„Szuez” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Képgaléria: - center + szöveg |
|||
107. sor: | 107. sor: | ||
[[Kategória:Egyiptom települései]] |
[[Kategória:Egyiptom települései]] |
||
[[en:Suez]] |
|||
[[ar:السويس]] |
|||
[[arz:السويس]] |
|||
[[be:Горад Суэц]] |
|||
[[bg:Суец]] |
|||
[[bs:Suec]] |
|||
[[ca:Suez]] |
|||
[[cs:Suez]] |
|||
[[da:Suez]] |
|||
[[de:Sues]] |
|||
[[el:Σουέζ]] |
|||
[[eo:Suezo]] |
|||
[[es:Suez]] |
|||
[[et:Suess]] |
|||
[[eu:Suez]] |
|||
[[fa:سوئز (شهر)]] |
|||
[[fi:Suez]] |
|||
[[fr:Suez (ville)]] |
|||
[[fy:Suez]] |
|||
[[ga:Suais]] |
|||
[[he:סואץ (עיר)]] |
|||
[[hr:Suez]] |
|||
[[hy:Սուեզ]] |
|||
[[id:Suez]] |
|||
[[is:Súes]] |
|||
[[it:Suez]] |
|||
[[ja:スエズ]] |
|||
[[jv:Suèz]] |
|||
[[ka:სუეცი]] |
|||
[[kl:Suez]] |
|||
[[ko:수에즈]] |
|||
[[la:Suesia]] |
|||
[[lt:Suecas]] |
|||
[[ms:Suez]] |
|||
[[nl:Suez]] |
|||
[[nn:Suez]] |
|||
[[no:Suez]] |
|||
[[oc:Suèz (vila)]] |
|||
[[pl:Suez]] |
|||
[[pt:Suez]] |
|||
[[ro:Suez]] |
|||
[[ru:Суэц]] |
|||
[[sco:Suez]] |
|||
[[simple:Suez]] |
|||
[[sk:Suez (mesto)]] |
|||
[[sr:Суец]] |
|||
[[sv:Suez]] |
|||
[[tr:Süveyş]] |
|||
[[uk:Суец]] |
|||
[[war:Suez]] |
|||
[[zh:苏伊士]] |
|||
[[zh-yue:Suez]] |
A lap 2013. március 10., 14:22-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szuez | |
Kikötő | |
Közigazgatás | |
Ország | Egyiptom |
Alapítás éve | 1859 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 516 959 fő (2010) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 11 m |
Terület | 250,4 km² |
Időzóna | EST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′Koordináták: é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′ | |
Szuez weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuez témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szuez (arabul: السويس) egy tengeri kikötőváros Egyiptom észak keleti részén, a Szuezi-öböl északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel. A közel félmilliós lakosságú város két kikötője a Port Ibrahim és Port Tawfiq. A kivételes elhelyezkedésének köszönhető a kikötő óriási kiterjedése. A várost autópálya és vasútvonal köti össze Kairóval és Port Szaíddal.
Szuez a Mekkába tartó muszlim zarándokok utazásának egyik állomása.
Története
A hetedik században egy a mai Szuezhez közeli város (klizma vagy Kolzum) jelentette a Nílust és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A 16. századra Szuez egy török tengerészeti állomássá alakult.
A Szuezi-csatorna megépítése után a város jelentőssége jelentősen megnőtt. Az 60-as és kora 70-es években a város válósággal elpusztult az egyiptomi és izraeli hadsereg között zajló harcok során, melyek a Sínai-félszigetre koncentrálódtak. Az 1967-es harmadik arab-izraeli háborúban a város teljesen elpusztult. A város feltámasztása a csatorna újbóli megnyitása után azonnal megkezdődött 1973-ban.
Szuezi-csatorna
Létezett egy csatorna a Nílus deltájától a Szuezi-öbölbe már az ókorban, amikor az öböl még északabbra benyúlt, mint ma. Ezt idővel már nem használták és a 19. században megépült a jelenlegi csatorna.
A Szuezi-csatorna jelentősen rövidebb utat biztosít a hajók számára, mintha a Jóreménység foka felé kellene kerülni. A csatornát a régió környezeti adottságainak figyelembevételével alakították ki: a Földközi-tenger és a Vörös-tenger viszonylag rövid távolsága, tavak és süllyedésekből létrejött későbbi tavak vonala (Manzala-tó északon, Timsah és a Keserű tavak) és a lapos felszín. A csatorna építését a francia Ferdinand de Lesseps mérnök és diplomata indíttatására kezdték el, aki Szaid pasától megkapta a jogot a csatorna építésére és üzemeltetésére 99 évre. Így jött létre a cég (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), mely 11 éven alatt építette meg a csatornát. 1869-ben elkészüt építmény hatással volt az egész világ kereskedelmére.
Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök 1956-ban államosította a csatornát, mely előidézte a szuezi válságot. Az 1967-es arab-izraeli háború után a csatornát bezárták és csak 1975-ben nyitották meg újra.
Képgaléria
-
A szuezi Masjid 'Hamza.
-
Anvar Szadat háza.
Nemzetközi kapcsolatok
Testvérvárosok
Szuez testvérvárosai a következő városok: