„Bunsen-égő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1 link korr. |
|||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
[[Kategória:Laboratóriumi eszközök]] |
[[Kategória:Laboratóriumi eszközök]] |
||
[[Kategória:Tűz]] |
[[Kategória:Tűz]] |
||
[[en:Bunsen burner]] |
|||
[[ar:موقد بنسن]] |
|||
[[ca:Bec Bunsen]] |
|||
[[cs:Bunsenův kahan]] |
|||
[[da:Bunsenbrænder]] |
|||
[[de:Bunsenbrenner]] |
|||
[[es:Mechero Bunsen]] |
|||
[[fa:چراغ بونزن]] |
|||
[[fi:Bunsenlamppu]] |
|||
[[fr:Bec Bunsen]] |
|||
[[ga:Dóire Bunsen]] |
|||
[[gl:Queimador Bunsen]] |
|||
[[hi:बुन्सेन बर्नर]] |
|||
[[hr:Plamenik]] |
|||
[[it:Becco di Bunsen]] |
|||
[[ja:ブンゼンバーナー]] |
|||
[[ms:Penunu Bunsen]] |
|||
[[nl:Bunsenbrander]] |
|||
[[pl:Palnik Bunsena]] |
|||
[[pnb:بنسن چلا]] |
|||
[[pt:Bico de Bunsen]] |
|||
[[ru:Горелка Бунзена]] |
|||
[[si:බන්සන් දාහකය]] |
|||
[[simple:Bunsen burner]] |
|||
[[sr:Бунзенов пламеник]] |
|||
[[sv:Bunsenbrännare]] |
|||
[[ta:பன்சன் சுடரடுப்பு]] |
|||
[[tl:Kalang Bunsen]] |
|||
[[tr:Bunsen beki]] |
|||
[[uk:Пальник Бунзена]] |
|||
[[zh:本生燈]] |
|||
A lap 2013. március 8., 23:47-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Bunsen-égő a Teclu-égővel együtt a leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő. Az éghető gáz (földgáz, propán-bután gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk (fúvóka) található. Erre épül rá a jó hővezető fémből – általában rézből – készült keverőcső, amelynek alsó részén, a fúvóka magasságában szemközt két ovális nyílás található a szükséges levegő bevezetéséhez.
A levegő mennyiségének a szabályozása a két nyílás szabad keresztmetszetének a változtatásával lehetséges. E céljából a keverőcső alsó részére egy másik, rövidebb, szintén két nyílást tartalmazó csövecske illeszkedik, amely a keverőcsövön szabadon körbeforgatható, miáltal a beömlő szabad keresztmetszet változik.
Az égőbe juttatható gáz mennyisége (ezzel az égő teljesítménye) – bizonyos határok között – a fúvóka méretének a változtatásával, és a gázáram útjában elhelyezett tűszelep nyitásával vagy zárásával lehetséges.
-
Robert Wilhelm Bunsen -
Michael Faraday -
Bunsen-égő lángtípusai
Adott gázáram esetén a levegő mennyiségének a változtatásával a láng minősége változtatható. A levegőbeömlő zárt állásánál a keverőcsőbe csak gáz jut, nincs előkeveredés, sárgás-vörös színű, ún. diffúzós láng alakul ki, amely redukáló – kormozó – láng (1). A levegőnyílás nyitásával a gáz-levegő elegy előkeveredése miatt az égés tökéletesebbé válik, a láng rövidül, színe világosodik (2). A kb. sztöchiometriai levegő/gáz arány esetén a láng alakja határozottá válik, világoskék színű lesz. Ilyen viszonyok között érhető el a maximális lánghőmérséklet (3). További levegő adagolás hatására a láng erélyesen oxidáló tulajdonságúvá válik (4), sőt a láng leszakadhat a keverőcső végéről, ha túlzottan megnő a gázban szegény keverék áramlási sebessége.
Az égő neve a német Robert Wilhelm Bunsen kémikus emlékét őrzi, bár az eredeti ötlet állítólag Michael Faradaytől származik.