„Antal Géza (orvos)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete |
|||
5. sor: | 5. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Apja Antal László, a [[Bethlen Gábor Kollégium|Bethlen Kollégium]] kórházának orvosa volt. Antal Géza a [[marosvásárhely]]i főgimnáziumban végezte tanulmányait, azután [[1865]]-ben [[Bécs]]be ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva [[Budapest]]en folytatta az orvosi |
Apja Antal László, a [[Bethlen Gábor Kollégium|Bethlen Kollégium]] kórházának orvosa volt. Antal Géza a [[marosvásárhely]]i főgimnáziumban végezte tanulmányait, azután [[1865]]-ben [[Bécs]]be ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva [[Budapest]]en folytatta az orvosi tanulmányokat. [[1870]] novemberében lett orvosdoktor, [[1871]]-ben a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet is megszerezte, majd [[1873]]-ban megkapta a műtői oklevelet. Ez év május havában a Budapesti Egyetem sebészeti kórházában alkalmazták tanársegédként. Ettől az állástól [[1877]] végén vált meg. [[1876]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-étől]] magántanár, [[1884]]-ben a [[Rókus Kórház]] fiókosztályának rendelő orvosa lett. [[1888]] júliusában a Rókus Kórház főorvosává nevezték ki. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1889]]. [[május 3.|május 3-án]] választotta levelező tagjává. |
||
==Munkái== |
==Munkái== |
A lap 2013. március 28., 22:25-kori változata
Magyardellői Antal Géza (Nagyenyed, 1846. szeptember 11. – Budapest, 1889. december 20.) orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Unokája Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke.
Élete
Apja Antal László, a Bethlen Kollégium kórházának orvosa volt. Antal Géza a marosvásárhelyi főgimnáziumban végezte tanulmányait, azután 1865-ben Bécsbe ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva Budapesten folytatta az orvosi tanulmányokat. 1870 novemberében lett orvosdoktor, 1871-ben a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet is megszerezte, majd 1873-ban megkapta a műtői oklevelet. Ez év május havában a Budapesti Egyetem sebészeti kórházában alkalmazták tanársegédként. Ettől az állástól 1877 végén vált meg. 1876. szeptember 21-étől magántanár, 1884-ben a Rókus Kórház fiókosztályának rendelő orvosa lett. 1888 júliusában a Rókus Kórház főorvosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1889. május 3-án választotta levelező tagjává.
Munkái
- Kovács József tanár sebészi kórodája a budapesti kir. magyar egyetemen 1871/2–1873/4. tanévekben. Budapest, 1876. (Réczey Imrével)
- Az elvérzésről. Budapest, 1883. (Term. Előadások 37. füzet.)
- Húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. U. ott, 1888. (Ism. Orvosi Hetilap Ezen munkának bőv. német kiadása: Specielle chirurgische Pathologie u. Therapie der Harnröhre. Stuttgart, 1888.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.