„Internetprotokoll” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: pl:Internet Protocol (strong connection between (2) hu:Internetprotokoll and pl:Protokół Internetowy)
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 65 interwiki link migrálva a Wikidata d:q8795 adatába
107. sor: 107. sor:
[[Kategória:Hálózati protokollok]]
[[Kategória:Hálózati protokollok]]
[[Kategória:Internetprotokoll]]
[[Kategória:Internetprotokoll]]

[[en:Internet Protocol]]
[[af:Internetprotokol]]
[[ar:بروتوكول الإنترنت]]
[[ast:Internet Protocol]]
[[be:IP]]
[[be-x-old:IP]]
[[bg:Internet Protocol]]
[[bs:Internet protokol]]
[[ca:Protocol d'Internet]]
[[cs:Internet Protocol]]
[[da:Internetprotokol]]
[[de:Internet Protocol]]
[[el:Internet Protocol]]
[[eo:IP]]
[[es:Internet Protocol]]
[[et:Internetiprotokoll]]
[[fa:پروتکل اینترنت]]
[[fi:IP]]
[[fr:Internet Protocol]]
[[gl:Protocolo de Internet]]
[[gu:ઈન્ટરનેટ પ્રોટોકોલ]]
[[he:Internet Protocol]]
[[hr:Internetski protokol]]
[[id:Protokol Internet]]
[[is:IP-samskiptareglur]]
[[it:Internet Protocol]]
[[ja:Internet Protocol]]
[[ka:ინტერნეტ ოქმი]]
[[kl:Internetprotokol]]
[[kn:ಅಂತರಜಾಲ ಶಿಷ್ಟಾಚಾರ (Internet Protocol)]]
[[ko:인터넷 프로토콜]]
[[ky:IP]]
[[la:Protocollum interretiale]]
[[lo:ອິນເຕີຣ໌ເນັຕ ໂປຣໂຕໂຄລ]]
[[lv:Internet Protocol]]
[[mk:Интернет Протокол]]
[[ml:ഇന്റർനെറ്റ് പ്രോട്ടോക്കോൾ]]
[[new:अन्तरजाल नियम]]
[[nl:Internetprotocol]]
[[nn:Internet Protocol]]
[[no:Internet Protocol]]
[[pms:IP]]
[[pt:Protocolo de Internet]]
[[ro:Protocol Internet]]
[[ru:IP]]
[[sh:Internet-protokol]]
[[si:අන්තර්ජාල ප්‍රොටෝකෝලය]]
[[simple:Internet Protocol]]
[[sk:Internetový protokol]]
[[so:Internet protocol]]
[[sq:Internet Protocol]]
[[sr:Интернет протокол]]
[[su:Protokol Internet]]
[[sv:Internetprotokoll]]
[[ta:இணைய நெறிமுறை]]
[[te:ఇంటర్నెట్ ప్రోటోకాల్]]
[[th:โพรโทคอลอินเทอร์เน็ต]]
[[tl:Protokolo ng Internet]]
[[uk:Internet Protocol]]
[[ur:دستور جالبین]]
[[vi:IP]]
[[yi:אינטערנעט פראטאקאל]]
[[yo:Internet Protocol]]
[[zh:网际协议]]
[[zh-yue:網際協議]]

A lap 2013. március 6., 09:34-kori változata

Az internetprotokoll (angolul Internet Protocol, rövidítve: IP) az internet (és internetalapú) hálózat egyik alapvető szabványa (avagy protokollja). Ezen protokoll segítségével kommunikálnak egymással az internetre kötött csomópontok (számítógépek, hálózati eszközök, webkamerák stb.). A protokoll meghatározza az egymásnak küldhető üzenetek felépítését, sorrendjét stb.

