek, Ciprus Görögországgal együtt legyen de ne a Balkánban – és átírtam a sablonokat, egyes esetekben úgy, hogy [[Balkán-félsziget|Délkelet-Európa]], de így is még mindig több, mint 500 a hivatkozás. Oliv0 ^vita 2013. március 18., 19:22 (CET)

Szólsz a botgazdáknak, kérlek? --Karmela posta 2013. március 19., 00:37 (CET)

Sphenodon, mintha nem férnének össze a te jó elemzéseddel a Délkelet-Európa→Balkán-félsziget rögtönzött linkjeim, mit ajánlanál? Oliv0 ^vita 2013. március 19., 10:22 (CET)

Oliv0, elnézést kérek a késő válaszért, nem jártam errefelé. Köszönöm szépen a kérdésedet: igen, nekem egy kicsit kaotikus a fennálló helyzet. Az én értelmezésem az alábbi: a Balkán-félsziget egy természetföldrajzi fogalom (mint az Appennini-félsziget, Ibériai-félsziget stb.), s ebből a szempontból nem lényeges, hogy ki lakik rajta, milyen országok találhatók rajta stb. A Balkán elnevezés inkább történelmi és kulturális elnevezés, azaz inkább történettudományi szempontból fontos, a természetföldrajza kevésbé. A Délkelet-Európa pedig inkább társadalmi, gazdasági, politikai fogalom, így inkább közigazgatási dolgokkal, országokkal kapcsolatos (a természetföldrajz itt sem elsődleges). Szerintem vagy kellene egy Délkelet-Európa szócikket írni (mivel Délkelet-Európa nem egyezik meg a Balkán-félsziget területével), vagy a Dél-Európa szócikket bővíteni, s így a Balkán-félsziget szócikk ilyen vonatkozású részeit oda tenni. A Balkán-félsziget szócikkben a Balkán régióval foglalkozó részeknek is új szócikket javasolnék, mivel a Balkán régió nem egyezik meg a Balkán-félsziget területével; a fogalom is más szempontból alkotódott meg, illetve a Balkán régió területe sem egyezik meg a félsziget területével (az Appennini-félsziget cikkében sincs Itália, illetve Olaszország története és kultúrája leírva). Az így megmaradó Balkán-félsziget szócikk szerintem kicsiny marad, de egyezik a természetföldrajzi fogalommal. Ez az én elképzelésem és javaslatom jelenleg. Nem tudom, nektek mi a véleményetek erről? Sphenodon ^vita 2013. március 23., 19:57 (CET)

Sphenodon, úgy látom, hogy nincs ellenvetés, kivitelezed a javaslatodat? --Karmela posta 2013. március 29., 18:15 (CET)

Igen, ebben az esetben kivitelezem, azaz szétosztom a szócikk információtartalmát. Az érintett szócikkek további bővítését nem vállalom be, mert nem lenne energiám megtenni. Azonban szívesen részt veszek a hivatkozások tervezett javításában húsvét után. Sphenodon ^vita 2013. március 29., 22:36 (CET)

Karaganda vagy Karagandi?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 29., 18:11 (CET)

Az FNB 71. ülés határozataiban (2010. június 21.) Európa iparvidékei között szerepel „Karaganda”.

A Karagandi terület cikk pedig így kezdődik:

A Karagandi terület (kazahul, ciril írással: Қарағанды облысы [Karagandi obliszi], kazah latin írással: Qarağandı oblısı) Kazahsztán közigazgatási egysége. A szovjet idpőszakban az oroszos Karagandai terület (Карагандинская область [Karagangyinszkaja oblaszty]) elnevezést használták elterjedten. Karagandi városa az egyik jelentősebb település, területi központ.

A Karaganda nálunk egy egyértelműsítő lapra vezet, amin a „Karagandi terület” és „Karagandi” városa szerepel.

Mi legyen a vagy i?

--Karmela posta 2013. március 16., 19:17 (CET)

A Karaganda anakronizmus. 1991 óta nem ez a hivatalos neve. A listát végignézve éppen ideje volt már, hogy szétzavarják az egész FNB-t. --VargaA ^vita 2013. március 16., 22:32 (CET)

Kazah neve, cirillből átírva: Karagandi. Itt is elég furcsa az FNB döntése, hiszen az egykori főváros nevére ők is a kazah név cirillből átírt Almati alakot adták meg. --Vadaro ^vita 2013. március 16., 22:39 (CET)

Tehát a cikk címe marad „Karagandi terület”. --Karmela posta 2013. március 29., 18:11 (CET)

Constanţa vagy Konstanca?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 29., 18:08 (CET)

Az FNB 71. ülés határozatai (2010. június 21.) szerint „Constanţa”.

A Konstanca cikk így kezdődik:

Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén. Románia ötödik legnépesebb városa, Dobrudzsa legnagyobb települése, egyben Constanța megye székhelye.

Bevett változat-e a Konstanca? Szerepel-e a szent OH példajegyzékében? Nevezzük-e át a „Konstanca” cikket „Constanţa” címűre vagy maradjon így?

--Karmela posta 2013. március 16., 22:37 (CET)

Igen, Konstanca bevett változat. Minden magyar nyelvű újság így használja. Tehát maradjon így (átírányítás amúgy is van). Hasonló pl. Krajova (Craiova), 1990 óta Jászvásár (Iaşi) stb. Van olyan tendencia, hogy azokat a román városokat, amelyeknek van magyar neve, magyarul használják újabban (Turnu Seveerin = Szörényvár, Piatra Neamţ = Karácsonkő), de nem használják a Tergovistye-féle ferdítéseket. --Wikizoli ^vita 2013. március 16., 22:47 (CET)

OFF: Wikizoli, kérlek ne vedd rossz néven, de kivettem a „megoldva” jelzésedet ebből a szakaszból. Világos és érthető a véleményed, és valószínűleg az is lesz a döntés amit mondasz, de kérlek mégse jelöld meg elintézettként a kérdést tíz perccel azután, hogy feltettem. Jobb megvárni, amíg esélye van másoknak is hozzászólni, és csak ha már lecsengett a dolog, és valószínű, hogy nem szólnak többen hozzá, akkor lezárni. --Karmela posta 2013. március 16., 23:08 (CET)

OK. Részemről megoldott. De hagyjunk teret másnak is! – Wikizoli ^vita 2013. március 17., 08:40 (CET)

Ha ez marad, akkor majd egységesíteni kell, mert Constanța megyénk van... - Gaja    ✉ 2013. március 16., 23:30 (CET)

Úgy tudom – talán Hkoalától –, hogy az a wikipédiás megállapodás, hogy Románia erdélyi és bánsági megyéi a magyar elnevezésükkel szerepelnek, a havasalföldi, moldvai és dobrudzsai megyék pedig a román nevükön. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 17., 03:17 (CET)

WP:NÉV#Romániai megyék nevei --Hkoala 2013. március 17., 06:26 (CET)

Halkan, és csak magamban, erősen kifogásolom a Romániai megyék nevei-féle slendriánságot a Romániai megyék neve helyett. Nem tudok olyan megyéről, amelynek egynél több neve lenne. Próbáljunk ne más nyelven gondolkodni, ha magyarul írunk! Sajnos, terjedőben van ez a forma. – Wikizoli ^vita 2013. március 17., 08:40 (CET)

Éppen azalatt, mialatt te ezt beírtad, történt ez is. De van még mazsola abban a kalácsban, SZB. --Karmela posta 2013. március 17., 11:13 (CET)

Tehát a cikk címe „Konstanca” marad. --Karmela posta 2013. március 29., 18:08 (CET)

Kell-e a halálozás éve az egyénítő kiegészítésekbe?

Függőben --Karmela posta 2013. március 20., 11:10 (CET)

Ha két életrajzi cikk alanyának ugyanaz a neve is, a foglalkozása is, akkor melyik minta követendő a cikkek címében?

(1) Balázs Sándor (író, 1883) (1883–1982)  megjegyzés a sportolóknál ez következetesen így van

(2) Balázs Sándor (író, 1830–1887) (1830–1887)  megjegyzés a régebbi nevezetes személyek életrajzánál, költőknél, íróknál ez a gyakoribb

Ha egyazon évben születtek, akkor persze nem kérdés. De kell-e különben is a halálozás éve vagy sem?

Ellene szól, hogy hosszabb lesz a cím és hogy megváltozik az illető elhalálozásakor.

Mellette szól, hogy rögtön mutatja, hogy élő személyről van-e szó és segíti az egyértelműsítés munkáját (egy példa Hkoala szavazatánál olvasható).

Egyelőre sem a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok, sem a Wikipédia:Elnevezési szokások nem rendelkezik róla. Egyezzünk meg valamiben!

Remélem, hogy senki sem látja magát szabadságjogaiban korlátozva, ha megállapodunk erről

--Karmela posta 2013. március 19., 18:03 (CET)

Nagyobb, az életrajzi cikkek egyértelműsítésével foglalkozó viták, megbeszélések:

• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív25#Személyek (egyértelműsítése)
• Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív98#Tóth Ilona (forradalmár) cikk átnevezése
• Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív73#Irányelv-módosítás: egyértelműsítő lapok
• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív55#Báthoryak megint
• Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala/Archív_59#Milyen eljárást javasol az adminkézikönyv azonnali-várj sablon esetén?
• Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív34#VIII. Henrik feleségei és más nőszemélyek
• Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív41#Id. és ifj. (esetleg legifj.) újra

--Karmela posta 2013. március 19., 22:26 (CET)

Szülhal egyénítés – miniszavazás

A pillanatnyi állás: 11:11. 2013. március 28., 16:19 (CET)

• (1) Erről valóban nincs egyezség, bár több vita is volt róla az utóbbi években (lehet, hogy korábban is, azt nem tudom). A magam részéről a rövidebb – de azzal is egyértelműen azonosító – szócikkcím, valamint a haláleset utáni átnevezési kényszer elkerülése érdekében továbbra is az első változatot támogatom. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 19., 18:39 (CET)

 megjegyzés Sportolók esetén gyakorlatilag teljes körűen ez a változat van jelenleg alkalmazva. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 19., 22:05 (CET)

Régebbi személyeknél meg pont fordítva --Hkoala 2013. március 19., 22:32 (CET)

Utólagos engedelmedet remélve odabiggyesztettem egy egyes számot a hozzászólásod elé. --Karmela posta 2013. március 19., 19:12 (CET)

