„Agárdi Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q254472 adatába
25. sor: 25. sor:
[[Kategória:19. századi magyarok]]
[[Kategória:19. századi magyarok]]
[[Kategória:20. századi magyarok]]
[[Kategória:20. századi magyarok]]

[[ro:Ferenc Agárdi]]

A lap 2013. március 11., 03:25-kori változata

Agárdi Ferenc (Budapest, 1898. május 24. – Budapest, 1969. február 12.) publicista, kultúrtörténetíró.

Élete

A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének alapító tagja volt, és tevékenyen részt vállalt aTanácsköztársaságban, a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás osztályán dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt 1920-ban kizárták a budapesti egyetem orvostudományi karáról. Bécsbe emigrált, ott folytatta tanulmányait, és orvosi oklevelét is ott szerezte meg. Újságíróként dolgozott, baloldali bécsi lapok munkatársa volt, így ismerkedett meg József Attilával és Nagy Lajossal. 1930-ban tért vissza Budapestre, és a 100%, a Társadalmi Szemle és a Gondolat című lapok munkatársa lett. 1933-ban börtönbe zárták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. A második világháború idején munkaszolgálatos volt, de innen átszökött a szovjet hadsereghez, és 1945-ig a Vörös Hadseregben harcolt. Ezután is újságíróként működött, 1947 és 1951 között a Friss Újság, 1952 és 1957 között pedig a Szabad Ifjúság munkatársa volt. Főleg művelődéstörténeti, hadtörténeti írásokat jelentetett meg.

Munkái

  • A svábok bejövetele. 1946.  
  • Régi magyar világjárók. 1954.   (Borsody Bevilaqua Bélával)
  • A nagyvilág magyar vándorai. 1955.  
  • Hamis tanúk és taláros bűnösök. 1955.  
  • Magyarok a cári Oroszországban. 1955.  

Források