„Wolfgang Menzel” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. március 15., 15:57-kori változata

Wolfgang Menzel (Waldenburg (Porosz-Szilézia), 1798. június 21. – Stuttgart, 1873. április 23.) német író.

Élete

Tanulmányait Boroszlóban, Berlinben, Jénában és Bonnban végezte. Egy ideig tanítóskodott, de publicisztikai tevékenységével csakhamar magára vonta a figyelmet és 1830-ban beválasztották a württembergi rendi tartománygyűlésbe. Ellenzéki törekvéseivel nem érve célt, 1838-ban visszavonult, de az 1848-49-iki mozgalmas idők ismét a politikai küzdőtérre hívták. Elvei összeütközésbe hozták az agg Goethe világirodalmi törekvéseivel és Die deutsche Litteratur című művében hevesen meg is támadta Goethe domináló befolyását. Éles tollát azután a liberális és Franciaországgal rokonszenvező irók, különösen Börne és Heine, az Ifjú Németország irodalmi és publicisztikai munkássága ellen fordította. Ekkor ártatlanul belekeveredett a denunciálás vádjába. 1859-től a német egységért fejtett kiernyedetlen irodalmi küzdelmet. Történelmi műveiben is mindig pártember: reakcionárius, de minden ízében nemzeti. Mint költő már 1823-ban Streckverse című szellemes könyvével lépett fel. Egyéb költői művei: Rübezahl (1829) és Narcissus (1830), dramatizált regék; továbbá egy történeti regény a harmincéves háború hátterével: Furore (1851). A régi germán világ iránt való hajlama germanisztikai tudományos foglalkozásra is ösztönözte: Mythologische Forschungen und Sammlungen (1842); Zur deutschen Mythologie: Odhin (1855); Die deutsche Dichtung von der ältesten bis auf die neueste Zeit (1858, 3 kötet). Továbbá: Christliche Symbolik (1854); Die Naturkunde in christlichem Geiste aufgefasst (1856); Kritik des modernen zeitbewusstseins (1869); Die vorchristliche Unsterblichkeitslehre (1869). Hagyatékából megjelentek: Denkwürdigkeiten (1876) és Nachgelassene Novellen (1885).

Forrás

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Wolfgang Menzel 01.jpg|bélyegkép|Wolfgang Menzel]]
-'''Wolfgang Menzel''' ([[Waldenburg]] (Porosz-Szilézia), [[1798]]. [[június 21.]] – [[Stuttgart]], [[1873]]. [[április 23.]]) német író.
+'''Wolfgang Menzel''' ([[Wałbrzych|Waldenburg]] (Porosz-Szilézia), [[1798]]. [[június 21.]] – [[Stuttgart]], [[1873]]. [[április 23.]]) német író.
 ==Élete==
-Tanulmányait [[Boroszló]]ban, [[Berlin]]ben, [[Jena|Jenában]] és [[Bonn]]ban végezte. Egy ideig tanítóskodott, de publicisztikai tevékenységével csakhamar magára vonta a figyelmet és 1830-ban beválasztották a württembergi rendi tartománygyűlésbe. Ellenzéki törekvéseivel nem érve célt, 1838-ban visszavonult, de az 1848-49-iki mozgalmas idők ismét a politikai küzdőtérre hívták. Elvei összeütközésbe hozták az agg [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] világirodalmi törekvéseivel és ''Die deutsche Litteratur'' című művében hevesen meg is támadta Goethe domináló befolyását. Éles tollát azután a liberális és [[Franciaország]]gal rokonszenvező irók, különösen [[Ludwig Börne|Börne]] és [[Heinrich Heine|Heine]], az [[Ifjú Németország]] irodalmi és publicisztikai munkássága ellen fordította. Ekkor ártatlanul belekeveredett a denunciálás vádjába. 1859-től a német egységért fejtett kiernyedetlen irodalmi küzdelmet. Történelmi műveiben is mindig pártember: reakcionárius, de minden ízében nemzeti. Mint költő már 1823-ban ''Streckverse'' című szellemes könyvével lépett fel. Egyéb költői művei: ''Rübezahl'' (1829) és ''Narcissus'' (1830), dramatizált regék; továbbá egy történeti regény a [[harmincéves háború]] hátterével: ''Furore'' (1851). A régi germán világ iránt való hajlama germanisztikai tudományos foglalkozásra is ösztönözte: ''Mythologische Forschungen und Sammlungen'' (1842); ''Zur deutschen Mythologie: Odhin'' (1855); ''Die deutsche Dichtung von der ältesten bis auf die neueste Zeit'' (1858, 3 kötet). Továbbá: ''Christliche Symbolik'' (1854); ''Die Naturkunde in christlichem Geiste aufgefasst'' (1856); ''Kritik des modernen zeitbewusstseins'' (1869); ''Die vorchristliche Unsterblichkeitslehre'' (1869). Hagyatékából megjelentek: ''Denkwürdigkeiten'' (1876) és ''Nachgelassene Novellen'' (1885).
+Tanulmányait [[Wrocław|Boroszlóban]], [[Berlin]]ben, [[Jéna|Jénában]] és [[Bonn]]ban végezte. Egy ideig tanítóskodott, de publicisztikai tevékenységével csakhamar magára vonta a figyelmet és 1830-ban beválasztották a württembergi rendi tartománygyűlésbe. Ellenzéki törekvéseivel nem érve célt, 1838-ban visszavonult, de az 1848-49-iki mozgalmas idők ismét a politikai küzdőtérre hívták. Elvei összeütközésbe hozták az agg [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] világirodalmi törekvéseivel és ''Die deutsche Litteratur'' című művében hevesen meg is támadta Goethe domináló befolyását. Éles tollát azután a liberális és [[Franciaország]]gal rokonszenvező irók, különösen [[Ludwig Börne|Börne]] és [[Heinrich Heine|Heine]], az [[Ifjú Németország]] irodalmi és publicisztikai munkássága ellen fordította. Ekkor ártatlanul belekeveredett a denunciálás vádjába. 1859-től a német egységért fejtett kiernyedetlen irodalmi küzdelmet. Történelmi műveiben is mindig pártember: reakcionárius, de minden ízében nemzeti. Mint költő már 1823-ban ''Streckverse'' című szellemes könyvével lépett fel. Egyéb költői művei: ''Rübezahl'' (1829) és ''Narcissus'' (1830), dramatizált regék; továbbá egy történeti regény a [[harmincéves háború]] hátterével: ''Furore'' (1851). A régi germán világ iránt való hajlama germanisztikai tudományos foglalkozásra is ösztönözte: ''Mythologische Forschungen und Sammlungen'' (1842); ''Zur deutschen Mythologie: Odhin'' (1855); ''Die deutsche Dichtung von der ältesten bis auf die neueste Zeit'' (1858, 3 kötet). Továbbá: ''Christliche Symbolik'' (1854); ''Die Naturkunde in christlichem Geiste aufgefasst'' (1856); ''Kritik des modernen zeitbewusstseins'' (1869); ''Die vorchristliche Unsterblichkeitslehre'' (1869). Hagyatékából megjelentek: ''Denkwürdigkeiten'' (1876) és ''Nachgelassene Novellen'' (1885).
 ==Forrás==