• (1) Elég a születési év, akkor is ha már halott. Minden infót úgysem lehet ide elrejteni, rákattintással minden kiderül. De láttam olyan megoldást is, hogy ha más is volt, akkor azt írták oda. Például itt az első esetben lehetne szerkesztő, a másodikban pedagógus, és akkor a dolog tárgytalan. Persze ez csak akkor jó, ha ez a minősége is fontos volt. (Nem tudom, jól tettem-e , hogy sorszámoztam a hozzászólást. ) – Wikizoli ^vita 2013. március 19., 20:53 (CET)

A számot javítottam, mert a változtatra akartam utalni vele. --Karmela posta 2013. március 19., 21:46 (CET)

• (1) Elég a születés. A cím zárójelébe nem az egész cikk szinopszisát kell beleírni, csak a lehető legkevesebbet, ami kell a megkülönböztetéshez. Alensha 2013. március 19., 21:08 (CET)

+1

Nem a címszóban kell bemutatni a cikkalanyt – arra a bevezető való –, a címszóba csak annyit kell írni, ami az egyénítéshez minimálisan szükséges. Adott esetben úgyis az egyértelműsítő lapról választja ki az olvasó vagy a szerkesztő (pl egy linkhez) azt, akit keres, ott meg amúgy is szerepel a halálozás éve is. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 20., 21:23 (CET)

Szerintem többségében a kereső legördülő listájából választanak. És ha ott megjelenik egy évszám, amiről azt se tudjuk, születés-e vagy halál (mer'hogy akinek nem tudjuk a születését, azt a halállal kell majd egyértelműsíteni), annak semmi értelme. – LA^pankuš 2013. március 20., 21:27 (CET)

Nem értek egyet: ha valaki a keresőt használja, akkor többségében amúgy is csak a mezítlábas címszó begépeléséig jut, az meg elvezet az egyértlapra, ott pedig a név tetszőleges viselőjét ki tudja választani. Elegendő ott leírni, hogy mikor halt meg az illető, a belső hivatkozású címszó meghosszabbításaként felesleges. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 20., 21:40 (CET)

A legördülőben megjelenik az összes még akkor is, ha csak a mezítlábasat gépelte be. --Karmela posta 2013. március 21., 07:52 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

• (2) A második változatot támogatom, mert segíti az egyértelműsítés munkáját. (Pl. a halálozási dátum alapján el lehet dönteni, hogy Csák Bendegúz (főispán, 1533-1588) vagy Csák Bendegúz (főispán, 1542-1577) közül melyik vett részt az 1581-es mohakői csatában. (Erről már volt egy hasonló miniszavazás, 2-es eredménnyel - talán a WP:EGYÉRT vitalapján van egy másolat belőle.) (Hkoala)

@Wikizoli és Alensha: szerintem nem sorszám, hanem a pártolt változat száma, de majd Karmela eldönti, hogy mit akart. --Hkoala 2013. március 19., 21:10 (CET)

Nem találom hol is, a mondott vitalapon egyéb megbeszélések vannak. --Karmela posta 2013. március 19., 21:54 (CET)

Szerintem konkrét szavazás nem volt róla csak vita, ami nem járt eredménnyel, azaz hagyta hogy lehet ilyen is meg olyan is. - Csurla ^vita 2013. március 19., 22:13 (CET)

• (1) per Alensha - Csurla ^vita 2013. március 19., 22:04 (CET)

@Csurla: Igazad van, én emlékeztem rosszul: Ebben a részben van szó róla, de nem volt miniszavazás. --Hkoala 2013. március 19., 22:31 (CET)

• (1) egyszerűbb. Oliv0 ^vita 2013. március 20., 07:22 (CET)
• (1) Tökéletesen elég az egyértelműsítéshez.  … szalax ^üzenőlap 2013. március 20., 09:31 (CET)
• (2) Van, ahol nem ismert a születési év, vagy bizonytalan, vagy éppen a halálnak idejéről nem tudunk közelebbit. Sőt, az a probléma, ha egyszer az egyik, másszor a másik szerepel, mert úgy nem lesz egységes. Van, amikor elég mondjuk a századot feltüntetni, ha hiányzik egy data. De egyúttal fel kéne számolni az olyan cikkneveket is, amik ifjabb, idősebb névvel kezdődnek, Ifjabb Horthy Miklós lehetne Horthy Miklós (ifjabb), vagy akár egyértelműsíthetnénk Deák Ferencet is úgy, hogy a nevet a főjelentésre irányítjuk (mint Nagy Imrénél). Gyurika ^vita 2013. március 20., 11:58 (CET)

Te itt azt a kérdést pendítetted meg, hogy mi a teendő akkor, ha az adatok hiányosak. Összevetés:

szülhal	(1)	(2)
1979 (élő)	Ypsz Ilonka (költő, 1979)	Ypsz Ilonka (költő, 1979)
? (élő)	Ypsz Ilonka (költő, ?)	Ypsz Ilonka (költő, ?)
1789–1818	Ypsz Ilonka (költő, 1789)	Ypsz Ilonka (költő, 1789–1818)
1789–?	Ypsz Ilonka (költő, 1789)	Ypsz Ilonka (költő, 1789–?)
?–1818	Ypsz Ilonka (költő, ?–1818)	Ypsz Ilonka (költő, ?–1818)
?–?	Ypsz Ilonka (költő, 18–19. század)	Ypsz Ilonka (költő, 18–19. század)

--Karmela posta 2013. március 20., 13:09 (CET)

@Gyurika:  megjegyzés Nem tudom, erről tudsz-e, az ifjabb-idősebb témában itt van valami készülőben: Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Idősebb, ifjabb előtag használata életrajzi szócikkek címében mondjuk ez még februári, a folytatás nem tudom, hogy hol-merre, de jó lenne ebben is valami egységes szerintem is. Fauvirt ^vita 2013. március 20., 13:36 (CET)

Nem csak, hogy februári, de 2009-es... :) Ma már semmilyen szócikk címében nem helyezzük el ezeket az előtagokat, hanem egyértelműsítünk. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 20., 13:39 (CET)

Kérés: Az előtag téma folytatásához nyissatok új témát, jó? Így is piszok hosszú lesz ez a téma, előre tudható. --Karmela posta 2013. március 20., 14:04 (CET)

• (1) Egyszerűbb, elég az egyértelműsítéshez. Peligro (vita) 2013. március 20., 12:01 (CET)

• (2) Lényeges kérdés, hogy rengeteg embernek nem ismerjük a születési idejét. Ott csak a halálozással lehet egyértelműsíteni. Az egyértelműsítés egységessége érdekében a szül/hal formát támogatom, xy (1234–1245), illetve vz (?–1234) formában. Emellett lényegesen kisebb az esélye, hogy ugyanolyan nevű emberek ugyanolyan foglalkozásúak és nem csak egy évben születtek, de egy évben is haltak meg. Ha egy évben születtek, de nem egy évben haltak meg, akkor úgy is be kell venni az egyértelműsítésbe a halálozási dátumot. Ez megint csak összevissza egyértelműsítéseket eredményezne. Emellett Hkoala érvével is maximálisan egyetértek. – LA^pankuš 2013. március 20., 13:06 (CET)

Mielőtt a 20. "mia a baj azzal" is alámkerül, javítok - és: ha technikai, akkor az (1), ha tartalmi, akkor pedig a (2) a célnak megfelelő a véleményem szerint, ezért ez a kérdés, a „lustaság” (már ha az), csak másodlagos „hozadék” _{Fauvirt ^vita 2013. március 20., 15:37 (CET)}: { {mj}} és { {kérdés}}ek: a (2) verzió magyarán minden, a szócikk írásakor még élő személy halálát követő kötelező egyértelműsítés-átírásokat is von-vonna maga után, nemde (azaz folyamatos átnevezéseket)? Nem célszerűbb-e a kivételeket gyűjteni, mint pl. az itt elhangzott "nem tudjuk a születési dátumát".  kérdésA zárójeles egyért-ek célja technikai, vagy tartalmi inkább ( megjegyzésazért kérdezem, mivel szerintemegyelőre úgy gondolom, hogy a tartalmi részért az "egyértelműsítő lap"-ok a felelősek, vagyis pl. ha valaki nem tudja - ahogy fentebb egy példában elhangzott - hogy melyik Csák Bendegúzt keresi, azt az egyértelműsítő lapon kéne inkább hogy megnézze, vagy az csak arra szolgál, hogy lista legyen)? Ezek jutottak az eszembe... Fauvirt ^vita 2013. március 20., 13:28 (CET)

Ha valaki meghal, át kell nevezni. Na és? Épp ez az előnye az online enciklopédiának egy nyomtatotthoz képest: mindig naprakész tud lenni, és nem probléma az aktualizálás. – LA^pankuš 2013. március 20., 13:42 (CET)

Miért baj az, hogy át kell nevezni majd a cikket, ha valaki meghal? Jelenleg több ezer élő személyről van cikk, azokba is majd haláluk után bele fogjuk/fogja a következő generáció írni annak dátumát, semmivel sem macerásabb. Gyurika ^vita 2013. március 20., 15:20 (CET)

• (2) Mint LAndrás és Hkoala. – Crimea^vita 2013. március 20., 15:06 (CET)

• (2) Ha mindig csak egy évszámot adunk meg, akkor nem eleve világos, hogy egy régen élt személynél vajon a születés vagy a halálozás éve tűnik-e fel a keresőablakban. Jellemző, hogy éppen a régebben élt személyekkel foglalkozó cikkeknél ez a módi, a sportolós cikkek alanyainál ritkábban kérdés az informálódni akaró számára, hogy az az évszám születési vagy halálozási év-e.

Még egy érv: régen élt elhíresült emberek halálát többnyire feljegyezték, de a születési év gyakran így is ismeretlen és ezért önmagában alkalmatlan az egyértelműsítésre.

