Izsó Miklós (szobrász)

Izsó Miklós

Izsó Miklós, Huszár Adolf Dugonics szobra régi képeslapon

Dugonics András szobra napjainkban Szegeden, a róla elnevezett téren

Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, Petőfi szobor Budapesten

Izsó Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető 34/1-3-10. Mátrai Lajos György alkotása.

Izsó Miklós (Disznóshorvát, ma Izsófalva, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat legnagyobb alakja.

Pályája

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombaton élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.

További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.

A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.

Főbb művei

Mellszobrok

• Arany János
• Egressy Béni
• Megyeri Károly
• Fáy András
• Lisznyay D. Kálmán
• Mándi Márton István
• Almási Balogh Pál
• Ghiczy Károly
• Zrínyi Ilona (1870)
• II. Rákóczi Ferenc (1870)

Népies szobrok

• Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
• Búsuló juhász (1862)
• Cigány Laokoon (1862)
• Felsőházi jelenet (1863)
• Részeg ember (1863)
• Arató nő (1863)
• Ételhordó parasztasszony (1863)
• Parasztlány (1864)

Köztéri szobrok

• Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1868–1871, az egyetlen, általa befejezett köztéri szobor)
• Petőfi Sándor (Budapest V. kerülete, Huszár Adolf fejezte be)
• Dugonics-emlékmű (Szeged, 1876, Huszár Adolf fejezte be)

Írása

• Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958).

Lásd még

• Magyar szobrászok listája

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós (szobrász) témájú médiaállományokat.

• Izsó Miklós a Képzőművészet Magyarországon honlapon
• Izsó Miklós a Magyar életrajzi lexikonban
• Elek Artúr: Izsó Miklós kiadatlan levelei (Nyugat, 1924. 3. szám)
• Izsó és a nemzeti romantika
• Szana Tamás: Izsó Miklós élete és munkái (MEK)
• Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (MEK)