Portál:Lengyelország

Lengyelország-portál

... ... Witaj – Isten hozott!

... Lengyelország-portál ...

szerkesztés 

	Lengyelország (lengyelül Rzeczpospolita Polska) köztársaság Közép-Európában a Balti-tenger partján, amely a szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Területe 312 685 km², népessége 38 626 349 fő. Fővárosa Varsó (Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel.
A lengyel állam több mint 1000 éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia uralkodása idején, Lengyelország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb országa volt. 1791. május 3-án a Lengyel–Litván Unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott alkotmánya volt. Röviddel később Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával és a győztes lengyel–bolsevik háborút követően. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.

A hónap szócikkeszerkesztés 

Marcelina Czartoryska 1850-ben

Marcelina Czartoryska hercegnő (Podłużne, 1817. május 18. – Krakkó, 1894. június 5.) lengyel zongoraművész, közéleti személyiség és zenei mecénás.

A Radziwiłł hercegi családba született, házassága révén került a Czartoryski családba. Élete jó részét emigrációban élte le. Bécsben nevelték, ahol korán felfigyeltek kivételes képességeire. Kezdetben Carl Czerny tanította zongorázni, később Párizsba költözött és Chopin tanítványa lett. Mestere halála után Európa szerte koncertezett, fellépett Liszt Ferenccel is, aki Chopinről szóló könyvében meleg szavakkal szólt róla.

Élete delén Krakkóban telepedett le. Hetente adott koncerteket és a Krakkói Zenetársaság (a mai Krakkói Zeneakadémia) alapítója lett.

Ő az egyik főalak a Fryderyk Chopin haldoklása című képen.

Bővebben >>

A hónap képeszerkesztés 

Jan Matejkoː 1791. május 3-i alkotmány. A lengyel felvilágosodás csúcspontjaként 1791-ben a nagy szejm megalkotta Európa első írott, kartális alkotmányát. Matejko a győzelmes pillanatot ragadja meg, amikor a Május 3-i alkotmány hívei jogalkotói munkájuk végeztével bevonulnak a templomba felesküdni az új törvényre.

Tudtad-e?szerkesztés 

…hogy Lengyelország 2018-ban ünnepelte függetlensége visszaszerzésének 100. évfordulóját, és ehhez a győzeleméhez a Polónia hadisegély révén Magyarország is hozzájárult, továbbgazdagítva a lengyel-magyar kapcsolatok ezeréves történelmét?

…hogy az Anjou-korban nemcsak Visegrádon, de Krakkóban is volt fontos királytalálkozó, s ennek emlékét őrzi a Ryneken a híres Wierzynek étterem?

…hogy a világ első oktatási minisztériumát a XVIII. századi Lengyelországban hozták létre, többek közt Hugo Kołłątaj vezetésével?

…hogy a Szolidaritás (Solidarność) egykori vezetőjének, Lech Wałęsának a vezetékneve a wałęsać się igéből származik, amelynek jelentése „csavarogni, tekeregni, lófrálni”, és ezt a korabeli lengyel és szovjet állami propaganda ki is használta?

…hogy Európa sokáig legnagyobb mértékű kivándorlása az 1830-1831-es novemberi felkelést követő nagy emigráció volt, amikor csaknem 50 000 ember menekült el a Lengyelországot megszállva tartó oroszok elől?

…hogy 2014 óta a lengyel-magyar barátságra a Két tölgy című budapesti tűzfalfestmény is emlékeztet? A mű Stanisław Worcell lengyel író, politikus egy gondolatát dolgozza fel, aki Londonban Kossuth Lajos barátja volt.

…hogy Mieczysław Woroniecki herceg, az 1848–49-es szabadságharcunk kivégzett mártírja mindössze 24 évet élt?

…hogy a Mazurek Dąbrowskiego, amely ma Lengyelország hivatalos himnusza, eredetileg a Pieśń Legionów Polskich we Włoszech (Az olaszországi lengyel légiók dala) címet viselte? Eredeti szövegét Józef Wybicki írta 1797-ben, dallamát pedig Michał Ogiński komponálta. A Napóleon oldalán harcoló légiók parancsnoka Jan Henryk Dąbrowski volt.

…hogy Európa első kartális alkotmánya, a Május 3-i alkotmány a felvilágosodás kori Lengyelországban született?

...hogy Balassi Bálint sok versét lengyel dallamokra írta?

A projektszerkesztés 

Miben vehetsz részt?

Több módon is a Lengyelország-portál segítségére lehetsz:

• Bővítsd a csonkokat
• Készíts új cikkeket
• Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
• Illusztráld a cikkeket
• Vitázz a projektről

Évfordulókszerkesztés 

Ma 2024. április 16., kedd van.