--Karmela posta 2013. március 20., 19:34 (CET)

El is felejtettem leírni ezt az érvet, pedig akartam, köszönöm, hogy eszembe juttattad: ha csak egy évszám van az egyértelműsítésben, akkor nem egyértelmű, hogy az mire vonatkozik. Épp úgy lehet születés és halál is. – LA^pankuš 2013. március 20., 19:59 (CET)

Szerintem a híres embereknek a születési és halálozási éve viszonylag egyforma mértékben ismert, tekintve, hogy aki tanul az illetőről, az egyszerre tanulja meg, aki meg nem ismeri, az egyiket se fogja tudni. Olyan, akinek a születési éve nem ismert, de a halálozási igen, a középkorban és azelőtt lesz sok, de minél inkább visszafelé megyünk az időben, annál kevesebb az enciklopédikus ember, és egyre kisebb az esély, hogy legyen köztük kettő, akinek a neve és a foglalkozása is megegyezik (leszámítva az egyébként is sorszámozott királyokat). Alensha 2013. március 23., 02:44 (CET)

Sokszor már a 19. század végén születetetteknél sincs születési adat a források pusztulása miatt, nemhogy a középkorban... Gyurika ^vita 2013. március 23., 09:43 (CET)

• (2)(1) az az érv, hogy hol csak a halálozás, hol pedig csak a születési dátum van - és így az lehetne egyértelműsítésben is - megadva, meggyőzött... :o)) Fauvirt ^vita 2013. március 20., 20:44 (CET) Indokot lásd alább, a kérdés és Joey válasza alatt. Fauvirt ^vita 2013. március 28., 12:11 (CET)

• (2) HKoala, LA és Karmela érveivel egyetértek. Sphenodon ^vita 2013. március 22., 20:37 (CET)

• (2) --Pagony^foxhole 2013. március 22., 21:10 (CET)

• A (2) változatot támogatom, mert így egyértelműbb az egyértelműsítés; azzal a kitétellel, hogy élő személynél a fenti táblázatban szereplő Ypsz Ilonka (költő, 1979) helyett az életrajzi cikkek elején szereplő Ypsz Ilonka (költő, 1979–) szerepeljen, mert akkor még egyértelműbb, hogy az évszám mit jelent. --Rlevente ^üzenet 2013. március 22., 23:57 (CET)

Mint lentebb is írtam, ha csak 1 évszám van önmagában, akkor is egyértelmű, hogy az mi: a születés éve. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 28., 13:18 (CET)

• (2) Ez felel meg az életrajzi szócikkek bevezetőjében alkalmazott rendszernek. Az élő személyek mellett zárójelben egy darab évszám, az elhunytaknál kettő szerepel. Különösebb okot nem látok arra, hogy a szócikkcímben egységesen csak egy darab dátumot alkalmazzunk. Ez „rendszeridegen”, zavaró megoldás volna. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2013. március 23., 21:01 (CET)

Véleményem szerint nem így van. A 2-es változat a rendszeridegen és a cikkek elenyésző részénél van jelen. (Már csak tudom, miután amióta csak itt vagyok szinte kizárólag életrajzi cikkekkel foglalkozom) Elég megjelölni, hogy mi a foglalkozása, ha két egyforma foglalkozás van, akkor a születési évet tüntessük fel. A többi úgyis kiderül a cikkből! Vadszederke^' 2013. március 28., 05:45 (CET)

+1 Vadszederke – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 28., 13:18 (CET)

• (1), mint Alensha Vadszederke^' 2013. március 28., 05:39 (CET)

 megjegyzés Bevallom, nagyon meglepett, ahogy az utolsó 8 szavazattal így megfordult az állás. A fentebb már részletezetteket nem kívánom ismételni, és nem is akarok további érveket felhozni az egyszerűbb megoldás mellett, mert ha azok ott nem elég, akkor az sajnos nem lesz elég. Ha a jelenlegi állás szerint dől majd el a dolog, akkor azt fogom leginkább sajnálni, hogy hosszú éveken át teljesen következetesen adtuk meg szerkesztőtársaimmal az érintett összes sportoló szócikkcímét, és ezt most majd mind át kell nevezni, nem is beszélve a többségről, akik még élnek és majd valamikor elhunynak... – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 26., 16:23 (CET)

Bocs, de mások meg ugyanilyen következetességgel a szül-hallal egyértelműsítettek, ahogyan ez most is az útmutatóban szerepel. Akik majd valamikor elhunynak, azoknak a cikkeibe úgyis be kell írni a dátumot és a halálozás tényét. Kb két másodperccel több feladat átnevezni. Egyébként meg úgyis csak azokat érinti a kérdés, akiknél a foglalkozás nem elegendő az egyértelműsítéshez, ezek pedig viszonylag kevesen vannak. – LA^pankuš 2013. március 26., 16:48 (CET)

Fontos leszögezni: nem szerepel a jelenlegi útmutatóban – épp ezért is vált szükségessé ez a megbeszélés –, tehát nincs arról szó, hogy egy az útmutatótól eltérő rendszert alkalmaztunk volna. Alkalmaztunk egy útmutatóban még nem deklarált elnevezési rendszert, viszont azt abszolút következetesen.

Megjegyzem, hogy az időben visszafelé haladva egyre kevesebb érintett – tehát enciklopédikus nevezetességű – okán érvelt Alensha itt fentebb a mi oldalunkon, tehát amit az utolsó sorban írtál, az visszafelé is igaz, sőt. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 27., 01:59 (CET)

Joey: sztem nem az a kérdés, hogy mennyire fordul elő, hanem hogy előfordul-e. És mivel ez a módszer egy egységesítő rendszer része, hogy egységesen alkalmazhassuk, azon kivételeknél is, akiknél épp a születési, vagy halálozási év hiányzik, ezért szükséges ez a rendszer. Az általad képviselt terület is az enciklopédia része... kár, hogy nem előbb született erről megegyezés, mert nyilván kevesebb átalakítást, bosszúságot igényelne, de így alakult.(Hozzáteszem, eleinte a te álláspontodon voltam, de az imént vázoltak miatt beláttam, hogy több logika van a másik változatban.)

Kérdés: sportolók esetében gyakrabban fordul elő az efféle egyértelműsítés (vagyis a névazonosság, foglalkozásazonossággal), mint más területen (történelem, művészetek, stb.), esetleg azok összességén? Fauvirt ^vita 2013. március 27., 02:32 (CET)

Joey, mielőtt megismétled, hogy nem szerepel jelenleg az útmutatóban, kérlek olvasd el a WP:EGYÉRT "Használata" szakaszát. Nincs külön leírva, de a példa elég egyértelmű. Aki még nem halt meg, annál egy évszám, aki meghalt, annál kettő. Ellenkező esetben totál keveredés van, hogy az az egy évszám vajon mit jelent. – LA^pankuš 2013. március 27., 10:50 (CET)

@LA: azért - bár lehet, csökkentek a képességeim, ezt sosem lehet tudni ;o)p - bevallom, annyira nekem sem volt egyértelmű, illetve gondolom nem kellene ez a szavazás, ha tényleg az lenne. Ha a (2) kerül ki győztesként is, én az útmutatóba mindenképpen beírnám hogy ez az egyértelműsítés egyben technikai és tartalmi a könnyebb tájékozódás érdekében.

 kérdés Most már többedszer látom, hogy Alensha-hoz csatlakoznak szavazók. Ő azt írta: „A cím zárójelébe” ...,„ csak a lehető legkevesebbet, ami kell a megkülönböztetéshez” kell beleírni Kérdezem: ha tényleg így van, akkor minek évszámot írni, amit nem lehet teljes bizonyossággal¹ kijelenteni, hogy micsoda? Végül is ebben az esetben a foglalkozás is fölösleges lenne, de nem akarom kiforgatni a szavait, sejtem, hogy nem erre gondolt!, a négy szám (azaz az adott körülményeknek megfelelő születési, vagy halálozási, vagy mindkettő) helyett bőségesen elég a szócikké válás dátumának sorszáma is. Rövidebb, van logikája és megkülönböztetésnek is megteszi. _{maradokketteske}Fauvirt ^vita 2013. március 28., 10:34 (CET)

^{1: teljes bizonyossággal, értem ezt úgy, hogy ha az esetek 2%-áról, vagy éppen csak 5 szócikkről van is szó, honnan tudod, hogy az éppen beleesik, vagy nem abba a kivételnek számító x darab cikkbe. A többit lásd fönt. Fauvirt vita 2013. március 28., 10:40 (CET)}

Mondjuk, akik az 1-esre szavaztak, azok nem feltétlenül olvashatták a vita közepe táján, tehát később felsorolt érveket és lehet hogy utána sem néztek ide, hogy esetleg felülbírálják álláspontjukat, vagy csak nem győzte meg őket. Tulajdonképppen csak a rövidségre, egyszerűségre hivatkoznak. Ilyen alapon rövidíthetnénk a foglalkozást is, pl. Kovács Pista (labdarúgó) -> Kovács Pista (lr) sőt akár lehetne Kovács Pista 1, Kovács Pista 2 stb, a többi úgyis kiderül a cikkből, nem? Csak kérdés, hogy értelme van-e így jelölni, ha sokszor nem tudjuk, hogy mi mire vonatkozik? Gyurika ^vita 2013. március 28., 11:04 (CET)

Többedszer olvasom ebben a szakaszban, hogyha csak 1 évszám szerepel a zárójelben, akkor nem tudhatjuk biztosan, hogy az mit jelent. Vegyük már észre, hogy ez egy hibás, álérvelés! Abban az elenyésző néhány esetben, amikor név- és a foglalkozás-egybeesés is van, és a születés éve nem ismert, akkor mint Karmela táblázatában is látszik, az (1)-es rendszerben is a (foglalkozás, ?–1818) formában egyénítünk. Ha csak önmagában áll 1 évszám, az mindenképpen a születés éve, ami önmagában is elégséges az egyénítéshez! --Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 28., 11:29 (CET)

Namánehogy Ha csak önmagában egy évszám van, akkor az nemhogy nem mindenképp a születés éve, hanem maga a káosz. Rengeteg ember van, akinek a születési éve nem ismert. Akkor egy csupasz kérdőjel lesz a címben? Egyébként pedig valóban elenyészően kicsi azoknak a száma, akiket ez érint, de azok éppen a nagy történelmi családokban fordulnak elő gyakrabban, ahol a többség azért nevezetes, mert mondjuk mind örökös főispánok voltak, de a születési idejüket a 18. századig a kutya se tudja. – LA^pankuš 2013. március 28., 13:01 (CET)

LA, olvasd el még egyszer, figyelmesen, amit írtam, és nézd meg a fenti táblázatot is. Kérdéseidre a válaszok benne vannak. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 28., 13:24 (CET)

Na tessék... ezzel már megint az egyes fele kezdek „dőlni”. (@Gyurika: itt szerintem nem valaki igazsága dönt, hanem a szempontok hasznossága a cél - a WP léte - érdekében, ha ez mégoly pátoszosan is szól.) Az egyetlen érv, ami a 2-es mellett szólt számomra, megoldásra lelt az 1-es verzióban is, ami - lustaság-nemlustaság - praktikusabb a rövidsége miatt. @mindenki: Nem izmozásként kéne felfogni az útmutatók kialakítását... (lehet menni ösvény-iránt vagy jelzések alapján, a torony a cél,nem az út.) Fauvirt ^vita 2013. március 28., 12:11 (CET)

