„Közönséges görény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: lt:Juodasis šeškas (strong connection between (2) hu:Közönséges görény and lt:Tamsusis šeškas)
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 45 interwiki link migrálva a Wikidata d:q26582 adatába
120. sor: 120. sor:


{{Link FA|nds-nl}}
{{Link FA|nds-nl}}

[[en:European polecat]]
[[an:Mustela putorius]]
[[be:Тхор лясны]]
[[be-x-old:Тхор лясны]]
[[bg:Черен пор]]
[[ca:Turó comú]]
[[cs:Tchoř tmavý]]
[[csb:Zwëczajny twórz]]
[[cv:Хура пăсара]]
[[cy:Ffwlbart]]
[[da:Ilder]]
[[de:Europäischer Iltis]]
[[eo:Putoro]]
[[es:Mustela putorius]]
[[et:Tuhkur]]
[[fi:Hilleri]]
[[fr:Mustela putorius]]
[[frr:Elk]]
[[fy:Murd]]
[[gl:Furón bravo]]
[[io:Putoro]]
[[it:Mustela putorius]]
[[ka:ქრცვინი]]
[[ltg:Meža saskys]]
[[lv:Meža sesks]]
[[ml:യൂറോപ്യൻ ധ്രുവപ്പൂച്ച]]
[[nds-nl:Ulk]]
[[nl:Bunzing]]
[[no:Ilder]]
[[nv:Tó wónaanídę́ę́ʼ dlǫ́ʼii]]
[[pcd:Fuchioe]]
[[pl:Tchórz zwyczajny]]
[[pt:Tourão]]
[[ro:Dihor]]
[[ru:Лесной хорёк]]
[[sco:Foumart]]
[[sk:Tchor tmavý]]
[[sl:Evropski dihur]]
[[stq:Ulk]]
[[sv:Iller]]
[[udm:Бызара]]
[[uk:Тхір лісовий]]
[[vi:Mustela putorius]]
[[wa:Vexhåd]]
[[yi:אילטיס]]

A lap 2013. március 8., 21:47-kori változata

Közönséges görény
Vad európai görények
Vad európai görények
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Menyétfélék (Mustelidae)
Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
Nem: Mustela
Alnem: Putorius
Faj: M. putorius
Tudományos név
Mustela putorius
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedése
Elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges görény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges görény témájú médiaállományokat és Közönséges görény témájú kategóriát.

A közönséges görény (Mustela putorius), vagy európai (erdei) görény, az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj. Ügyes ragadozó; odújában télire élelmiszerkészletet gyűjt, ami ott "mélyhűtődik", és hónapokig friss marad. A görények alfélmelletti mirigyeikből bűzös és kiállhatatlan szagú folyadékot választanak ki.

Előfordulása

A görények előfordulnak Európa legtöbb országában.[1] Szürkületi állatok, rendszerint erdőkben, szántókon, lápokon találhatók. Folyópartok oldalába, vagy fák gyökere alá ásott odúkban él. Főleg ragadozó, leginkább békákat és pockokat zsákmányol, de elkapja a patkányokat, és egyéb kisebb zsákmányállatokat is. Vadászterülete körülbelül egy négyzetkilométert tesz ki. Anglia néhány részén az elkóborolt vadászgörények és a vad közönséges görények keveredtek, és ezek a hibridek majdnem megkülönböztethetetlenek a közönséges görényektől.

Alfajai

  • Mustela putorius putorius
  • Mustela putorius anglia
  • Mustela putorius aureola
  • Mustela putorius caledoniae
  • Mustela putorius mosquensis
  • Mustela putorius rothschildi

Háziasított alak:

Megjelenése

Bundája sötétbarna, pofája fehér, bandita maszkkal a szeme körül. Aljszőrzete halvány sárga. Farka hosszú, lábai rövidek. A nőstény kb. 25–30 cm, míg a hím valamivel nagyobb 30–35 cm között van. A tenyésztett, állatkereskedésekben kapható példányok valamivel kisebbek.

