„Koroszteny” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor: 10. sor:


== Történelem ==
== Történelem ==
Koroszteny középkori eredetű település, első írásos említése [[914]]-ből származik. A 10. században a ''drevljan'' törzs székhelye volt, akik szembeszegültek a terjeszkedő kijevi fejedelemséggel és [[945]]-ben ''Igor'' fejedelmet is megölték (a legenda szerint a ''Nemirivka'' falu melletti ''Mohila Igora''-kurgánban temették el). Özvegye, ''Olga'' hercegnő bosszúból felégettette az akkor ''Iszkorosztyeny'' néven ismert települést. [[1240]]-ben a mongolok elpusztították. [[1370]]-ben a Litván Nagyfejedelemség része lett. [[1589]]-ben városi jogokat kapott. 1649-1667 között [[Bohdan Hmelnickij]] felkelőinek kezén volt, majd a lengyelek visszafoglalták. [[1795]]-ben Oroszországhoz csatolták. [[1902]] után a vasút megépülésével gyors fejlődésnek indult, ekkor kapta mai nevét is. [[1926]]-ban az USZSZK-ban is megkapta a városi jogokat. A második világháborúban csaknem teljesen elpusztult. A németek [[1941]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] foglalták el. A kijevi hadműveletek során [[1943]]. [[november 17.|november 17-én]] a szovjetek kis időre visszafoglalták, de véglegesen csak [[december 28.|december 28-án]] szabadult fel. [[1972]]-ben 57 ezer lakosa volt. [[Kép:Korosten5.JPG|bélyegkép|200px|A város felszabadulásának emlékhelye ''(Kurgan szlavi)'']]. During WW2, Koroszteny was used to house captured prisoners in prisoner of war (POW) camps. One such camp was for Hungarian soldiers (POW Camp Nr. 110). Today (2013), these camps no longer exist however their memory lives on with a small memorial.
Koroszteny középkori eredetű település, első írásos említése [[914]]-ből származik. A 10. században a ''drevljan'' törzs székhelye volt, akik szembeszegültek a terjeszkedő kijevi fejedelemséggel és [[945]]-ben ''Igor'' fejedelmet is megölték (a legenda szerint a ''Nemirivka'' falu melletti ''Mohila Igora''-kurgánban temették el). Özvegye, ''Olga'' hercegnő bosszúból felégettette az akkor ''Iszkorosztyeny'' néven ismert települést. [[1240]]-ben a mongolok elpusztították. [[1370]]-ben a Litván Nagyfejedelemség része lett. [[1589]]-ben városi jogokat kapott. 1649-1667 között [[Bohdan Hmelnickij]] felkelőinek kezén volt, majd a lengyelek visszafoglalták. [[1795]]-ben Oroszországhoz csatolták. [[1902]] után a vasút megépülésével gyors fejlődésnek indult, ekkor kapta mai nevét is. [[1926]]-ban az USZSZK-ban is megkapta a városi jogokat. A második világháborúban csaknem teljesen elpusztult. A németek [[1941]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] foglalták el. A kijevi hadműveletek során [[1943]]. [[november 17.|november 17-én]] a szovjetek kis időre visszafoglalták, de véglegesen csak [[december 28.|december 28-án]] szabadult fel. [[1972]]-ben 57 ezer lakosa volt. [[Kép:Korosten5.JPG|bélyegkép|200px|A város felszabadulásának emlékhelye ''(Kurgan szlavi)'']]. During WW2, Koroszteny was used to house captured prisoners in prisoner of war (POW) camps. One such camp was for Magyar soldiers (POW Camp Nr. 110). Today (2013), these camps no longer exist however their memory lives on with a small memorial.


== Gazdaság ==
== Gazdaság ==

A lap 2013. március 25., 23:46-kori változata

é. sz. 50,9480°, k. h. 28,6410°

A polgárháború emlékműve Korosztenyben

Koroszteny (Коростень, oroszul Korosztyeny) város Ukrajna Zsitomiri területének északi részén, a Korosztenyi járás székhelye. A 2001-es népszámláláskor 66,7 ezer lakosa volt, a terület 3. legnépesebb városa.

Fekvése

Zsitomirtól 77 km-re északra fekszik, az Uzs-folyó partján, a Polisszja (Poleszje) síkvidékén. Északról hatalmas összefüggő erdőség övezi. Közigazgatásilag járási jogú város, területe 34 km².

Az újonnan épült ortodox templom

Történelem

Koroszteny középkori eredetű település, első írásos említése 914-ből származik. A 10. században a drevljan törzs székhelye volt, akik szembeszegültek a terjeszkedő kijevi fejedelemséggel és 945-ben Igor fejedelmet is megölték (a legenda szerint a Nemirivka falu melletti Mohila Igora-kurgánban temették el). Özvegye, Olga hercegnő bosszúból felégettette az akkor Iszkorosztyeny néven ismert települést. 1240-ben a mongolok elpusztították. 1370-ben a Litván Nagyfejedelemség része lett. 1589-ben városi jogokat kapott. 1649-1667 között Bohdan Hmelnickij felkelőinek kezén volt, majd a lengyelek visszafoglalták. 1795-ben Oroszországhoz csatolták. 1902 után a vasút megépülésével gyors fejlődésnek indult, ekkor kapta mai nevét is. 1926-ban az USZSZK-ban is megkapta a városi jogokat. A második világháborúban csaknem teljesen elpusztult. A németek 1941. augusztus 7-én foglalták el. A kijevi hadműveletek során 1943. november 17-én a szovjetek kis időre visszafoglalták, de véglegesen csak december 28-án szabadult fel. 1972-ben 57 ezer lakosa volt.

A város felszabadulásának emlékhelye (Kurgan szlavi)

. During WW2, Koroszteny was used to house captured prisoners in prisoner of war (POW) camps. One such camp was for Magyar soldiers (POW Camp Nr. 110). Today (2013), these camps no longer exist however their memory lives on with a small memorial.

Gazdaság

A városban az ország egyik legismertebb porcelángyára működik. Fafeldolgozás, lakkfestékek előállítása, gépgyártás (tőzegbányászati és vegyipari gépek), élelmiszeripar (húskombinát), textilipar, gránitbányászat. Fontos vasúti csomópont (Novohrad-Volinszkij, Kijev, Zsitomir, Mazir, Szarni irányába haladó vágányokkal), a kijevi helyiérdekű vasút végállomása. Itt keresztezi egymást a Kijev-Breszt, valamint a Szentpétervár-Odessza vasútvonal. A város mellett halad el a Mozirból érkező Barátság-kőolajvezeték leágazása Magyarország felé. Az M07-es főút Kijevvel (180 km) és Szarnin, valamint Kovelen keresztül a lengyel határral, a P10-es út pedig a területi székhellyel és a fehérorosz határral (Visztupovicsi, 84 km) köti össze.

Nevezetességek

A városban áll Nyikolaj Scsorsznak, az orosz polgárháború bolsevik partizánvezérének szobra, aki a közeli Beloscsica faluban esett el 1919. augusztus 30-án. Szobrot állítottak még Lukian Tabukasvilinek, Tarasz Sevcsenkónak és a járási hivatal épülete előtti téren Leninnek.

Külső hivatkozások