„Gamma-sugárzás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
SamoaBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata)
45. sor: 45. sor:
[[Kategória:Elektromágneses sugárzás]]
[[Kategória:Elektromágneses sugárzás]]
[[Kategória:Csillagászat]]
[[Kategória:Csillagászat]]

[[en:Gamma ray]]
[[af:Gammastraal]]
[[ar:أشعة غاما]]
[[ast:Radiación gamma]]
[[bat-smg:Gama spėndolē]]
[[bg:Гама-лъчи]]
[[bn:গামা রশ্মি]]
[[bs:Gama zračenje]]
[[ca:Radiació gamma]]
[[ckb:تیشکی گاما]]
[[cs:Záření gama]]
[[da:Gammastråling]]
[[de:Gammastrahlung]]
[[el:Ακτίνες γ]]
[[eo:Gama-radiado]]
[[es:Rayos gamma]]
[[et:Gammakiirgus]]
[[eu:Gamma izpi]]
[[fa:پرتو گاما]]
[[fi:Gammasäteily]]
[[fr:Rayon gamma]]
[[gl:Radiación gamma]]
[[he:קרינת גמא]]
[[hi:गामा किरण]]
[[hif:Gamma ray]]
[[hr:Gama-čestica]]
[[ht:Reyon gama]]
[[ia:Radiation gamma]]
[[id:Sinar gamma]]
[[is:Gammageisli]]
[[it:Raggi gamma]]
[[ja:ガンマ線]]
[[ka:გამა-გამოსხივება]]
[[kk:Гамма-сәулелер]]
[[ko:감마선]]
[[la:Radiatio gamma]]
[[lij:Raggi gamma]]
[[lt:Gama spinduliai]]
[[lv:Gamma stari]]
[[mk:Гама зрачење]]
[[ml:ഗാമാ കിരണം]]
[[mn:Гамма цацраг]]
[[ms:Sinar gama]]
[[nds:Gammastrahlen]]
[[nl:Gammastraling]]
[[nn:Gammastråling]]
[[no:Gammastråling]]
[[pl:Promieniowanie gamma]]
[[pnb:گیما رے]]
[[pt:Radiação gama]]
[[ro:Radiație gamma]]
[[ru:Гамма-излучение]]
[[sh:Gama zračenje]]
[[simple:Gamma ray]]
[[sk:Žiarenie gama]]
[[sl:Žarek gama]]
[[sr:Гама зрачење]]
[[su:Sinar gamma]]
[[sv:Gammastrålning]]
[[ta:காம்மா கதிர்]]
[[te:గామా కిరణం]]
[[th:รังสีแกมมา]]
[[tl:Sinag gamma]]
[[tr:Gama ışını]]
[[uk:Гамма-промені]]
[[vi:Tia gamma]]
[[zh:伽马射线]]
[[zh-min-nan:Gamma siā-soàⁿ]]
[[zh-yue:丙種射綫]]

A lap 2013. március 6., 15:55-kori változata

A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokból (1019 Hz, 30-50 keV felett, illetve 20-30 pikométer hullámhossz alatt) álló sugárzás, mely a gerjesztett atommagok alacsonyabban fekvő állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett gamma-bomláskor is keletkezik. Ez a bomlás sok esetben kíséri az alfa- és béta-bomlást, valamint a magreakciókat.

Jelentkezik egy bizonyos átfedés a röntgen- és a gamma-sugarak között: a röntgensugarak egészen a 60-80 keV-os tartományig terjedhetnek.

A gamma-sugarak (mint minden más ionizáló sugárzás) előidézhetnek égési sebeket, rákot és genetikai mutációkat.

A gamma-sugarak elleni védekezés nagy atomtömegű és sűrűségű elemekkel a leghatásosabb. Erre a célra általában az ólmot használják. De például a reaktorok aktív zónáját több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül, ami egy magas kristályvíz tartalmú, nehézfémmel, például báriummal (barit) adalékolt beton. Minél nagyobb energiájú a gamma-sugárzás, annál vastagabb réteg szükséges a védekezéshez.

Kölcsönhatása az anyaggal

A gamma-sugárzás három módon lép kölcsönhatásba az anyaggal:

  • Fotoeffektus (fényelektromos hatás) – egy atom elektronhéja elnyeli a fotont. E foton energiája teljesen egy elektron energiájává alakul át, amely gerjesztett állapotba kerül vagy elhagyja az atomot.
  • Compton-szórás a foton rugalmatlan szóródása egy szabad, illetve gyengén kötött elektronon. Ez esetben a foton energiájának csak egy részét adja át az elektronnak.
  • Párképződéselektron-pozitron pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-ot (az elektron – pozitronpár nyugalmi tömege)
Az alumínium abszorpciós koefficiense. Látható, hogy kisebb energiákon a Compton-effektus, míg nagy energiákon a párkeltés dominál.

Mivel ezen jelenségek egy meghatározott valószínűség szerint következnek be, ezért felírhatjuk a következő egyenletet:

Ezt integrálva kapjuk a sugárzás intenzitására (I) vonatkozó törvényt a közegben megtett távolság (x) függvényében.

A az abszorpciós koefficiens. A mellékelt ábrán látható az abszorpciós koefficiens energiafüggősége.

Alkalmazása

  • sterilizálás
  • terápia – rákos daganatok eltávolítása
  • radiológia – radioaktív izotópok nyomon követése a szervezetben
  • gamma-radiográfia – roncsolásmentes anyagvizsgálat, átvilágítás, hibakeresés
  • elemanalízis – karakterisztikus gammafotonok segítségével (például aktivációs analízis és pgga)

Felfedezése

A gamma-sugarakat 1900-ban Paul Ulrich Villard fedezte fel. Sokáig részecskéknek hitték őket, míg 1910-ben William Henry Bragg be nem bizonyította, hogy elektromágneses hullámokról van szó. Megmérte a hullámhosszukat kristályon való diffrakció segítségével.

Külső hivatkozások