„Párt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő eltávolítása: diq:Partiy (deleted) |
|||
99. sor: | 99. sor: | ||
[[Kategória:Pártok| ]] |
[[Kategória:Pártok| ]] |
||
[[en:Political party]] |
|||
[[af:Politieke party]] |
|||
[[an:Partito politico]] |
|||
[[ar:حزب سياسي]] |
|||
[[arc:ܓܒܐ]] |
|||
[[arz:حزب سياسى]] |
|||
[[ast:Partíu políticu]] |
|||
[[az:Siyasi partiya]] |
|||
[[bar:Politische Partei]] |
|||
[[bat-smg:Puolitėnė partėjė]] |
|||
[[be:Палітычная партыя]] |
|||
[[be-x-old:Палітычная партыя]] |
|||
[[bg:Политическа партия]] |
|||
[[br:Strollad politikel]] |
|||
[[bs:Politička stranka]] |
|||
[[ca:Partit polític]] |
|||
[[cs:Politická strana]] |
|||
[[cy:Plaid wleidyddol]] |
|||
[[da:Politisk parti]] |
|||
[[de:Politische Partei]] |
|||
[[el:Πολιτικό κόμμα]] |
|||
[[eo:Partio (politiko)]] |
|||
[[es:Partido político]] |
|||
[[et:Erakond]] |
|||
[[eu:Alderdi politiko]] |
|||
[[fa:حزب]] |
|||
[[fi:Puolue]] |
|||
[[fr:Parti politique]] |
|||
[[fy:Politike partij]] |
|||
[[ga:Páirtí polaitíochta]] |
|||
[[gd:Pàrtaidh phoileatagach]] |
|||
[[gl:Partido político]] |
|||
[[he:מפלגה]] |
|||
[[hi:राजनैतिक दल]] |
|||
[[hif:Rajnetic dal]] |
|||
[[hr:Politička stranka]] |
|||
[[hy:Քաղաքական կուսակցություն]] |
|||
[[id:Partai politik]] |
|||
[[ilo:Partido politiko]] |
|||
[[is:Stjórnmálaflokkur]] |
|||
[[it:Partito politico]] |
|||
[[ja:政党]] |
|||
[[jv:Partai pulitik]] |
|||
[[ka:პოლიტიკური პარტია]] |
|||
[[kk:Саяси партия]] |
|||
[[kn:ರಾಜಕೀಯ ಪಕ್ಷ]] |
|||
[[ko:정당]] |
|||
[[krc:Политика партия]] |
|||
[[la:Factio politica]] |
|||
[[lb:Politesch Partei]] |
|||
[[ln:Lingómbá lya politíki]] |
|||
[[lt:Politinė partija]] |
|||
[[lv:Politiskā partija]] |
|||
[[mk:Политичка партија]] |
|||
[[ml:രാഷ്ട്രീയ പാർട്ടി]] |
|||
[[mn:Улс төрийн нам]] |
|||
[[mr:राजकीय पक्ष]] |
|||
[[ms:Parti politik]] |
|||
[[my:နိုင်ငံရေးပါတီ]] |
|||
[[new:दल]] |
|||
[[nl:Politieke partij]] |
|||
[[nn:Politisk parti]] |
|||
[[no:Politisk parti]] |
|||
[[oc:Partit politic]] |
|||
[[pfl:Bolidischi Pardai]] |
|||
[[pl:Partia polityczna]] |
|||
[[pnb:سیاسی پارٹی]] |
|||
[[ps:ګوند]] |
|||
[[pt:Partido político]] |
|||
[[qu:Partidu]] |
|||
[[ro:Partid politic]] |
|||
[[ru:Политическая партия]] |
|||
[[rue:Політічна партія]] |
|||
[[sah:Политика партията]] |
|||
[[scn:Partitu pulìticu]] |
|||
[[sh:Politička stranka]] |
|||
[[simple:Political party]] |
|||
[[sk:Politická strana]] |
|||
[[sl:Politična stranka]] |
|||
[[so:Xisbi]] |
|||
[[sr:Политичка партија]] |
|||
[[sv:Politiskt parti]] |
|||
[[sw:Chama cha kisiasa]] |
|||
[[ta:அரசியல் கட்சி]] |
|||
[[te:రాజకీయ పార్టీ]] |
|||
[[th:พรรคการเมือง]] |
|||
[[tl:Partidong politiko]] |
[[tl:Partidong politiko]] |
||
[[tr:Siyasi parti]] |
|||
[[tt:Сәяси фиркаләр]] |
|||
[[uk:Політична партія]] |
|||
[[ur:سیاسی جماعت]] |
|||
[[vec:Partito pułitego]] |
|||
[[vi:Đảng phái chính trị]] |
|||
[[war:Partido politikal]] |
|||
[[yi:פאליטישע פארטיי]] |
|||
[[yo:Ẹgbẹ́ olóṣèlú]] |
|||
[[zh:政党]] |
|||
[[zh-min-nan:Chèng-tóng]] |
|||
[[zh-yue:政黨]] |
A lap 2013. március 8., 19:00-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapítótag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit az egyesülésről szóló törvény rendelkezései, valamint az alapszabály tartalmazzák.
