„Gamma-sugárzás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB |
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata) |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
[[Kategória:Elektromágneses sugárzás]] |
[[Kategória:Elektromágneses sugárzás]] |
||
[[Kategória:Csillagászat]] |
[[Kategória:Csillagászat]] |
||
[[en:Gamma ray]] |
|||
[[af:Gammastraal]] |
|||
[[ar:أشعة غاما]] |
|||
[[ast:Radiación gamma]] |
|||
[[bat-smg:Gama spėndolē]] |
|||
[[bg:Гама-лъчи]] |
|||
[[bn:গামা রশ্মি]] |
|||
[[bs:Gama zračenje]] |
|||
[[ca:Radiació gamma]] |
|||
[[ckb:تیشکی گاما]] |
|||
[[cs:Záření gama]] |
|||
[[da:Gammastråling]] |
|||
[[de:Gammastrahlung]] |
|||
[[el:Ακτίνες γ]] |
|||
[[eo:Gama-radiado]] |
|||
[[es:Rayos gamma]] |
|||
[[et:Gammakiirgus]] |
|||
[[eu:Gamma izpi]] |
|||
[[fa:پرتو گاما]] |
|||
[[fi:Gammasäteily]] |
|||
[[fr:Rayon gamma]] |
|||
[[gl:Radiación gamma]] |
|||
[[he:קרינת גמא]] |
|||
[[hi:गामा किरण]] |
|||
[[hif:Gamma ray]] |
|||
[[hr:Gama-čestica]] |
|||
[[ht:Reyon gama]] |
|||
[[ia:Radiation gamma]] |
|||
[[id:Sinar gamma]] |
|||
[[is:Gammageisli]] |
|||
[[it:Raggi gamma]] |
|||
[[ja:ガンマ線]] |
|||
[[ka:გამა-გამოსხივება]] |
|||
[[kk:Гамма-сәулелер]] |
|||
[[ko:감마선]] |
|||
[[la:Radiatio gamma]] |
|||
[[lij:Raggi gamma]] |
|||
[[lt:Gama spinduliai]] |
|||
[[lv:Gamma stari]] |
|||
[[mk:Гама зрачење]] |
|||
[[ml:ഗാമാ കിരണം]] |
|||
[[mn:Гамма цацраг]] |
|||
[[ms:Sinar gama]] |
|||
[[nds:Gammastrahlen]] |
|||
[[nl:Gammastraling]] |
|||
[[nn:Gammastråling]] |
|||
[[no:Gammastråling]] |
|||
[[pl:Promieniowanie gamma]] |
|||
[[pnb:گیما رے]] |
|||
[[pt:Radiação gama]] |
|||
[[ro:Radiație gamma]] |
|||
[[ru:Гамма-излучение]] |
|||
[[sh:Gama zračenje]] |
|||
[[simple:Gamma ray]] |
|||
[[sk:Žiarenie gama]] |
|||
[[sl:Žarek gama]] |
|||
[[sr:Гама зрачење]] |
|||
[[su:Sinar gamma]] |
|||
[[sv:Gammastrålning]] |
|||
[[ta:காம்மா கதிர்]] |
|||
[[te:గామా కిరణం]] |
|||
[[th:รังสีแกมมา]] |
|||
[[tl:Sinag gamma]] |
|||
[[tr:Gama ışını]] |
|||
[[uk:Гамма-промені]] |
|||
[[vi:Tia gamma]] |
|||
[[zh:伽马射线]] |
|||
[[zh-min-nan:Gamma siā-soàⁿ]] |
|||
[[zh-yue:丙種射綫]] |
A lap 2013. március 6., 15:55-kori változata
A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokból (1019 Hz, 30-50 keV felett, illetve 20-30 pikométer hullámhossz alatt) álló sugárzás, mely a gerjesztett atommagok alacsonyabban fekvő állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett gamma-bomláskor is keletkezik. Ez a bomlás sok esetben kíséri az alfa- és béta-bomlást, valamint a magreakciókat.
Jelentkezik egy bizonyos átfedés a röntgen- és a gamma-sugarak között: a röntgensugarak egészen a 60-80 keV-os tartományig terjedhetnek.
A gamma-sugarak (mint minden más ionizáló sugárzás) előidézhetnek égési sebeket, rákot és genetikai mutációkat.
A gamma-sugarak elleni védekezés nagy atomtömegű és sűrűségű elemekkel a leghatásosabb. Erre a célra általában az ólmot használják. De például a reaktorok aktív zónáját több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül, ami egy magas kristályvíz tartalmú, nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékolt beton. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.
Kölcsönhatása az anyaggal
A gamma-sugárzás három módon lép kölcsönhatásba az anyaggal:
- Fotoeffektus (fényelektromos hatás) – egy atom elektronhéja elnyeli a fotont. E foton energiája teljesen egy elektron energiájává alakul át, amely gerjesztett állapotba kerül vagy elhagyja az atomot.
- Compton-szórás a foton rugalmatlan szóródása egy szabad, illetve gyengén kötött elektronon. Ez esetben a foton energiájának csak egy részét adja át az elektronnak.
- Párképződés – elektron-pozitron pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-ot (az elektron – pozitronpár nyugalmi tömege)
Mivel ezen jelenségek egy meghatározott valószínűség szerint következnek be, ezért felírhatjuk a következő egyenletet:
Ezt integrálva kapjuk a sugárzás intenzitására (I) vonatkozó törvényt a közegben megtett távolság (x) függvényében.
A az abszorpciós koefficiens. A mellékelt ábrán látható az abszorpciós koefficiens energiafüggősége.
Alkalmazása
- sterilizálás
- terápia – rákos daganatok eltávolítása
- radiológia – radioaktív izotópok nyomon követése a szervezetben
- gamma-radiográfia – roncsolásmentes anyagvizsgálat, átvilágítás, hibakeresés
- elemanalízis – karakterisztikus gammafotonok segítségével (például aktivációs analízis és pgga)
Felfedezése
A gamma-sugarakat 1900-ban Paul Ulrich Villard fedezte fel. Sokáig részecskéknek hitték őket, míg 1910-ben William Henry Bragg be nem bizonyította, hogy elektromágneses hullámokról van szó. Megmérte a hullámhosszukat kristályon való diffrakció segítségével.
Külső hivatkozások
- A sugárzás - muszakiak.hu - a műszaki portál
- Magyarított Flash animáció a Compton-szórás, a fotoeffektus és a párképződés összevetéséről. Szerző: David M. Harrison
- Magyarított sztochasztikus Java szimuláció a Compton-effektusról. Szerző: Jan Humble
- Magyarított Flash animáció a párképződésről, majd az azt követő pozitronannihilációról. Szerző: David M. Harrison