„Viola pomposa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NZs (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
Zeneportál sablon elhelyezése
1. sor: 1. sor:
{{Zeneportál2}}

A ''Viola pomposa'' - amely egy tenorfekvésű [[vonós hangszer]] - feltalálója [[Johann Nikolaus Forkel]] (1749-1818) ''Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782'' irománya szerint [[Johann Sebastian Bach]]. Szintén az előző forrás szerint a név is Bachtól ered.
A ''Viola pomposa'' - amely egy tenorfekvésű [[vonós hangszer]] - feltalálója [[Johann Nikolaus Forkel]] (1749-1818) ''Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782'' irománya szerint [[Johann Sebastian Bach]]. Szintén az előző forrás szerint a név is Bachtól ered.



A lap 2007. március 2., 08:15-kori változata

Sablon:Zeneportál2

A Viola pomposa - amely egy tenorfekvésű vonós hangszer - feltalálója Johann Nikolaus Forkel (1749-1818) Musikalischer Almanach für Deutschland auf das Jahr 1782 irománya szerint Johann Sebastian Bach. Szintén az előző forrás szerint a név is Bachtól ered.

A cikk még azt is állítja, hogy „úgy hangolják, mint a csellót, de felül egy húrral több van rajta, valamivel nagyobb a brácsánál, és pánttal rögzített olymódon, hogy a mell előtt karon tartható.”

Hangolása: C-G-d-a-é'

Bachot egyébként szoros barátság fűzte Johann Christian Hoffmann (1683-1750) lipcsei udvari hangszerkészítőhöz, akinek egy-két hangszere fennmaradt az utókor számára. Az alkotó amúgy láthatólag egy nagyobbfajta brácsából indult ki, de a kávát kb. 9 cm-esre növelte. A hangszer hosszúsága kb. 60 cm.

Ernst Ludwig Gerber (1746-1819) 1790-es Lexikon der Tonkünstler művének első kötetében a következőket írja: „ez a kényelmes hangszer lehetővé tette a játékosok számára, hogy a tervezett magas és gyors futamokat könnyebben szólaltathassa meg”.

A hangszer 1770 körül teljesen kikerült a köztudatból. A régizenészek ma is ritkán játszanak rajta, a belga Sigiswald Kuijken 2003-ban készíttetett egy „utángyártást”, amit Bach kantáták, ill. a Csellószvitek előadására használ.