Azért az elég érdekes lesz, hogy egyik változat így, a másik meg másképp fog kinézni. Gyurika ^vita 2013. március 28., 12:01 (CET)

Gyakorlatilag 2 helyen van eltérés (lásd táblázat feljebb): ott, ahol már elhalálozott az illető és tudjuk a halálozás évét, ill. ahol nem - uis a (2) verzióban az elhalálozási évszám/kérdőjel is hozzákerül az egyérthez, az (1)-nél meg nem... Így valójában az a kérdés, hogy az egyért-ben kell-e hogy látsszon az, hogy valaki él-e vagy holt, vagy pedig nem. Fauvirt ^vita 2013. március 28., 12:15 (CET)

Akkor már ha ennyire rövidíteni akartok, tulajdonképpen kell-e a foglalkozás egyáltalán, ahol már eleve a két évszam szerepel(ne)? Lehet hogy önmagában az is megoldja a problémát. Gyurika ^vita 2013. március 28., 12:28 (CET)

Namégeccer... idézet tőlem: "valójában az a kérdés, hogy az egyért-ben kell-e hogy látsszon az, hogy valaki él-e vagy holt, vagy pedig nem.", hiszen az már nem feltétlenül az egyértelműsítés szűkítése, hanem további információ... bár határterület. Fauvirt ^vita 2013. március 28., 12:39 (CET)

Nem namégeccer, mert most itt még mindig az az alapkérdés, hogy minél rövidebb legyen a cikkek címe, az pedig márcsak ennek a folyománya, hogy fontos-e a feltüntetése annak a szócikk címében, hogy meghalt-e. Gyurika ^vita 2013. március 28., 12:50 (CET)

erre gondoltam mondani, hogy határeset, mert az a kérdés, hogy melyiket súlyozzuk. Azért akartam így föltenni a kérdést, mert hogyha az évszám szempontból a vita megoldhatatlan, hátha ebben (hiszen mindenképpen "folyomány") születhet kompromisszum. Megoldani szeretném a kérdést, nem pártoskodni. Fauvirt ^vita 2013. március 28., 13:20 (CET)

• (1) A cikkcímben az egyértelműsítésre a minimálisan szükséges információt kell alkalmazni, mégpedig hierarchikusan elrendezve. A cikkcímnek nem célja, hogy információt nyújtson a cikk tárgyáról. Ennek az (1) változat felel meg, a (2) redundáns. --Peyerk ^vita 2013. március 28., 14:45 (CET)

• (2), a táblázat elég meggyőző. Szalakóta ^vita 2013. március 28., 15:02 (CET)
• (1) a minimálisan szükséges információt tartalmazza az egyénítés. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 28., 15:47 (CET)
• (2) ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 28., 16:19 (CET)

Szülhal egyénítés – elég-e a miniszavazás?

Úgy tervezem, hogy egy két hét után az eredményt beleírom azokba az útmutatókba, amik az ilyen címválasztásra vonatkozó ajánlásokat tartalmazzák, feltéve, hogy nem az 1:1 tájékán libeg az eredmény.

Az útmutatókról nem szoktunk formális szavazást rendezni, azok a legjobbnak bizonyult gyakorlatot rögzítik ajánlás formájában. Lehet azonban, hogy van aki szerint a kérdést nem megfelelő módon fogalmaztam meg, a tájékoztatást kevesli, esetleg a miniszavazást túl rövid idejűnek tartja, és ezért ezúttal inkább formális szavazást szeretne, amihez egy szöveg-jóváhagyási fázis is hozzátartozik, ami csak megszabott számú résztvevő mellett érvényes, és aminek az eredményességéhez egy egyszerű többség is elegendő. Ezért:

•  kérdés Van-e, aki kifogásolja, hogy a fenti miniszavazás eredménye bekerüljön az útmutatók ajánlásai közé, és inkább egy formálisan kiírt szavazást szeretne? --Karmela posta 2013. március 20., 11:10 (CET)

Én kifogásolom a miniszavazást, mivel magát az egyértelműsítés jelenlegi rendszerét formális szavazáson hagytuk jóvá. Ha jól emlékszem. – LA^pankuš 2013. március 20., 13:06 (CET)

@LA: Alighanem rosszul emlékszel, eddig senki nem talált olyan szavazást, ami az itt feszegetett kérdést egyértelműen eldöntötte volna. Kérlek nézzél utána, hátha te megtalálod.

--Karmela posta 2013. március 20., 13:15 (CET)

Valóban rosszul emlékeztem, az életrajzi cikkek bevezetőjének szavazására emlékeztem, mivel az eléggé közel áll ehhez a témához. Mindenesetre ha marad a miniszavazás, akkor azért egy hétnél több időt kell neki adni. – LA^pankuš 2013. március 20., 13:32 (CET)

Ez nem gond, tehát legalább két hét, de ha még akkor is élénk élet van a témában, akkor hosszabbítás.

--Karmela posta 2013. március 20., 14:01 (CET)

Megtenné valaki, hogy a FV fejlécében, meg ahol még szokás, felhívja a figyelmet erre a miniszavazásra? --Karmela posta 2013. március 20., 16:12 (CET)

Közzétettem. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 20., 21:23 (CET)

Szemléltető példa

Mivel nemigen értem a vita jelentős részét, mivelhogy teljességgel életszerűtlennek, öncélúnak tűnik az egész, ezért kérem, hogy valaki mutasson szemléltető példát. Egy-két példát szeretnék látni arra, hogy teljesen azonos nevű és foglalkozású személyeknek nem ismert a születési éve, és nincs más kézenfekvő egyértelműsítés (foglalkozás pontosabb megjelölése stb.). --Peyerk ^vita 2013. március 28., 17:38 (CET)

@Peyerk: Ókoros témakörben lesz érdemes példákat keresni, bár engem jobbára csak a meddő viták zavarnak, és ugyan egy a keresőablakban megjelenő évszámról a mi megállapodásainkat nem ismerő olvasó csak találgathatja, hogy születési vagy halálozási évszám, de azért még ezzel is együtt tudnék élni, hiszen olyan eget verő különbséget ez sem okoz, – fő hogy állapodjunk meg valamiben.

Hogy legyen azért olyan példa is, mint amilyet kérsz: az Agüeybaná nevű kacikáknak nem ismerjük a születési évét, egy egész sor püspök neve volt Amantius olyan korokban, amikor nem nagyon ismertek a születési évek, az Andragoras nevű satrapák születési éve sem ismert, az Anthimus nevű konstantinápolyi patriarchák legtöbbjéről nem tudjuk, hogy mikor született, csak hogy mikor halt meg, és akkor még A betűsöknél is csak szúrópróbaszerűen néztem meg néhányat.

--Karmela posta 2013. március 28., 19:19 (CET)

Az angol wikin: Agüeybaná, Amantius, Andragoras, Anthimus. Oliv0 ^vita 2013. március 28., 19:54 (CET)

Ezek sem az egyes, sem a kettes módszerrel nem egyértelműsíthetőek. - Csurla ^vita 2013. március 28., 20:59 (CET)

De, legalábbis egy részük igen:

• „Agüeybaná (kacika, ?–1510)”, „Agüeybaná (kacika, 1470 körül - 1511)”
• „Anthimus (pátriárka, ?–560 után)”, „Anthimus (pátriárka, ?–1628)”, „Anthimus (pátriárka, 1779–1842)”, „Anthimus (pátriárka, 1785–1878)”, „Anthimus (pátriárka, 1782–1877)”, „Anthimus (pátriárka, 1827–1913)”.

--Karmela posta 2013. március 28., 21:49 (CET)

És ami egyértelműsíthető velük az mind a két módszerben egyforma. - Csurla ^vita 2013. március 28., 21:56 (CET)

A kizárólag születési éveset meg kellett törni, és a halálozási évet kellett megadni, míg a szülhalosnál következetes maradt. --Karmela posta 2013. március 28., 22:00 (CET)

• „Anthimus (pátriárka, ?–560 után)”, „Anthimus (pátriárka, ?–1628)”, „Anthimus (pátriárka, 1779)”, „Anthimus (pátriárka, 1785)”, „Anthimus (pátriárka, 1782)”, „Anthimus (pátriárka, 1827)”. - Tényleg! Még mindig az egyest tartom a megfelelőnek. - Csurla ^vita 2013. március 28., 22:16 (CET)

Az olvasó pedig találgathat, hogy születési vagy halálozási éveket lát a keresőablak legördülő listájában. De nem akarlak áttéríteni, ha neked ez tetszik jobban, hát ez tetszik jobban. Viszont Peyerk példát kért, mert kételkedett benne, hogy van ilyen, hát itt van néhány példa. Egyúttal a meddő vitára is itt a példa. --Karmela posta 2013. március 28., 22:27 (CET)

Ha csak 1 évszám van a vessző és a szóköz után, az mindig a születés éve. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 28., 23:37 (CET)

Aha. És az olvasó meg kiszopja a kisujjából, hogy mit lát. – LA^pankuš 2013. március 29., 09:11 (CET)

Nem tetszik jobban, hanem funkcionálisan jobb. Az olvasó pedig szerintem ilyenkor elmegy az egyért lapra és válogat. - Csurla ^vita 2013. március 28., 22:36 (CET)

Az olvasó az egyértlapra a cikkekből jut. A keresésnél a találatokból válogat. – LA^pankuš 2013. március 29., 09:13 (CET)

Így van, funkcionálisan is messze jobb az (1)-es, valamint ahogy jóval fentebb írtam, az olvasó csak a mezítlábas címszó begépeléséig jut el, ami meg ugye elvisz az egyértlapra, és onnan fogja kiválasztani a neki kellőt. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 28., 23:37 (CET)

Kérlek próbáld is ki amiről beszélsz, hiszen a mezítlábashoz a teljes listát felajánlja a legördülő menü, és így ugyan a teljes listából választ az olvasó, de az egyértlap extra információi nélkül.

Ha pedig éppen a mezitlábast választja ki ezek közül, akkor az gyakran nem is az egyértlapra irányít, hanem a fő jelentésnek tekintettre.

