„Berettyó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: DEFAULTSORT AWB (8350)
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 12 interwiki link migrálva a Wikidata d:q169766 adatába
58. sor: 58. sor:


[[en:Barcău River (Criș)]]
[[en:Barcău River (Criș)]]
[[de:Berettyó]]
[[eo:Berettyó]]
[[fr:Barcău]]
[[mk:Баркау (река)]]
[[pl:Berettyó]]
[[pt:Rio Barcău (Criş)]]
[[ro:Râul Barcău, Criș]]
[[ru:Баркэу]]
[[sl:Barcău]]
[[sr:Баркау (река)]]
[[sv:Berettyó]]
[[zh:巴爾克烏河]]

A lap 2013. március 9., 11:51-kori változata

Berettyó
A Berettyó
A Berettyó
Közigazgatás
OrszágokRománia Románia,
Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz167,3 km
Forrásszint379 m
Vízhozam3,5 m³/s
Vízgyűjtő terület5771 km²
ForrásPonor-hegy, Szilágy megye, Románia
é. sz. 47° 16′ 56″, k. h. 22° 07′ 02″
TorkolatSebes-Körös (Szeghalom és Körösladány között)
é. sz. 46° 58′ 60″, k. h. 21° 07′ 25″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.

Nevének eredete

Neve ősi magyar szó, jelentése: berekkel szegélyezett folyó. A név mai alakja ebből alakult Berettyóvá. 1476-ban találkozunk először a nevével.

Földrajza

Romániában, Szilágy megyében, a Réz-hegység északkeleti részén, a 379 méter magasságú Ponor déli oldala alatt ered.

Újvágás és Felsővalkó között északi irányba fordul, és Szilágybagosnál több apró érrel egyesülve folyik tovább kb. 500 méter magasságban, majd Szilágynagyfalut elérve nyugat felé folyik tovább. Szilágynagyfaluig jobb oldali folyó nem táplálja, a bal oldalon viszont több apró is ömlik bele.

A Szilágyi medencét Márkaszéknél töri át, és Berettyószéplaknál ér Bihar megyébe. Bályoknál több apró jobb oldali folyót vesz fel. Margitta jobb oldali mellékfolyója az Úsztató, a bal oldali a Bisztra patak.

Margittától alacsony dombok között halad, majd Biharegyházánál eléri a síkságot, s Biharfélegyháza és Pocsaj között Kismarjánál éri el Magyarország határát.

Margittától Pocsajig a folyó bal partján a Gyepes-patak, Almás-patak és a Kösmő-patak, a jobb parton Szentjobbnál a Nyulas-patak, és az Ér ömlik bele.

A Berettyó az Ér vizét felvéve délnyugati irányba folyik Bakonszegig, ahol medre régen meg is szűnt, vize a nagy-sárréti medencébe ömlött, ahol a Hortobágyon levonuló tiszai árvizekkel találkozott. A medencében visszamaradt víz a környező megyék területéből csaknem állandóan 80 000 katasztrális hold földet borított el, és a Sárrétet alkotta.

A Sárrét mocsarasodását a Tisza vize, és a mocsár levezető medrének lassú eliszapolódása okozta. Ez a levezető széles, sekély meder Szerep határában, Ördögszigetnél lépett ki a mocsárból, és Mezőtúr alatt szakadt a Hármas-Körösbe. Ma ez a Hortobágy-Berettyó medre.

A Berettyónak Pocsaj és Esztár között kiszakadó ága a Kálló (ér), mely Biharnagybajom határában tér vissza újból a Nagysárrétbe.

Az állandó árvizek miatt szükségszerűvé vált a Berettyó és a Körösök szabályozása. A szabályozást Bodoky Károly kerületi főmérnök tervei alapján kezdték meg 1858-ban. A Berettyót a Sárréttől elzárták, és új medret ástak Bakonszegtől egészen Szeghalomig, s a Sebes-Körösig. Emiatt a Berettyó vizének elvezetése a Sárrét fokozatos kiszáradását vonta maga után.

A Berettyó völgye jóval mélyebben fekszik, mint a Fekete-, vagy a Sebes-Körös völgye, esése is jóval kisebb. Margittától Szalárdig km-ként 80 cm, Szalárdtól Pocsajig km-ként 50 cm, innen az esés hirtelen csökken: Berettyóújfaluig átlag 20 cm, Szeghalomnál 18 cm, a torkolati szakaszon átlag 7 cm km-ként az esés.

A Berettyó az apró szemű kavicsot egészen Biharfélegyházáig lesodorja, innen Berettyóújfaluig azonban már csak homokot sodor. Az alsó szakaszra viszont már csak finom iszapot visz le.

Források

  • Borovszky Samu: Bihar vármegye
  • Korbély József: Bihar vármegye hegy-és vízrajza.