„Ningírszu (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: uk:Гірсу |
|||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
[[Kategória:Mezopotámia városai]] |
[[Kategória:Mezopotámia városai]] |
||
[[en:Girsu]] |
|||
[[ar:جيرسو]] |
|||
[[ca:Girsu]] |
|||
[[cs:Girsu]] |
|||
[[de:Girsu]] |
|||
[[es:Ngirsu]] |
|||
[[fr:Lagash#Girsu/Tello]] |
[[fr:Lagash#Girsu/Tello]] |
||
[[he:נגירסו]] |
|||
[[it:Girsu]] |
|||
[[ko:기르수]] |
|||
[[nl:Girsu]] |
|||
[[oc:Girsu]] |
|||
[[pl:Girsu]] |
|||
[[ru:Гирсу]] |
|||
[[sv:Girsu]] |
|||
[[uk:Гірсу]] |
|||
A lap 2013. március 11., 16:11-kori változata
| Ningirszu | |
| Telloh | |
 | |
| Egy lelet Ningirszuból | |
| Névváltozatok | Girszu, NinGirsu |
| Alapítás | i. e. 5. évezred |
| Megszűnés | i. e. 2. század |
| Oka | elnéptelenedés |
| Ország |  Irak |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Ningirszu
Pozíció Irak térképén
| |
 é. sz. 31° 37′, k. h. 46° 09′Koordináták: é. sz. 31° 37′, k. h. 46° 09′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ningirszu témájú médiaállományokat. | |
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Ningirszu (sumer 𒊩𒃐) a kora ókori Sumer egyik jelentős települése. Neve eredetileg valószínűleg csak Girszu volt, amelynek jelentése általában „tönkölybúza”. Írásban ezért megkülönböztették tőle a NIN logogrammával, így lett Ningirszu, amely névalak megegyezik a lagasi Ningirszu isten nevével. A település Lagastól 28 kilométerre fekszik, a mai Tell Lawh (vagy Tello[h]) nevű domb alatt.
Ningirszu legkorábbi rétegeinek feltárását talajvíz akadályozza, ezért csak valószínűsíthető, hogy az Ubaid-kultúra idején, az i. e. 5. évezredben, de legkésőbb a Dzsemdet Naszr-kultúra (i. e. 4. évezred) idején már lakott volt. Igazi jelentőségét Gudea korától kapta, amikor Lagas államának fővárosává lett. A politikai élet és a vallási központ ide települt. Gudea nagyszabású templomépítési és restaurációs programot hajtott végre itt. Az uri hatalom bukásával jelentéktelenné vált, de még az i. e. 2. században is lakott volt.
A városban jelentős sumer nyelvű agyagtábla- és más feliratos leletek kerültek elő, többek között a keselyűsztélé. Összesen mintegy 50 000 ékírásos dokumentum ismert.
