„Akrosztichon” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
Villon-példa
3. sor: 3. sor:
Példa:
Példa:


'''V'''itted méhedben, Szűz Fejedelemnő,
:'''''S'''zeretnék egyszer végre boldog lenni,''
'''I'''sten fiát, ki lészen eljövendő,
:'''''Z'''ord és bús szívemben szerelmet lelni.''
'''L'''egfőbb urunkat, ki értünk a mennyből
:'''''E'''lkezdtem hát a szerelmet keresni…''
'''L'''eszállt s bennünket megoltalmazott;
:'''''R'''ájöttem, csak benned tudom meglelni.''
'''O'''ly ifjan kínhalált kereszten lelt Ő,
:'''''E'''gész este azon törtem fejemet:''
'''N'''ekünk Megváltónk, vallom, ekképp lett Ő –:
:'''''T'''alán meg tudsz-e szeretni engemet?''
'''É'''lni-halni e hitben akarok.”
:'''''L'''átlak minden nap, órában és percben,''
:'''''E'''gyszer sem veszem le rólad a szemem.''
:'''''K'''öszönöm neked, hogy megtaláltalak,''
: ''De a kérdés: Te megtaláltál engem?''


:(''Ballada, melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz'', fordította [[Illyés Gyula]])
:''(Umhian)''


[[Kategória: Nyelvészet]]
[[Kategória: Nyelvészet]]

A lap 2007. február 28., 23:09-kori változata

Az akrosztichon (névrejtés) görög eredetű szó. Az ákros (rendkívüli) és a stíchos (vers) szavak összekapcsolásával jött létre. Olyan költemény, melyben a versszakok (esetleg a sorok) kezdőbetűi összeolvasva egy nevet vagy valami mondást adnak ki (többnyire a szerző nevét). Ha a sorok utolsó betűit alkalmazza így az író, akkor telesztichont, ha a középmetszetnél lévő betűket, akkor mezosztichont kap. Magyarországon ez a verselői játék különösen a XVI-XVIII. században volt divatban.

Példa:

Vitted méhedben, Szűz Fejedelemnő, Isten fiát, ki lészen eljövendő, Legfőbb urunkat, ki értünk a mennyből Leszállt s bennünket megoltalmazott; Oly ifjan kínhalált kereszten lelt Ő, Nekünk Megváltónk, vallom, ekképp lett Ő –: Élni-halni e hitben akarok.”

(Ballada, melyet édesanyja kérésére készített a költő, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz, fordította Illyés Gyula)