A párt elismertségét a választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén.
Fogalma
- Önkéntesen létrehozott,
- önkormányzattal rendelkező szervezet,
- alapszabályában meghatározott célra alakul,
- nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
- céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között.
A pártállami "egypárt"
- A pártállami "egypárt" tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik.
- Ilyen párt működhet látszólagos többpártrendszerben is (például a NSZEP az egykori NDK-ban vagy a LEMP a Lengyel Népköztársaságban.
- A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. Aki nem tagja az egypártnak, az "pártonkívüli".
- A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak. Mindenki számára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti.
- George Orwell találóan "belső pártnak" nevezi az állampárt tényleges hatalmat gyakorló magját, szemben a "külső párttal", amely voltaképpen karrieristákból és szimpatizánsokból áll. (1984)
A párt a többpártrendszerben
- A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért.
- Vannak rétegpártok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (például Vállalkozók pártja) és vannak néppártok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.
A pártok jellemzői
- megosztottság – konfliktus kifejezői
- érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat
- a rész az egészet képviseli
- nem partikuláris érdekeket közvetítenek
- alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek
- mai pártok
- a polgári társadalom képviseletében tevékenykedik
- hierarchiával rendelkezik
- programjaikban alternatívákat kínálnak a társadalmi problémák megoldására
- az állam és a társadalom között közvetít
- programjuk a közjóra, általános érdekre irányul
- céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne
LaPalombara és Weiner szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni:
- állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független, stabil világkép
- látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül
- a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására
- az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére
A pártrendszerek kialakulása
Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.
A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A 18. század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.
A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.
Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat.
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó
Beyme felosztása
A Beyme- féle 10 párttípus:
- liberális (feudalizmus, rendiség ellen)
- radikális (francia forradalom, annak eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága)
- konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok)
- szocialista (szociáldemokrata) (4. rend, a proletariátus érdekeit képviselték)
- kereszténydemokrata (modern konzervatív)
- paraszt (vidéki agrártársadalom ipari tőkével, a városi polgársággal szemben)
- regionális, etnikai pártok (politikai önrendelkezési jogaikért folytattak harcot)
- kommunista (baloldali radikális, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend)
- fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik)
- környezetvédők (ökológiai pártok a '70-es évek-től)
A pártok szerepe
- társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói
- közvéleményt formálják,
- választási alternatívákat dolgoznak ki
- nézeteket egyeztetnek.
- vezetőket választanak
A pártok funkciói
- érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése)
- érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)
- szakszervezetek, társadalmi érdekképviseletek keresése
- internáló, integráló funkció
- az emberek valahova tartozzanak **beintegrálja az egyént a társadalomba
- a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel
- politikusok rekrutációja, szelekciója
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- nem kell érteni a szakmához(!)
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör .