„Allativus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bs:Alativ |
|||
25. sor: | 25. sor: | ||
[[Kategória:Nyelvtani esetek]] |
[[Kategória:Nyelvtani esetek]] |
||
[[en:Allative case]] |
|||
[[bg:Алатив]] |
|||
[[br:Troad allativel]] |
|||
[[bs:Alativ]] |
|||
[[ca:Cas al·latiu]] |
|||
[[cs:Allativ]] |
|||
[[de:Allativ]] |
|||
[[eo:Alativo]] |
|||
[[es:Caso adlativo]] |
|||
[[fi:Allatiivi]] |
|||
[[fr:Allatif]] |
|||
[[it:Allativo]] |
|||
[[mk:Алатив]] |
|||
[[nl:Allatief]] |
|||
[[nn:Allativ]] |
|||
[[no:Allativ]] |
|||
[[pl:Allatyw]] |
|||
[[pt:Caso alativo]] |
|||
[[ru:Аллатив]] |
|||
[[sv:Allativ]] |
|||
[[vec:Ałativo]] |
A lap 2013. március 11., 08:11-kori változata
Az allativus (ejtsd allatívusz) (latin allatum, ami az afferre: idehozni ige participiuma ) vagy másként directivus nyelvtani eset , amely egy adott helyhez vagy személyhez való mozgás irányát fejezi ki. Kiegészítő szerepet kap az ablatívusz mellett, kettejük közt áll az adessivus .
Sok nyelvben előfordul, például a finnugor nyelvekben, v.ö.:
- finn kirkko „templom“ → kirko-lle „templomhoz/-ba“
- finn tyttö „leány“ → tytö-lle „lányhoz“
- észt tee „utca“ → tee-le „utcához/-ba“
- észt isa „apa“ → isa-le „apához“
- magyar ház → házhoz
- magyar elnök → elnökhöz
A litván nyelvben az allatívusz egyike a négy másodlagos (azaz utólag, feltehetően finnugor befolyás révén előálló) helyhatározó eseteknek, például miškop(i) „erdőhöz/-be“, jūrosp(i) „tengerhez/-be“. A mai nyelvben mégis a múlt maradványaként él, a megfelelő formák határozóknak számítanak: például vakarop „este (mint határozó)“, velniop „ördögöt / az ördögbe is“.
A német nyelvben és hasonlóan a legtöbb indoeurópai nyelvben a funkciót elöljárós szerkezetek hordozzák:
- Ich gehe in die Schule. = Megyek az iskolába
az
- Ich gehe Schule. (allativus) helyett.
A héber nyelvben a proto-sémi tárgyesetből tényszerűen allatívusz lett.
Forrás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Allativ című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.