„Éjina” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{magyaros|görög}} |
{{magyaros|görög}} |
||
{{Sziget infobox |
|||
| név = Éjina |
|||
| helyi név = Αίγινα |
|||
| kép = 20090608_Perdika_Aegina_panoramic_image_from_Moni_island_Greece.jpg |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| fekvése = [[Szaróni-öböl]] |
|||
| szigetcsoport = |
|||
| szigetek száma = |
|||
| nagyobb szigetek = |
|||
| terület = 87.41 |
|||
| rang = |
|||
| hosszúsága = <!-- dimenzió nélküli szám, km --> |
|||
| szélessége = <!-- dimenzió nélküli szám, km --> |
|||
| tengerszint feletti magasság = |
|||
| legmagasabb pont = Mont Oros (531 m) |
|||
| ország = [[Görögország]] |
|||
| adminisztratív egység típusa = Régió |
|||
| adminisztratív egység neve = [[Attika]] |
|||
| adminisztratív egység típusa 1 = |
|||
| adminisztratív egység neve 1 = |
|||
| adminisztratív egység típusa 2 = |
|||
| adminisztratív egység neve 2 = |
|||
| székhely = |
|||
| legnagyobb település = Égine |
|||
| államvezetés = |
|||
| államfő neve = |
|||
| népsűrűség = 155,04 |
|||
| népcsoportok = |
|||
| kisebbségek = |
|||
| időzóna = UTC+2 |
|||
| megjegyzések = |
|||
| térkép = GR_Aegina.PNG |
|||
| pozíciós térkép = <!-- opcionális, amennyiben pl. nincs a térkép paraméter kitöltve --> |
|||
| térképfelirat = <!-- a pozíciós térképhez tartozik!--> |
|||
| szélességi fok = |
|||
| szélességi ívperc = |
|||
| szélességi ívmásodperc = |
|||
| szélesség = |
|||
| hosszúsági fok = |
|||
| hosszúsági ívperc = |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = |
|||
| hosszúság = |
|||
| weboldal = |
|||
}} |
|||
'''Éjina''', [[ókor]]i nevén ''Aigina'' (Αίγινα) a [[Szaróni-szigetek]] egyike [[Görögország]]ban. [[Athén]]tól 51 km-re délre fekszik, a [[Szaróni-öböl]]ben. Népessége [[1991]]-ben 11 639 fő volt. |
'''Éjina''', [[ókor]]i nevén ''Aigina'' (Αίγινα) a [[Szaróni-szigetek]] egyike [[Görögország]]ban. [[Athén]]tól 51 km-re délre fekszik, a [[Szaróni-öböl]]ben. Népessége [[1991]]-ben 11 639 fő volt. |
||
A lap 2013. március 24., 16:09-kori változata
| Éjina (Αίγινα) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Görögország |
| Régió | Attika |
| Legnagyobb település | Égine |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 056 fő (2011)[1] |
| Népsűrűség | 155,04 fő/km² |
| Égine népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Szaróni-öböl |
| Terület | 87.41 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 531 m |
| Legmagasabb pont | Mont Oros (531 m) |
| Időzóna | UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Éjina
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 43′ 48″, k. h. 23° 29′ 24″Koordináták: é. sz. 37° 43′ 48″, k. h. 23° 29′ 24″ | |
| Éjina weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Éjina témájú médiaállományokat. | |
Éjina, ókori nevén Aigina (Αίγινα) a Szaróni-szigetek egyike Görögországban. Athéntól 51 km-re délre fekszik, a Szaróni-öbölben. Népessége 1991-ben 11 639 fő volt.
Földrajz
Éjina háromszög alakú, körülbelül 106 km² területű. Kétharmadán egy már nem működő vulkán fekszik, a sziget maga is vulkanikus eredetű. A legmagasabb pontja az Illés-hegy. Az északi és nyugati oldalon földművelés folyik, a sziget legjellegzetesebb terménye a pisztácia, mandula és füge. A gyorshajó 20 perc, a komp egy óra alatt éri el Ejinát Pireuszból. A sziget fővárosa Ejina kikötője, a nyugati oldalon található. A strandok a sziget túlsó végén találhatók és tömegközlekedéssel elérhetők.
Történelem
A sziget nevét valószínűleg Aigináról, Aiakosz anyjáról kapta. Aigina Aszóposz folyamisten és Metopé nimfa gyermeke volt a görög mitológiában. Fia, Aiakosz Zeusztól származik. Ő volt a trójai hős, Akhilleusz nagyapja.
Az első történelmi nyomok a minószi és a mükénéi kultúrához kötik a szigetet. A szigetre később dórok vándoroltak be, az i. e. 6. században érte el virágzásának tetőpontját. Lakói hajózással és kereskedelemmel foglalkoztak, kiváló minőségű agyag- és cserépáru ipar jött létre, a kenőcs és más fényűzési cikkek gyártásában is élen járt. Állítólag Aiginában verték az első görög ércpénzt.
i. e. 492/491-ben Aigina behódolt Dareiosznak, a perzsa követeknek ennek jegyében földet és vizet nyújtottak át. Athén emiatt bevádolta Aiginát Spártánál, mint a peloponnészoszi szövetség vezetőjénél. Az Agiada spártai király, Kleomenész Aiginába ment, hogy megbüntesse őket, de a város nem adta ki neki a felelősöket, a város vezető polgárait. Erre a másik spártai király, az Eurüpóntida Démaratosz biztatta Aiginát.
Az i. e. 5. században a hanyatlás évei következtek, a kialakult kereskedelmi és tengeri hatalmát az athéniak nem nézték jó szemmel, és i. e. 459-ben elfoglalták a területet. I. e. 431-ben az aiginai lakosságot elűzték és a szigetet athéni gyarmatosokkal népesítették be. A peloponnészoszi háború után a régi lakosok egy része visszakerült ugyan ősi hazájába, a sziget újból független görög állammá vált, ám hajdani erejét és jólétét nem tudta visszanyerni.
A makedón uralom után római kézre került, majd a bizánci uralom alatt hírhedt tengeri rablók bázisa lett. A bizánci periódus után a velenceiekhez tartozott. 1537-ben leigázta a híres kalóz, Barbarossa. 1738-ban, az utolsó velencei birtokok között került a törökök kezére. 1826 és 1828 között két évig a megalakulóban lévő Görögország fővárosa volt.
Látnivalók
- Aphaea temploma,
- Szent Nektáriosz monostora,
- ↑ Απογραφή Πληθυσμού - Κατοικιών 2011 (görög nyelven). Hellenic Statistical Authority, 2011. május 1.