„Milétoszi filozófiai iskola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Irodalom: DEFAULTSORT AWB (8350) |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[Kategória:Ókori görög filozófia]] |
[[Kategória:Ókori görög filozófia]] |
||
[[Kategória:Filozófiai irányzatok]] |
[[Kategória:Filozófiai irányzatok]] |
||
[[en:Milesian school]] |
|||
[[be:Мілецкая школа]] |
|||
[[be-x-old:Мілецкія натурфілёзафы]] |
|||
[[bn:মিলেতুসীয় দর্শন]] |
|||
[[bs:Miletska škola]] |
|||
[[ca:Escola de Milet]] |
|||
[[cs:Mílétská škola]] |
|||
[[da:Miletiske skole]] |
|||
[[eo:Mileta filozofia skolo]] |
|||
[[es:Escuela de Mileto]] |
|||
[[eu:Miletoko eskola]] |
|||
[[fa:مکتب ملطی]] |
|||
[[fi:Miletoslainen koulukunta]] |
|||
[[fr:École milésienne]] |
|||
[[he:האסכולה המילטית]] |
|||
[[hr:Miletska škola]] |
|||
[[id:Sekolah Miletos]] |
|||
[[ja:ミレトス学派]] |
|||
[[ka:მილეტის სკოლა]] |
|||
[[kk:Милет мектебі]] |
|||
[[ko:밀레토스 학파]] |
|||
[[ky:Милет мектеби]] |
|||
[[lt:Mileto mokykla]] |
|||
[[mk:Милетска школа]] |
|||
[[nl:School van Milete]] |
|||
[[pt:Escola de Mileto]] |
|||
[[ro:Școala milesiană]] |
|||
[[ru:Милетская школа]] |
|||
[[sh:Miletska škola]] |
|||
[[simple:Milesian school]] |
|||
[[sk:Milétska škola]] |
|||
[[tr:Milet Okulu]] |
|||
[[tt:Милет мәктәбе]] |
|||
[[uk:Мілетська школа]] |
|||
[[zh:米利都学派]] |
|||
A lap 2013. március 8., 20:38-kori változata
Milétoszi iskola az Kr.e. VI. században a Kis-ázsiai Milétoszban működő első görög filozófiai iskola volt.
A Kr. e. . IX. század és a Kr. e. VI. század között – főként az írás megjelenésének és elterjedésének köszönhetően – a görög földön jelentős változás megy végbe: a zárt, hagyományos társadalom átalakul nyitott társadalommá, az új értékek a régiek helyébe léptek. A poliszokban kialakult a magántulajdon, s ennek alapján egy olyan társadalmi réteg, amely egyben a filozófiai gondolkodás létrehozója lesz. A mítoszból a filozófiába való átmenet e változás velejárója és következménye, amely inkább politikai, társadalmi és vallásos természetű volt. A polisz kialakulása és fejlődése átalakította korábbi arisztokratikus szerkezetű társadalom hésziodoszi nézeteit, a régi isteneket és hősöket nagyrészt idejétmúlttá tette. E változások főként Ióniában, azon belül Milétoszban voltak megfigyelhetők. Ugyanis Milétoszba a lakosai által alapított településekről, valamint az ókori Kelet több országából és az Égei-tenger szigeteiről ide áramlottak a korabeli kultúra szellemi és anyagi javai. Emiatt a különféle kultúrák találkozásának központja lett. A biztonságos tengeri hajózás technikai feltételeinek megteremtése egyben nélkülözhetetlenné tette a matematikai, a csillagászati, a földrajzi és a mechanikai ismereteket. Így a milétoszi iskola képviselőinek gondolataiban a rabszolgatartó demokrata réteg, a kézművesek, a kereskedők racionalista világszemlélete tükröződik, s ők a korai materializmus magalapítói.
Milétoszi természetfilozófusok
Az első nagy milétoszi gondolkodók: Thalész, Anaximandrosz és Anaximenész voltak. Tényként fogadták el a valóságos lét elsődlegességét. Mindhármuk gondolkodását egy egyedüli ősi anyagi elem feltételezése határozta meg, mert a valóság lényegét egységes elvként próbálták megközelíteni, a világ lényegét a sokféleség egységének tartották. A sokféleségben pedig felfedezték a dolgok lényegét alkotó ellentétességet. Ez az elmélet valójában a hésziodoszi theogónia továbbgondolása volt.
Ugyancsak a milétoszi természetfilozófusokhoz sorolható Xenophanész is, ő azonban a nyugati görög világba vándorolt és ott is tevékenykedett.
Lásd még
Irodalom
- G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998.
- Luciano de Crescenzo: Görög filozófia 1. Tercium Kiadó 1995.
- Boross István: A filozófia klasszikusai. Tri-Mester Bt 2001. ISBN 963-00-2802-6