---

Lengyel évfordulók

---

január - február - március - április - május - június - július - augusztus - szeptember - október - november - december

---

II. János Pál pápa

április 2.:

• 2005: E napon hunyt el II. János Pál pápa, eredeti nevén Karol Józef Wojtyła.

---

április 8.:

• 1950: E napon született Grzegorz Lato világbajnoki aranycipős futballista (1974), Lengyelország futballtörténelmének egyik legkiemelkedőbb alakja.

---

Szent Szaniszló püspök

április 11.:

• 1079: E napon hunyt el Szent Szaniszló lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje.

---

április 24.:

• 1935: E napon lépett életbe az előző napon elfogadott, és Ignacy Mościcki elnök által aláírt áprilisi alkotmány.

Lengyel kifejezésekszerkesztés 

Néhány alapvető kifejezés

• Nazywam się XY. – XY vagyok.
• Dzień dobry! – Jó reggelt! Jó napot!
• Dobry wieczór! – Jó estét!
• Dobranoc! – Jó éjszakát!
• Dziękuję (bardzo)! – Köszönöm (szépen)!
• Proszę! – Kérem! Szívesen!
• Tak. – Igen.
• Nie. – Nem.
• (Nie) rozumiem. – (Nem) értem.
• Przepraszam! – Elnézést!
• Na zdrowie! – Egészségedre!
• Smacznego – Jó étvágyat!

Tennivalókszerkesztés 

Teendők a portálon: Hírek és Évfordulók szakaszok frissítése

Legutóbb elkészültek: Lengyel krónika, Ćmielówi figurák, Stanisław Leśniewski, Varsói matematikai iskola, Nizalowski Czeslaw Wladimir, Eva Jaslar, Mária-templom (Krakkó), Krakkói királytalálkozó, Nagy-Lengyelország konyhája,‎ Czarnkowi János, ‎Połanieci univerzálé, Czartoryski Múzeum, Kościuszko-halom, Fekete menet

Megírandó: Adam Jerzy Czartoryski (v) – (1770-1861) lengyel politikus (Wikidata) (lengyelül) • dátum nélkül Jan Krukowiecki (v) (Wikidata) • dátum nélkül Bonawentura Niemojowski (v) (Wikidata) • dátum nélkül Maciej Rybiński (v) (Wikidata) • dátum nélkül A Lengyel Köztársaság Önvédelme (v) (Wikidata) • dátum nélkül Baloldaliak és Demokraták (v) • dátum nélkül Lengyel Családok Ligája (v) • dátum nélkül Michał Ogiński (v) (Wikidata) • dátum nélkül A Lengyel Népköztársaság Alkotmánya (v) • dátum nélkül Lengyel építészek listája (v) • dátum nélkül Vajdaságok…

Bővítendő: Lengyelország, Lengyelország zászlaja, Lengyel Népköztársaság, Kis-Lengyelország, Második Lengyel Köztársaság, Nagy-Lengyelország, Jarosław Kaczyński, Jog és Igazságosság, Józef Piłsudski, Szolidaritás…

Kategóriákszerkesztés 

Lengyelország
Földrajz · Közigazgatás · Települések · Történelem · Kultúra · Építészet · Személyek · Világörökségi helyszínek

Üzenet hagyásához kattints ide!

Lengyelországgal kapcsolatos szócikkekszerkesztés 

Lengyelországgal kapcsolatos szócikkek

Földrajz Folyók Brda, Dunajec, Narew, Nyugati-Bug, Odera, San, Soła, Visztula, Warta, Wisłoka, Włodawka Települések Białystok, Bydgoszcz, Bytom, Chełm, Chorzów, Częstochowa, Elbląg, Gdańsk, Gdynia, Gliwice, Gniezno, Grunwald, Jastrzębie-Zdrój, Kalisz, Katowice, Kielce, Krakkó, Legnica, Łódź, Lublin, Malbork, Nowy Targ, Olsztyn, Oświęcim (Auschwitz), Poznań, Przemyśl, Płock, Radom, Rzeszów, Szczecin, Tarnów, Toruń, Tychy, Varsó, Wrocław, Zamość, Zielona Góra… Világörökségi helyszínek A Német Lovagrend kastélya Malborkban, Auschwitzi koncentrációs tábor, Krakkó történelmi központja, Muskaui park, Zamość Népesség Kasub nyelv Lengyelek Lengyel nyelv Sziléziai nyelv Vallási élet II. János Pál pápa Antoni Baraniak Jasna Góra-i kolostor Szent Szaniszló Sziléziai Hedvig Stanisław Wielgus Közigazgatás Régiók Kis-Lengyelország, Mazóvia, Nagy-Lengyelország, Szilézia Vajdaságok Járások Włodawai járás