Az IP-ről általában

Kialakításában fontos szerepet játszott az egyszerűség, és a robusztusság. Ezek egy olcsó technológiát eredményeztek, aminek segítségével gyorsan terjedt az IP, kiszorítva például a jóval komplexebb de igen drága konkurenst, az ATM-et. Fejlesztését még az ARPA későbbi nevén DARPA(Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) kezdte el, jelenleg az IETF felügyeli. 4-es verziójának (IPv4) leírását az RFC 791 tartalmazza.

Az IP jellemzői

Az IP a klasszikus OSI besorolás alapján a 3., a hálózati rétegben helyezkedik el. Csomagkapcsolt hálózatot valósít meg, azaz nem építi fel a kapcsolatot a forrás és a cél között, hanem minden egyes csomagot külön irányít (route-ol). Hibadetektálást és hibajavítást nem végez (ezeket nevezzük „megbízhatatlan” protokollnak), ezeket a funkciókat főleg a szállítási rétegben elhelyezkedő protokollokra bízza (például TCP). Ennek a kialakításnak az oka az, hogy az egyszerűségre törekedtek. Így a hibajavítás terhe főképp a forrás és a cél számítógépeknél jelentkezik, és nem terheli feleslegesen az egyébként is leterhelt hálózati útirányválasztó csomópontokat (router).

IP-cím

Az IP-ben a forrás- és célállomásokat (az úgynevezett hostokat) címekkel (IP-címek) azonosítja, amelyek 32 biten ábrázolt egész számok; azonban ezt hagyományosan négy darab 8 bites (azaz 1 byte-os, vagyis 0 és 255 közé eső), ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság miatt (pl: 192.168.42.1). A címek felépítése hierarchikus: a szám bal oldala (vagy szakmai nevén a legnagyobb helyiértékű bitek felől indulva) a legfelső szintet jelenti, és jobbra haladva az ez alatti szinteket kapjuk meg, például egy szolgáltatót, a szolgáltató alatti ügyfeleket, és az ügyfelek alatti egyes számítógépeket.

A teljes IP cím két részre osztható: egy hálózati és egy hoszt azonosítókból áll. A hálózati azonosító hossza változó méretű lehet, azt a teljes cím első bitjei határozzák meg, az IP címeket ez alapján címosztályokba soroljuk.

Címosztály Cím bitjei Hálózati + Osztály azonosító hossza Hálózatok száma Hoszt azonosító hossza Kiosztható hosztok száma
A osztály 0...x 8 bit 27-2 = 126 24 bit 224-2 = 16777214
B osztály 10...x 16 bit 214-2 = 16382 16 bit 216-2 = 65534
C osztály 110...x 24 bit 221-2 = 2097150 8 bit 28-2 = 254

A címosztályok alkalmazása lehetővé teszi a címek optimálisabb kiosztását, azáltal, hogy egy intézmény, szervezet stb. számára egy alacsonyabb osztályú cím is kiosztható adott esetben (kevés hosztja van) így nem foglal le felesleges - fel nem használt, ki nem osztott - címeket, ha nincs rájuk szüksége.

Alhálózati maszk

Annak az érdekében, hogy a szervezetek a nekik kiosztott címosztályokat további alhálózatokra bonthassák vezették be az alhálózatot jelölő maszkot. Ezzel lehetővé válik pl. egy B osztályú cím két vagy több tartományra bontása, így elkerülhető további internet-címek igénylése.

Az alhálózati maszk szintén 32 bitből áll: az IP-cím hálózati részének hosszáig csupa egyeseket tartalmaz utána nullákkal egészül ki - így egy logikai ÉS művelettel a hoszt mindig megállapíthatja egy címről, hogy az ő hálózatában van-e.

Az IP-címekhez hasonlóan a alhálózati maszkot is byte-onként (pontozott decimális formában) szokás megadni - például 255.255.255.0 . De gyakran találkozhatunk az egyszerűsített formával - például a 192.168.1.1/24- ahol az IP-cím után elválasztva az alhálózati maszk 1-es bitjeinek a számát jelezzük.