Régi rajz a közönséges görényről (Brehm)
és a nyomai

Szaporodása

Az ivarérettséget a születést követő márciusban éri el, olykor már 8 hónapos korban. A párzási időszak február és április között van. A vemhesség 40-43 napig tart. A nőstény néha kétszer is ellik évente. Egy alomban 5-10 utód születik. A vadászgörények körülbelül 10 hónapos korukban válnak ivaréretté. Az ivarzás tavasszal kezdõdik és akár két hónapig is eltarthat. Fontos tudni, hogy ha a nõstényt nem pároztatjuk be, hormonzavarossá válhat, mely sajnos erõsen lerontja kedvencünk immunrendszerét, és nem ritkán az állat halálához is vezethet. Ha valaki nem akar kölyköket, célszerû ivartalanítani a nõstényt, ezzel sok problémát elkerülhetünk. Az ivarzás egyértelmû jele a nõstény pérájának (nemi szervének) duzzadsága és élénk színe. A fedezési folyamat az emberi szem számára elég durvának tûnhet, de az állatok nem tesznek kárt egymásban. A párzás alatt a hím a nõstényt tarkójánál harapja, fogja, de a folyamat végén található néhány harapás nem tragikus. A párzás akár több óráig is eltarthat A vemhesség 42 napig tart, és kb 1 hét elteltével a nõstény pérája visszaáll eredeti állapotára. Ez akkor is bekövetkezik, ha csak álvemhességrõl van szó. Elég gyakran álvemhesek a görények, és csak a 42. nap elteltével, a kölykök megszületésével lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a fedezés sikeres volt. Állatorvos, vagy gyakorlott tenyésztõ a 21. nap már ki tudja tapintani az embriókat. A vemhes nõsténynek több és jobb minõségû takarmányra van szüksége, és napi többszöri etetésre, hogy szervezetét ne viselje meg a vemhesség és a kölykök is megfelelõen fejlõdjenek. Ilyenkor táplálékát vitaminokkal, ásványi anyagokkal és kalciummal egészíthetjük ki. Ha az ellés nem indul meg a 42. nap elteltével sem, forduljunk állatorvoshoz! A vemhesség alatt a nõstényt nem kell elkülöníteni, továbbra is együtt maradhat társaival, játszhat, ugrándozhat. Csak az utolsó héten célszerû külön tenni õt, hogy felkészülhessen a kölykök érkezésére. A vadászgörények nagyon jó anyák, mindent elvégeznek az elléskor (kölykök tisztogatása, köldökzsinór elharapása...). Az ellés 1-4 óráig tarthat, ez a kölykök számától függ. Ha az ellés után a kölykök sírása nem szûnik, valószínûleg az anyának nem indult meg a teje, forduljunk állatorvoshoz. Az újszülött görény körülbelül 6-10 grammosak, vakok, süketek, és majdnem teljesen csupaszok. A kölykök elképesztõ iramban fejlõdnek, ezért fontos, hogy az anya elegendõ kalciumot kapjon, hogy kölykeit megfelelõen táplálhassa. Három hetes koruk után már naponta háromszor kaphatnak normális táplálékot, így fejlõdésük kiegyensúlyozott lesz. A kölykök a harmadik hét végére már 90 grammot nyomnak. Születésük utáni 28-35. napon nyílik ki szemük és fülük. Az ötödik héten már igazi eleven rosszcsont görényeket láthatunk játszadozni, ugrándozni, és tanulni a társasélet szabályait A görények, mivel nagyon jó anyák, idegen kölyköket is elfogadnak, ami hasznos lehet, ha az egyik anyának túl sok kölyke születik.

Életmódja

A görény a többi menyétféléhez hasonlóan gyűjt néha élelmet. Kotoréka rendszerint egy „lakókamrából" és egy „éléskamrából” áll. Nyáron főként békákat fogyaszt. A görény kis termete ellenére erős, és mindig zsákmányra éhes. Olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint az üregi nyúl és a mezei nyúl. Sven Nilsson svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Bátorságára jellemző, hogy még a keresztes viperára is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli. Hajlékonyságával és gyorsaságával kifárasztja a kígyót, bár vigyáznia kell, mert a kígyóméreg a görényre is hat.

Rokon fajok

Egyéb görényfajok a mezei görény (M. eversmanni) és az európai nyérc (M. lutreola). A legtöbb zoológus szerint a vadászgörény (M. putorius furo) a közönséges görénytől származik. A zorilla, vagy csíkos görény (Ictonyx striatus) Afrika szubszaharai területein él. Közeli rokona a hermelinnek, vidrának és a nyércnek.

Vadászat

A közönséges vagy házi görény hazánkban vadászható fajnak minősül (vad). Vadászidénye: szeptember 1. - február 28.

Források

Külső hivatkozások