--Karmela posta 2013. március 29., 13:29 (CET)

No. Mielott nagyon eldurvulnak a dolgok. vetten a batorsagot es megkerdeztem egy rendszeres hasznalot aki nem szerkeszto. Nem art ha nem csak ugy csibalunk mintha ertuk ervelnenk. Szamara irrelevans a címben szereplő tobb info mert mindenkeppen megcsak nem is az egyert laprol hanem a szocikkbol dont. Igy az i stempobtjabol boven eleg a legrovidebb verz. az csak nekuk szamit a technikai hatter miatt. (mobilrol gyorsan szal bocs a helytelenirasert) Fauvirt ^vita 2013. március 29., 13:51 (CET)

Aha, tehát ez az egy használó így csinálja. --Karmela posta 2013. március 29., 14:54 (CET)

hat ennem akadalyozlak meg, h megkersezz tobbeket ;o) en kepviselek egyet...

A pontos uzenete " Kedves Egyértelműsítők,

A helyzet az, hogy - akár a wikipédián belül, akár az interneten - a személyre vonatkozó találatok a legtöbb esetben az adott személyről leginkább ismert adatokkal (név, foglalkozás) elkülöníthetők (egyértelműsíthetők). Ahol ez nem segít (főleg gyakori nevek), ott a születési és az elhalálozási adat sem szokott segíteni, mert a legtöbb esetben ezt magunk sem ismerjük (sőt, gyakran épp azt keressük). Csak olyan nagy nevek esetén szokott ez segíteni (az átlagfelhasználónak), mint Arany, Petőfi, Ady, József Attila. De az emberek többségének a Nagy László (leszámítva talán a költőt) neve mellett semmit nem mond többletadatként a születési dátum.

Vagyis bizonyos találatok esetén (mondom, legyen ez a wikipédián belül vagy kívül, vagy akár a Facebookon belül) az egyértelműsítéshez mindenképpen csak maga a teljes találat, vagy annak 5-10 soros bekezdése, kivonata segít az egyértelműsítésben - vagy NÉHA AZ SEM.

Így az egyértelműsítő lapon a néven és a foglalkozáson kívül szinte felesleges is mást feltüntetni, illetve az lenne az igazi, ha pl előugró TIP-mezőben vagy mellészerkesztve maga cikk jelenne meg egy bekezdésnyi szöveggel vagy sűrített kivonattal. Mert lenne, akinek az évszám, másnak a születési hely, a nemzetiség vagy a feleség adata segítene az egyértelműsítésben.

És mivel ez sem segítene, gyakorlatilag az ember végiglátogatná az összes szerinte fontos cikket és a teljes cikk alapján győződne meg, HA AZ ELÉG lenne arról, hogy releváns-e a találat.

Így az egyértelműsítő lapon jó lenne, ha elszíneződne a meglátogatott link és a megnyitása másik oldalon/ablakban történne az egyszerűbb ("kipipálós") végiglátogatás érdekében.

MF."

Fauvirt ^vita 2013. március 29., 15:14 (CET)

Szerintem félreértelmezte a kérdést, mert amiről beszél, arra az egyértelműsítő lapok valók (és nem pedig a cikkcím). Gyurika ^vita 2013. március 29., 15:32 (CET)

o) Ez elott a level elott pontosan... najo hasonloan kerdeztem Erre aztmondta h o a szerkeszteshez nem ert nem is akar de aleirtakat vallalja. Ez nekem annyit jelent h a cim egyert resze suamara irrelevans.. De komolyan mondtam h kerdezzetek meg masokat is. Fauvirt ^vita 2013. március 29., 15:53 (CET)

Ha valaki a legördülő menüből valaki azt választja ki, hogy „tartalmazza ...”, akkor pontosan azt a fajta kivonatolást kapja, bár talán túlságosan is röviden, amit ez az olvasónk látni szeretne. Csakhogy sajnos korántsem magától értetődő ennek az opciónak a kiválasztása a lefele nyilacskával. Nem is olyan régen derült ki, hogy még a Wikipédia-szerkesztők egy részének sem tűnt még fel ez a lehetőség, vagy hogy legalábbis nem tudják, hogy mi mindent lehet vele kezdeni. --Karmela posta 2013. március 29., 17:28 (CET)

Révkomárom, Komárom, Komárom-Esztergom megye

Függőben --Karmela posta 2013. március 20., 15:11 (CET)

Ez ismételten téma volt a FNB üléseken:

• FNB16 (1993. december 15.): 16/223. Külföldi vasútállomás neve. A szlovákiai Komárom vasútállomásának magyar nevében a bizottság nem foglal állást.
• FNB20 (1995. május 25.): 20/279. Határontúli magyar helységnév. A bizottság azt támogatja, hogy Komárno magyar neve Révkomárom legyen.
• FNB70 (2010. március 29.): 70/653. (2010.III.29.) FNB. Áf. A Földrajzinév-bizottság a vasútállomási utastájékoztatásról szóló 69/645. számú határozatot kisebb mértékben módosítja. A Magyarországon kívül fekvő vasútállomásokkal kapcsolatban használandó magyar névalakokat a következő táblázat tartalmazza:...Révkomárom...
• FNB71 (2010. június 21.): 71/662. (2010.VI.21.) FNB. Áf. A Földrajzinév-bizottság úgy foglal állást, hogy az érettségi vizsga követelményeihez tartozó névanyag nyelvileg és helyesírásilag a következő formában helyes:

Közép-Európa » Városok » Révkomárom

Magyarország » Települések » Komárom

Magyarország » Megyék » Komárom-Esztergom megye

• A Komárom (Szlovákia) cikk így kezdődik:

Komárom (szlovákul Komárno, németül Komorn) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Gyakran Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is hívják, hogy megkülönböztessék a déli, azonos nevű magyarországi településtől.

• Nevezzük-e át a „Komárom (Szlovákia)” cikket „Révkomárom” címűre vagy maradjon így?

--Karmela posta 2013. március 20., 15:11 (CET)

Ha jól emlékszem, az volt az érv a mostani változat mellett, hogy a történelmi Komáromot gyakorlatilag egy az egyben elcsatolták, tehát az eredeti Komárom most Szlovákiában van. Szóval a szituáció kb. az, hogy képzeld el, hogy a városodat elcsatolják az országtól, itt marad belőle egy jelentéktelen városrész, amit felfejlesztenek várossá és megkapja a te városod nevét, az ezer éve létező sajátodat meg nevezd át, hogy ne lehessen összetéveszteni… Szerintem maradjon így. (Egyébként mifelénk ritkán emlegetik, de ha igen, akkor „Komárom szlovákiai része”, „Szlovákiai Komárom” vagy „Komárnó”. Életemben nem hallottam, hogy Révkomárom, csak itt a wikin.) Alensha 2013. március 20., 17:20 (CET)

Hát, pedig itt, Komárom-Esztergom megyében mindennapos. Mi Révkomáromnak hívjuk... ;-) - Gaja    ✉ 2013. március 20., 23:01 (CET)

Nagy a baj. Szerintem két ellentétes elvünk van erre. Egyfelől elfogadjuk az FNB döntéseit (hacsak nincs jó okunk nem elfogadni - azért erre sok példa akadt a napokban), másrészt Szlovákiában "utolsó hivatalos magyar elnevezéskét" az ottani jogszabályok szerint megállapított hivatalos magyar elnevezéseket használjuk, ahol van ilyen. Az előbbi Révkomárom, az utóbbi Komárom. Pár évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy az FNB az okosabb, de most nem tudom eldönteni...

Bár a Révkomárom törénelmileg megalapozott és mint látható, a közelben élők nyelvén valóban élő elnevezés, én mégis a hivatalos szlovákiai elnevezést használnám. De a másikat is el tudom fogadni. De miféle elvi megalapozást lehetne itt találni?

--Peyerk ^vita 2013. március 22., 18:46 (CET)

Gyerekkoromban sokszor jártam arra biciklivel Budapestről, és általában Révkomáromnak hívtuk (a magyar oldalon található Komáromtól való megkülönböztetés miatt), Komárnótól idegenkedtem már akkor is. Úgyhogy nemcsak megyén belül használták ezt, Budapesten is ismert (és talán elterjedt) ez az elnevezés. Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. március 23., 18:16 (CET)

Az elmondottak inkább a Révkomárom mellett szólnak, maradhatunk ebben, vagy van óvás? --Karmela posta 2013. március 29., 18:04 (CET)

Még mindig Montréal

Előzmény: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív86#Montreal vagy Montréal?, ennek tükrében van e teendő a Montreal Arena és a montreali jegyzőkönyv szócikkekkel? Illetve általánosan igaz e, hogy minden montréali lesz ezután? – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 20., 21:43 (CET)

„Montreal Arena” az angol neve, franciául „Aréna de Montréal”. De ebben a városrészben 54% az angol anyanyelvű és 21% a francia anyanyelvű. (Montréalban 13% és 67%, Québec tartományban 8% és 80%). Oliv0 ^vita 2013. március 21., 18:06 (CET)

Ez iránymutatónak jó, de még nem oldja a felvetett kérdésekre a választ. Egyéb vélemények, észrevételek? – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 26., 16:09 (CET)

Ha ezeknek van franciásan írott neve a hazájukban is, akkor, – hacsak valahol egy külön döntés nem született róluk, kövessék az általános Montréal írásmódot. --Karmela posta 2013. március 27., 11:29 (CET)

Tibeti átírás

Elkészült a tibeti átírás standardizált és – úgy gondolom – már valóban használható, a magyaros ejtést tükröző, a KNMH-val és a Terjék-féle Tibeti-magyar szótár útmutatóival és példaanyagával konzisztens változata. Jelenleg is van egy Tibeti nevek átírása cikk a fő névtérben, de ez jövőben a Tibeti írás cikkcímet fogja viselni, mivel inkább az írás és a transzliteráció jellegzetességeivel foglalkozik, példaanyaga az angol írásmódokat és kiejtést szemlélteti (Wylie, THDL). Az újonnan létrehozott átírási irányelv ennek alapján készült, de már ténylegesen az akadémiai átírási szabályok figyelembevételével. Legyetek szívesek, véleményezzétek, és ha nincs ellene kifogás, beintegrálnám a helyesírási keretirányelv részeként a rendszerbe. Ogodej ^vitalap 2013. március 24., 21:50 (CET)

Láttam, amikor írtad többször is. Véleményezni nem tudom azon felül, hogy ez nekem kínai. De jó, hogy ez is elkészült! – LA^pankuš 2013. március 25., 00:34 (CET)