Politika Lengyelország címere Lengyelország zászlaja Szejm Szolidaritás Államfők Gabriel Narutowicz, Maciej Rataj, Stanisław Wojciechowski, Ignacy Mościcki, Lech Wałęsa, Aleksander Kwaśniewski, Lech Kaczyński Kormányfők Lengyelország kormányfőinek listája, Jarosław Kaczyński, Waldemar Pawlak, Donald Tusk Pártok Jog és Igazságosság, Lengyelország Nemzeti Újjászületése, Polgári Platform Választások 1919 Władysław Gomułka Adam Michnik Történelem Uralkodók Piast, I. Mieszko, I. (Vitéz) Boleszláv, I. (Lokietek) Ulászló, III. (Nagy) Kázmér, I. (Magyar) Lajos, Szent Hedvig, II. (Jagelló) Ulászló, III. (Várnai) Ulászló, I. (Öreg) Zsigmond, II. Zsigmond Ágost, Báthory István, III. (Sobieski) János, II. (Poniatowski) Szaniszló Ágost… Háborúk Lengyel–lovagrendi háború (1326–30), Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11), Lengyel–lovagrendi háború (1435), Lengyel–lovagrendi háború (1519–21), Északi háború (1655–60), Lengyel–török háborúk, Lengyel–szovjet háború, Livóniai háború, Moldvai lengyel–török háború (1620–21), Svéd–lengyel háborúk, Tizenhárom éves háború… Csaták Byczynai csata, Cecorai csata (1620), Chocimi csata (1673), Eylaui csata (1455), Gawiąi csata, Gołąbi csata, Głogów védelme, Jarosławi csata, Kamienec ostroma, Kokkenhauseni csata, Kozienici csata, Máriavár ostroma (1410), Płowcei csata, Revali csata, Rheini csata, Schippenbeil ostroma, Stegeborgi csata, Ujściei csata, Warkąi csata, Wendeni csata, Háromnapos varsói csata (1656)…

Felkelések Januári felkelés, Krakkói felkelés, Nagy-lengyelországi felkelés (1918–1919), Varsói felkelés Uniók Grodnói unió, Horodłói unió, Krakkó–vilniusi unió, Krevai unió, Lengyel–Litván Unió, Lublini unió, Mielniki unió, Vilnius–radomi unió Jagelló-ház Katyńi vérengzés Tadeusz Kościuszko Lengyel Népköztársaság Lengyelország három felosztása Lengyelország májusi alkotmánya Lengyelországi hadjárat Második Lengyel Köztársaság Rosa Luxemburg Német Lovagrend Német–lengyel megnemtámadási egyezmény Piast-dinasztia… Építészet, szobrászat Hidak Grunwaldzki híd (Wrocław), Grunwaldzki híd (Krakkó), Károly híd (Krakkó), Krakkó hídjai, Wanda híd (Krakkó), Zwierzyniecki híd (Krakkó) Adam Mickiewicz-emlékmű A Német Lovagrend kastélya Malborkban Jasna Góra-i kolostor Krakkó történelmi központja Posztócsarnok Przemyśl erőd Spodek Szent Adalbert-templom (Krakkó) Złote Tarasy

Kultúra Írók, költők Jerzy Andrzejewski, Battis István, Tadeusz Borowski, Jan Dantyszek, Agnieszka Drotkiewicz, Gallus Anonymus, Witold Gombrowicz, Wincenty Kadłubek, Zofia Kossak-Szczucka, Stanisław Lem, Lublini Bernát, Adam Michnik, Czesław Miłosz, Sławomir Mrożek, Henryk Sienkiewicz, Mikołaj Sęp Szarzyński, Irena Tuwim, Julian Tuwim, Jerzy Żuławski Festők Tadeusz Ajdukiewicz, Kazimierz Alchimowicz, Józef Chełmoński Filmrendezők Walerian Borowczyk, Roman Polański, Andrzej Wajda Előadóművészek Edyta Górniak, Krzysztof Ścierański, Ewa Sonnet Zeneszerzők Frédéric Chopin, Władysław Szpilman A bűn története (film) Wojciech Bogusławski Kiberiáda Magyarországi lengyel nyelvű sajtó Vaclav Nyizsinszkij Solaris (regény) Skaldowie (zenekar) Grażyna Szapołowska Lengyel konyhaművészet Tudomány Matematikusok Stefan Banach, Ilkus Márton, Wacław Sierpiński, Alfred Tarski Olgierd Górka Kopernikusz Zygmunt Puławski Tadeusz Sołtyk Sport Robert Kubica Tomasz Kuszczak Adam Małysz

Lengyelország a WikiMédiánszerkesztés 

Wikinews Lengyelországi hírek angolul

Wikidézet Idézetek

Commons Lengyel képek

Wikisource Szabad forrásmunkák angolul

Wikikönyvek Könyvek magyarul

További portálokszerkesztés