•  támogatom, valóban jó hogy elkészült, hiánypótló. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 25., 15:22 (CET)
•  megjegyzés Remélem nem baj, de a magyar helyesírást, főleg elírásokat javítottam. Ami nincs benne a szövegben, és nekem nem is derült ki: miért vannak egyes szavak nagy kezdőbetűvel írva? Valahova oda kellene írni, hogy miért. misibacsi*^üzenet 2013. március 25., 19:25 (CET)

Természetesen nem baj, sőt, köszönet érte. Egyes szavak azért nagybetűsek, mert tulajdonnevek, ha a példákra gondolsz. Azért átnézem még. Ogodej ^vitalap 2013. március 25., 20:18 (CET)

Homunkulusz vagy homunculus

Homunkulusz vagy homunculus a helyes írásmód? Ez egy latin szó, nem hiszem, hogy „magyarosítani” kéne, vagy tekinthető rögzült alaknak? --Sasuke88  ^vita 2013. március 25., 00:23 (CET)

Láttam már így, de én sem tartom valószínűnek, hogy bevett alak lenne (bár nem azért, mert latin szó, különben írhatnánk a köszönést is servusnak). Inkább ezek az alkimista fogalmak a succubushoz, incubushoz és többihez hasonlóan egyszerűen nem használatosak széles körben és gyakran. – LA^pankuš 2013. március 25., 00:32 (CET)

Az OH és minden egyéb szótár kizárólag a homunculus alakot hozza. --Pagony^foxhole 2013. március 25., 00:57 (CET)

A szerepjátékosok huszonharminc éve fordítgatják, taglalják maguk közt az angol kiadásokat, így az ő szubkultúrájukban elterjedt megoldás a homonkulusz, ha csak úgy általában van róla szó. Ezzel kábé ők a legnépesebb réteg, mely h~szal valamilyen formában foglalkozik... Sierrahun ^vita 2013. március 25., 01:54 (CET)

Köszönöm, akkor legyen homunculus, ha már a "Szent OH" is ezt hozza. A szerepjátékosok nem hiszem, hogy felülírhatják az elfogadott helyesírást. Egyébként általánosan és a Fullmetal Alchemist tekintetében van szó a homunculusról. --Sasuke88  ^vita 2013. március 25., 14:50 (CET)

Nomármost itten arról van szó, hogy az OH szerkesztői nem tudják, hogy a homonkulusz alak már régen honosodott — nem azért, mert a szerepjátékosok (és fantasy-olvasók) vannak kevesen, hanem azért, mert ők (mármint a szerkesztők) vannak kevesen, és tevékenykednek jóformán ugyanabban a szűk szubkultúrában. — P/c ^vita 2013. március 27., 10:39 (CET)

Szerintem az AKH idegen nevekre vonatkozó szabályainak sem felel meg Egyszerűen nem köznapi szó, hogy honosodhatna. – LA^pankuš 2013. március 27., 10:44 (CET)

Szerintem honosodott. Irodalmi szövegekben gyakran szerepel a magyar helyesírással, ez egy guglizással is tapasztalható. --Peyerk ^vita 2013. március 27., 11:21 (CET)

Az AKH 212§ szerint: A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk. A kérdés, hogy lehet-e honosodott jövevényszónak tekinteni. Ezt nem bíznám egy guglizásra, az OH-ban legtöbbször indokolhatóak a honosodottnak és nem honosodottnak tekintett szavak. Ha az OH szerint nem honosodott (vagyis nem általános használatú közszó), akkor ezt nem tudom, milyen alapon lehetne felülbírálni. – LA^pankuš 2013. március 27., 11:31 (CET)

Nem guglizásra bíztam, csupán azt jeleztem, hogy még ez is alátámaszthatja az állításomat. Értem az érveket, de mivel az idézett szabályhely olyan kifejezéssel operál ("nem általános használatú közszó"), aminek a tartalma nincs külön meghatározva, ezért én a magyar nyelv általános szabályai szerint értelmezve úgy vélem, hogy a nem kevés szépirodalmi használat alapján ez "általános használatú közszó".

Szerinted mit jelent, hogy "nem általános használatú közszó"? Szerintem azt, hogy szaknyelvi vagy rétegnyelvi, amivel ellentétben áll a szépirodalmi használat.

--Peyerk ^vita 2013. március 27., 11:57 (CET)

A szépirodalmi használat sem jelent semmit. Rengeteg szépirodalmi kifejezés van, amit a büdös életben nem használ senki. Az pedig, hogy nincs körülírva, hogy mi az általános használatú közszó, visszafele is érvényes. Tök mindegy, hogy én vagy bárki itt mit érvel a használata ellen vagy mellett, az OH szerkesztői sem tartották honosodottnak, vagyis ők (a szakemberek) az AKH nem egyértelmű meghatározását így értelmezték. Bizonyos esetekben támogatom az OH-tól eltérést, ez nem az. – LA^pankuš 2013. március 27., 12:27 (CET)

A homunkulusz nem "szépirodalmi kifejezés", továbbra is annyit állítok csupán, hogy mivel számos szépirodalmi műben szerepel a magyaros helyesírással, ezért honosodottnak tekintem. Az OH. ebből a szempontból nem érdekel, követtek már el nagyobb tévedést is.

De tudod mit, hagyjuk

--Peyerk ^vita 2013. március 27., 23:37 (CET)

kimcsi vs kimcshi

MegoldvaTeemeah 편지 2013. március 25., 16:44 (CET)

Mielőtt újabb szócikkeket írok meg kimcshi témában, jó lenne elfogadnunk, mi a helyes elnevezése magyarul. Szerepel az OH-ban ez a szó? Magyar sajtó (origo, [8], MNO, Metropol, HVG, Koreai Kulturális Központ) mindenütt kimcsi-ként hozza, ami nyilván az angol kimchi felületes átírása, hiszen a szoros átírás kimcshi. De aki ismeri ezt az ételt itthon, az kimcsiként ismeri, és bevallom, az összes Korea-fanos csoportban, ahol fent vagyok, mindenki furán tekint a kimcshi átírásra (=kiröhögték). Persze ez meg a sajtó még nem jelenti azt, hogy el kell térnünk a WP:KOREAI-tól, de tekinthetjük ezt úgy, hogy kimcsi-ként kezd meghonosodni? Ha így tekintjük, a derivatív ételek (jaj de szép szó), mint a Kimcshi pokkumbap, szoros átírásban vagy vegyesen írandóak? :) van még egy pár (száz) kimcshis kaja Teemeah 편지 2013. március 25., 11:25 (CET)

Szerintem ha a szoros átírása cs+h, akkor úgy kell átírni (gondolom, az ejtésben is elkülönült hangok, de ez nem is érdekes). Az alapcikkben el lehet magyarázni az átírási helyzetet és átirányításokat csinálni. Már ha nincs benne az OH-ban honosodottként, de azt nem hiszem. Az összevissza átírások olyan problémákat okoznak, mint mondjuk a Hotepheresz név, ami két tagból áll (hotep+heresz), de a p+h miatt mégis hallottam már hoteferesznek ejteni. – LA^pankuš 2013. március 25., 14:30 (CET)

A leírás szerint az átírt cs = [tɕ] = lágy (palatális) magyar cs, mint a lengyel és a horvát ć, és csh = [tɕʰ] = ennek hehezetes változata („aspirated”, mint a t az angol two-ban). Oliv0 ^vita 2013. március 25., 14:52 (CET)

Igen, de ez nem segít eldönteni, hogy tekinthetjük-e honosodottnak. Egy rakás dolgot nem úgy írunk, ahogy átírással kellene, mert vannak honosodott formák, mint Peking meg Hongkong. A kérdés itt az, hogy mivel mindenütt kimcsinek írják magyarul, elfogadjuk-e ezt honosodónak, vagy ragaszkodunk a szoros átíráshoz? Teemeah 편지 2013. március 25., 15:31 (CET)

Ha erre űr valaki, akinek van OH-ja, eldől. Szerintem ha nem hozzák honosodottként, akkor átírás kell. Függetlenül a terjedő hibás változattól. – LA^pankuš 2013. március 25., 16:20 (CET)

Semelyik helyesírási szótár nem hozza semmilyen alakban, beleértve az Idegen szavakét is. --Pagony^foxhole 2013. március 25., 16:39 (CET)

Akkor megolva, marad kimcshi. Köszönöm! Teemeah 편지 2013. március 25., 16:44 (CET)

Vírusnevezéktan

Sziasztok! Néhány szócikkem nyomán felmerült a kérdés, hogy hogyan kell helyesen írni az egzotikusabb (köztudatba nem igazán bekerült) vírusok neveit, vagy általában a vírusfajok neveit. A Simian hemorrhagic fever virus-t fordítottam "Majom vérzéses láz vírusra" ami bevallom elsőre elég szörnyű tükörfordításnak látszik. Pár szerkesztőkollega rögtön át is nevezte, néhány verzió után most Majom-vérzéseslázvírus a szócikk neve (illetve volt egy másik, a Tejsav dehidrogenáz-szint emelő vírus lett átnevezve Tejsav-dehidrogenáz-szint-emelő vírusra).

Úgyhogy bementem a könyvtárba és megnéztem egy témába vágó könyvet, a Takács Mária által szerkesztett Klinikai és járványügyi virológiát, amit jórészt az Országos Epidemiológiai Központ munkatársai írtak, vagyis olyan emberek akik ezekkel a vírusokkal dolgoznak. Íme néhány példa, hogy hogyan nevezik hivatalosan a vírusokat: Csirke anémia vírus, Krím-kongói vérzéses láz vírus, Kaliforniai encephalitis vírus, Rift-völgyi láz vírus, Nyugat-nílusi láz vírus, Humán T-sejtes leukémia vírus, Majom immundeficiencia vírus, Kecske arthritis encephalitis vírus, és a legszebb, a SARS hivatalos neve: Súlyos heveny légúti tünetegyüttes koronavírus (persze így senki nem hívja, egyszeri leírása után mindenütt SARS-CoV a neve. Gugliztam is párat, ha gondoljátok belinkelem, de egy másik szócikkemben, a szép nevű Sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírus ban belinkelt Phd dolgozatban is találhattok néhányat.

Ezek a nevek elismerten nem túl szépek irodalmi szempontból és mind tükörfordítás, de egyelőre ezek a hivatalos magyar elnevezések és ha valaki utána akar olvasni a témának, ilyen neveket talál. Úgyhogy amíg az Akadémia helyesírási meg élettudományi bizottságai ezt le nem játsszák egymás között, javaslom hogy a fenti szócikkek kapják vissza az eredeti nevüket, ami inkább megfelel a most érvényben levő (és ronda) nómenklatúrának. --Hollófernyiges ^vita 2013. március 27., 09:55 (CET)

• SZVSZ a felhozott példáknak leginkább a „majom vérzésesláz vírus” alak felel meg — olyan, amilyen. — P/c ^vita 2013. március 27., 10:35 (CET)

Kedves Hollófernyinges! A Wikipédiában a helyesírás követelményét a szakmában elterjedt ("helytelen") írásmódok elé szokták helyezni, azzal az indoklással, hogy ha valakinak doktorija/adjunktusija van virológiából, attól még nem garantált, hogy jó szakfordító, illetve jó helyesíró is egyben. Csak azt mondom, amit valószínűleg a helyesírási kommandónk fog mondani neked. Én magam azt tartom, hogy a legelterjedtebb, esetleg köznyelvbe is átment "helytelen" alakokat (pl. valószínűségszámítás - a szabályos "valószínűség-számítás" helyett, ill. S. Ramanujan - a szabályos "S. Rámánudzsan" helyett - meg kellene tartani, de sajnos v. szerencsére, az évek alatt más szokás alakult ki (ilyen vitákból akkora sértődés is volt már, hogy pl. egy egyetemi professzor távozott is a szerkesztőgárdából. Úgyhogy csak óvatosan, óvatosan!). Én magam nem tudnám megmondani, helyes-e, hogy a Wikipédia szigorúan igazodik a ma már szinte évente változó akadémiai helyesírási szabályokhoz - na de jogos a kérdés, hogy ugyan mi máshoz igazodjon akkor? Azt viszont bizton merem állítani, hogy a "hivatalos" dologban tévedsz. Attól, hogy egy vírus neve véletlenszerűen lefordítódik egy virológiai szakmunkában (esetleg egy magyarból gyenge, reálkocka doktoranduszhallgató által), attól lesz-e "hivatalos" egy tudományos terminológia, vagy éppenséggel attól, hogy az ezzel a témakörrel szakmaként foglalkozó Akadémia általános elveket állapít meg? Szerintem az utóbbi mindenképp "hivatalosabb". Hozzátéve azt, hogy a "hivatalos" meg a "szerencsés" nem feltétlenül esik egybe. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2013. március 27., 12:47 (CET)

ma már szinte évente változó akadémiai helyesírási szabályok – hihetetlen, hogy ez a sületlenség még mindig terjed. A jelenleg hatályos szabályzat 1984-ban jelent meg, jelenleg készül (pontosabban kész van, de még nem adták ki) a 12. kiadás, a 10. pedig 1954-ben jelent meg. Mindez azt jelenti, hogy (talán véletlenül) az utóbbi időben nem gyakrabban mint 30 évente változott a szabályzat, de ez sem jelentett gyökeres reformokat. – Winston ^vita 2013. március 27., 17:43 (CET)

Rendben, ez túlzás volt, akkor úgy fogalmazok, hogy "a meglehetősen képlékeny, minden évtizedben változó szabályzás." A helyesírásban az évtizedenkénti változás is gyors. Azt pedig ne akarja velem senki elhitetni, hogy mindent pontosan ugyanúgy írunk, ahogy harminc éve. Tudom, hogy nem, pl. mammut/mamut. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2013. március 29., 09:07 (CET)

Sergey Rachmaninov

Lehet, hogy már volt téma, de furcsának tartom egy orosz zeneszerző nevét angolos írásmóddal közölni a magyar Wikipédiában.

A cikkben végig kijavítottam "Szergej Rahmanyinov"-ra. Szerintem a cikket is át kellene nevezni erre. A cikk első mondatába beleírtam, hogy az emigrációban kezdte alkalmazni a neve latin betűkkel való átírását, ami "Sergey Rachmaninov" lett, de ez nem indok arra, hogy mi is ezt alkalmazzuk.

Irritált, amikor az volt olvasható a szövegben, hogy "a kilenc éves Sergey...", ezért kezdtem bele a neve írásmódjának javításába. misibacsi*^üzenet 2013. március 28., 13:50 (CET)

Szerintem ezt azért illett volna megbeszélni, mielőtt belekezdesz... Azért mert Téged irritál, még nem biztos, hogy helyesen is teszed a javítást... Igor Stravinskyhoz hasonlóan ez is maradhatna szeritem, hiszen saját maga választotta ezt a névformát... De kíváncsi lennék a köz véleményére is... - Gaja    ✉ 2013. március 28., 20:12 (CET)

Nem szaporítva a szót, magam is misibácsival értek egyet!  … szalax ^üzenőlap 2013. március 28., 20:15 (CET)

Ahogy elnézem a "Sergey Rachmaninov" az angol, vagy legalábbis külföldi vonatkozásban használatos írásmód, bár ott még "Sergei" is előfordul, magyarul "Szergej Rahmanyinov" az elterjedt írásmód. --Vander ^vita 2013. március 28., 20:19 (CET)

Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív13#Rahmanyinov vagy Rachmaninov?

A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című akadémiai kézikönyv példái között Rahmanyinov alak szerepel, de nem konkrétan a zeneszerző nevét adja meg, (tehát nem írja, hogy "Szergej Rahmanyinov"); míg például ugyanitt különbséget tesz "Стравинский – Sztravinszkij" és "Igor Stravinsky zeneszerző" írásmódja között. A szócikk fotóján a sírfelirat: "Sergei (vagy Sergey?) Rachmaninov". Ugyanez az alak szerepel a Budapest Fesztiválzenekar diszkográfiájának listájában. Ennél többet nem tudok mondani, de a gyerekkori Sergey alak semmiképpen nem volt jó. --Vadaro ^vita 2013. március 28., 20:34 (CET)

• Elnézést, javítok: a cikk-beli fotón a sírfelirat: "Rachmaninoff".--Vadaro ^vita 2013. március 28., 20:54 (CET)

Az en: meg en:Sergei Rachmaninoff a cikk… Oliv0 ^vita 2013. március 28., 20:57 (CET)

Szerintem elég egyértelműen a Stravinsky-esettel van itt is dolgunk: romanizált névváltozatát maga választotta az emigrációban, amit tiszteletben tartunk. A cikk bevezetőjében fel kell tüntetni, hogy az eredeti cirill névnek mi lenne a magyaros átírása, de magát a cikket a cikkalany által romanizált névváltozatban kell futtatni. --Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 28., 21:13 (CET)

Na, hát erre gondoltam én is... - Gaja    ✉ 2013. március 28., 22:22 (CET)

De ez Rachmaninoff, ami a francia wiki szerint az akkori francia átírás. Oliv0 ^vita 2013. március 28., 21:29 (CET)

A sajátkezű aláírásában Sergei Rachmaninoff [9] --Villanueva ^vita 2013. március 29., 05:34 (CET)

Akkor ezen a néven kell a cikknek futnia. --Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 29., 13:19 (CET)

---

Köszönöm az archívumra mutató linket! Pár hozzászólást átemelek ide. Előre bocsátom, hogy a mantraként ismételt "nevének írásmódját maga alakította ki" érv szerintem elég gyenge lábakon áll, hiszen attól a kevés kivételtől eltekintve, akik nem-latinbetűs írásmódú országból érkezve Magyarországon telepedtek le és később itt alkottak, a többség angol, francia, stb. írásmóddal fogja írni a nevét, de ez önmagában nem lehet ok arra, hogy átvegyük az angol, francia, stb. írásmódot. Maga az OH is megjegyzi, hogy ez a kivételes eset, és nem a szabály.

Én a cikk szövegében alkalmazott írásmódról beszélek elsősorban. Ha a többség úgy gondolja, hogy a neve „Sergey Rachmaninov” formában ismert leginkább, felőlem maradhat így, de azt javaslom, hogy a cikk szövegében alkalmazzuk a magyar helyesírás szerinti helyes alakot. misibacsi*^üzenet 2013. március 29., 18:00 (CET)

---

Válogatás a 2008-as archívumból:

Különbséget kell tenni a fiatal korától kezdve folyamatosan Franciaországban élő, francia állampolgár, franciaként híressé lett Stravinsky, és az alapvetően Oroszországban élő és alkotó, és csak ötvenedik éve után disszidált Rahmanyinov nevének írásmódja között. Stravinsky nem is igazán minősül orosz zeneszerzőnek... Akela ^vita 2008. május 6., 21:18 (CEST)

A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című könyv 65. oldalán, a példatárban "Rahmanyinov" alak szerepel. Ez azt jelenti, hogy a példatár összeállítói ezt a nevet nem sorolták a kivételek közé. - Vadaro ^vita 2008. május 6., 22:06 (CEST)

Az OH. jó, de tévedhet is... Istvánka ^posta 2008. május 7., 20:06 (CEST) [az OH-ban a Rachmaninov alak szerepel - misibacsi]

Sok olyan orosz híres személyiség van, akiket név szerint nem említ egyik szabályzat sem (ez nem is várható el), és nem tudható róluk pontosan, hogyan írták (sőt: hányféleképpen) latin betűs nevüket. - Vadaro ^vita 2008. május 7., 20:19 (CEST)

Én magam szilárdan az #1. változat (Rahmanyinov) mellett szavaznék. Trockij is valahogyan leírta a nevét mexikói tartózkodása alatt, latin betűkkel, spanyol átírásban, osztán mégis a szabályos orosz-magyar átírást használjuk, nem a Trotskyt. Akela ^vita 2008. május 7., 20:21 (CEST)

Rahmanyinov nemcsak egyszer „alakította ki nevének latin betűs írását”, hanem többször is: mindig annak a nációnak kedvezve, ahol éppen élt (Németo. Franciao., USA). Ezért aztán az OH. által felállított szabály sem indokolja az OH. által választott alakot. Ők a lehetséges poolból a legutolsót választották ki, de ez esetleges megoldás. Az viszont, hogy Rahmanyinov a nevének írását a lakóhelye szerint váltogatta, azt jelzi számomra, hogy nem „alakította ki nevének latin betűs írását”, pusztán az adott náció szokásai szerint átírta. Vagyis nincs különös ok arra, hogy esetében a magyar átírás általános elvét felülbíráljuk. — A Magyar Nagylexikonban is a magyar forma a főalak.

Mióta az oroszországiaknak világútlevelük van, latin betűs átírást is „kapnak” hozzá. Így, ha csak abból indulunk ki, hogy valaki a saját nevének latin betűs írásformáját használja a latin betűs környezetben, akkor Oroszo. megnyílása óta a legutolsó turistának a nevét sem lehetne magyarosan leírnunk... -- LvT ^vita 2008. május 13., 21:47 (CEST)

A teljesség kedvéért megnéztem a The New York Times archivumát [10] 1851–1943 között. Azt feltételezem, hogy ez a neves újság híven hozza a Rahmanyinov által is használt névalakot, különös tekintettel arra, hogy 1939–43 között az USA-ban élt. A találati arányok: Rachmaninoff 2181 : Rachmaninov 11 (1918–30) : Rachmaninow 4 (1906–18). – Ez alapján tehát úgy látszik, hogy míg élt, a Sergei Rachmaninoff volt a preferált névforma. Így van a híres 1931-es cikkében is [11]. -- LvT ^vita 2008. május 13., 23:22 (CEST)

Megérkezett az OH. egyik szerzőjének a válasza arra, hogy miért lett Sergey Rachmaninov: „amennyiben nem kiabált róla, hogy butaságot mond, a Brockhaust vettük alapul”. A Brockhaus pedig ilyen alakban hozza, és azt állítja róla, hogy az illető „orosz szárm. amerikai zeneszerző és zongoraművész”. Ez utóbbi kitétel indokolná, hogy nem oroszból írták át, a névalak pedig azért lett ilyen, mert ez volt a Brockhausban, és „szerencsésebb egy-egy kérdésben inkább egyetlen, megbízhatónak tartott forrást [azaz a Brockhaust - LvT] követni”. Ugyanakkor „[a]z American Hertiage Dictionary a[…] javasolt Rachmaninoff alakot hozza, de az nagyon szokatlan a magyar írásgyakorlatban, ezért én nem pártolnám.” — Személy szerint úgy vélem, hogy az OH.-ban lefektetett elveknek – esetünkben „a név viselője maga alakította ki nevének latin betűs írását” – precedenciája van az egyedi döntések felett: így a Sergey Rachmaninov-ot továbbra sem látom indokoltnak. -- LvT ^vita 2008. május 19., 12:57 (CEST)

---

idézetek vége

---

Akkor e szerint is Sergei Rachmaninoff. A lényeg, hogy nem jön számításba cikkcímként az oroszból átírt magyaros változat. A bevezetőben viszont továbbra is meg lehet, sőt meg kell említeni azt a névalakot is, de a Sergey Rachmaninov szintén elterjedt névalakot is. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 31., 19:20 (CEST)

Hatpirosos sznúker

Az első tag a kérdés számomra. Egybe vagy külön? Aztán hatpirosOs vagy hatpirosAs? Mert felmerült egy ilyen variáció is. – Madridista Fájl:Real Madrid.png ^{Estadio Santiago Bernabéu} 2013. március 29., 13:00 (CET)

Egybeírandó (OH. 118.).; helyesen hatpirosas sznúker. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 29., 13:09 (CET)

 megjegyzés Lásd még: Szerkesztővita:Tomcsy/Archívum08#Hat pirosas snooker. --Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 29., 13:17 (CET)

work és publisher a cite web-ben, cite news-ban

A {{cite web}} és {{cite news}} direkt eléggé egy az egyben veszi át az angol sablon működését paraméternevekkel együtt, de a dokumentációban és a használatban van egy apró különbség:

• az angol wikin „work: Title of website” = a weboldal címe, ill. „work: Name of the source periodical” = a forrásként szolgáló folyóirat neve,
• a magyar wikin „work: Ha nagyobb mű része, akkor annak a műnek a címe”, ill. {{cite news}}-ban hasonló módon „work: nagyobb mű, aminek a cikk része. Például rovat vagy többrészes cikk”,

így a magyar wikin a weboldal neve a publisher vagyis nem dőlt betűs, mint egy kiadó neve vagy helye, miközben a work dőlt betűs, mint egy könyv címe. Vajon direkt van-e és jól van-e a magyar tipográfiai szabályok szerint, hogy a dőlt betűs cikkcím után úgy van, hogy pl. „SportFórum” és nem „SportFórum”? Vagy pedig a work és a publisher egyforma megjelenítést eredményezzen, hogy ne kelljen egy angol cikk lefordításakor a work-öt publisher-re „magyarosítani”? Oliv0 ^vita 2013. március 30., 08:32 (CET)

A cite web paraméterei között {{cite web|author= |title= |url= |accessdate= |publisher= |language=|work= |quote=}} létezik a title paraméter, amely a weboldalon elhelyezett cikk címe, erre hivatkozunk, ez jelenik meg elsődlegesen a hivatkozásokban. Létezik ugye a publisher, mint kiadó, ami annak a szervezetnek a neve, aki a felelős az oldal üzemeltetéséért, ezen felül a work paraméter, ahova vagy az üzemeltető szerver nevét szoktuk írni, vagy valamilyen „whois” keresővel megkerestetett üzemeltető cégnevét. Általában vagy a publishert, vagy a work paramétert mindenképpen ki kell tölteni, a title paramétert természetszerűen kötelező. Ezek a paraméterek azért fontosak, mert többnyire egy pillantással felmérhető az idézett forrás komolysága. Ogodej ^vitalap 2013. március 30., 10:25 (CET)

A magyar viszonyokat Pasztilla sablonjai, a {{citlib}} és a {{citper}} tükrözik a leghűségesebben. --Karmela posta 2013. március 30., 10:44 (CET)

Igen, nyomtatott forrásoknál a {{citlib}} és a {{citper}} korrekt, de úgy tudom, a cite web nem lett kész, vagy igen? Ogodej ^vitalap 2013. március 30., 10:49 (CET)

Akkor a magyar {{cite web}} sablonnal az adott weboldal címe után az összes weboldal (site) címe legyen-e work (mint az angol cikkben) vagy publisher?

• Ha work, akkor azt kell irni a magyar dokuba a nem túl egyértelmű jelenlegi „nagyobb mű” magyarázat helyett, és a {{cite news}}-ba is, hogy ez a folyóirat neve és nem „rovat vagy többrészes cikk”.
• Ha publisher (ami nem dőlt betűs), akkor is azt kell írni a jelenlegi „kiadó” magyarázat helyett. Oliv0 ^vita 2013. március 30., 13:57 (CET)

• @Oliv0, szerintem tartsuk meg az angol sablon paramétereinek értelmezését, hiszen például a lefordított cikkeknél gyakran egy az egyben átvesszük a forrásmegadásokat. Tehát szerintem a sablondokumentációt is, a megjelenítést is az angoléhoz hozzá kéne igazítani.
• @Ogodej, sajnos Pasztilla nem jutott el a {{citweb}} elkészítéséig, és ezért például én a {{citper}}-rel szoktam megoldani a weblapok hivatkozását. Ha van igény a citwebre, akkor én is szívesen összekalapálom. Van-e rá igény?

--Karmela posta 2013. március 30., 18:29 (CET)

Persze, szerintem legyen egységes a cit... hivatkozáscsalád. Ogodej ^vitalap 2013. március 30., 18:37 (CET)

Persze, hogy van rá igény. --Hkoala 2013. március 30., 19:29 (CET)

Van rá igény :), előre is köszönjük!  … szalax ^üzenőlap 2013. március 30., 19:50 (CET)

Tapasztalataim szerint az enwikiben és nálunk is a cite web sablonban legtöbbször a publisher paramétert alkalmazzák a weboldal feltüntetésére. Egyébként én is támogatom a CitWeb létrehozását. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 30., 21:00 (CET)

Autoszomális vagy autoszómális?

Amiben segíthetsz:

Le kéne cserélni az összes rövid „o” előfordulást (akár link, akár nem) hosszú „ó”-ra.

Kérlek jelezd itt, ha belekezdesz, utána pedig cseréld le a {{teendő}}t a {{megoldva|~~~~}} sablonra.

A Wikipédiában van minden keresztül-kasul, a google inkább az autoszómálisra hajadzik.

--Karmela posta 2013. március 30., 19:08 (CET)

Autoszómális. Autoszóma, auto+kromoszóma szóösszetételből. Osiris Idegen szavak szótára 102. o. Ogodej ^vitalap 2013. március 30., 19:14 (CET)

Köszönöm, akkor világos. --Karmela posta 2013. március 30., 22:20 (CET)

Indiai elnevezések

Megoldva– Mameilon ^vita 2013. március 30., 22:17 (CET)

Sziasztok, meg tudná nekem valaki mondani, hogy a következő három indiai hely nevét hogyan kell magyarul leírni?

1. http://en.wikipedia.org/wiki/Guwahati
2. http://en.wikipedia.org/wiki/Majuli
3. http://en.wikipedia.org/wiki/Ashram

előre is köszi: --Mameilon ^vita 2013. március 30., 21:51 (CET)

1. Gúváháti
2. Mádzsúli
3. Ásram

–Ogodej ^vitalap 2013. március 30., 22:10 (CET)

Köszönöm a gyors választ :) --Mameilon ^vita 2013. március 30., 22:17 (CET)

Strukturált Párbeszéd vagy Strukturált párbeszéd?

Függőben --Karmela posta 2013. március 31., 21:10 (CEST)

A Strukturált Párbeszéd cikk kapcsán kérdem. --Karmela posta 2013. március 31., 21:10 (CEST)

Természetesen csupa kisbetű. Ez csak egy fogalom. --Pagony^foxhole 2013. március 31., 21:35 (CEST)

Én is azt gyanítottam, de az olyasmi bizonytalanított el, mint ami itt olvasható: Strukturált Párbeszéd#Felépítése: „Az alábbi táblázat tartalmazza a Strukturált Párbeszédben résztvevő elnökségek listáját és az általuk megszabott ifjúságpolitikai prioritásokat.” stb.

Jó, akkor átírom csupa kisbetűsre.

--Karmela posta 2013. március 31., 22:10 (CEST)

„Ha instant válaszra van szükséged, …” - „Ha azonnali válaszra van szükséged, …”

Itt a kacsmafal tippekben „Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára”, a második pontban ez szerepel:

„Ha instant válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!”

Nem indokolt az instant szó használata, van magyar megfelelője:

„Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!”

--Kamarton ^vita 2013. április 1., 09:46 (CEST)

Megteheted, nem védett jelenleg a Sablon:Kocsmafal/Fejléc. Oliv0 ^vita 2013. április 1., 10:24 (CEST)

Megoldva--Kamarton ^vita 2013. április 1., 11:17 (CEST)