Generációk

A hagyományos IP-protokoll szerinti IP-címeket nevezzük „IPv4” címeknek is, ami a negyedik generációs (v4, version 4) internetprotokollt jelenti. Bár kezdetben jól megfelelt, az internet előre nem látott növekedése közben sok problémába ütköztek a hálózati szakemberek. Egyik ilyen az, hogy nem elégséges a kiosztott címek mennyisége. Gondot jelent, hogy nem támogatja a protokoll a mobilitást, nincs lehetőség benne korrekt titkosítás támogatására stb. Ezek megoldására jött létre az IPv6.

Aktívan létezik már az IPv6, vagyis a hatodik generációs címzésmód, melynek célja – többek között – az egyre fogyatkozó számú IPv4-címek problémájának megoldása. Az IPv6-címek 32 bit helyett 128 biten ábrázolják a címeket (ez olyan, mintha a mostani 4 helyett 16 byte-ból álló IP-címeket használnánk), ezért azokat hexadecimális formában szokás jelölni, például 3ffe:2f80:3912:1.

Az IP-cím parancssor alatti használata

az egyes számítógépek a "ping" paranccsal ellenőrzik ,hogy a számítógép az adott pillanatban elérhető-e.A számítógép a másik félnek csomagokat küld, és mikor ezek visszaértek kiszámítja mennyi adat veszett el ha pl. azt írja hogy

                                    küldött:  4
                                    fogadott: 0
                                    veszteség 100%

akkor nem érhető el,mert a csomagot nem küldi vissza.

IPv4 fejléc

   0                   1                   2                   3   
   0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 
  +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
  |Version|  IHL  |Type of Service|          Total Length         |
  +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
  |         Identification        |Flags|      Fragment Offset    |
  +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
  |  Time to Live |    Protocol   |         Header Checksum       |
  +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
  |                       Source Address                          |
  +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
  |                    Destination Address                        |
  +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+
  |                    Options                    |    Padding    |
  +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+

                   Example Internet Datagram Header

•Verzió: Ez a mező teszi lehetővé, hogy azonos hálózatban eltérő IP verziók működhessenek, egy-egy átállás így folyamatosan mehet végbe, nem kell egyszerre az egész hálózat összes berendezését átállítani. Jelenleg évek óta tart például az IPv4-ről IPv6-ra történő migrációja az internetnek. A verzió mező értéke 4 ha IPv4, 6 amennyiben IPv6 protokollhoz tartozik a csomag. (az IPv5 egy kísérleti protokoll volt, mely végül nem terjedt el)

•IHL: Az IP fejléc hossza nem állandó, ez a mező hordozza a fejléc hosszára vonatkozó információt. A hosszt 32 bites szavakban adja meg,5 és 15 között vehet fel értéket, ami minimum 20 maximum 60bájtos fejlécet jelent. (a fejléchossz az opciók változó száma miatt nem állandó)

•Szolgálat típus (TOS): 8 bites mező. Eredeti tartalma három bitnyi precedencia információ, majd három jelzőbit ami gyakorlatilag prioritásnak felel meg(0: normál csomag, 7: hálózatvezérlő csomag). A három bit egyenként a késleltetésre, átbocsátásra és a megbízhatóságra vonatkozott. Egy csomag prioritizálásánál ezekkel lehetett kiválasztani, hogy a szolgáltatás mely minőségi eleme fontos a kézbesítésnél. Mivel sok eszköz figyelmen kívül hagyta egyszerűen az IHL-t, jelentését végül megváltoztatták. Ma egyszerűen szolgáltatási osztályhoz tartozást jelöl, ami a fenti információkat is magába foglalja.

•Teljes hossz (Total Length): Ez a mező a csomag teljes hosszát tartalmazza bájtban megadva, beleértve a fejlécet opciókkal és az adatrészt együttesen. Maximális értéke 65535. Ez a felső korlát. Hamarosan ez igencsak szűkös lehet, de az IPv6-ban már van lehetőség ún. Jumbogram vagy Jumbo frame küldésre, mely elméleti maximális csomagmérete 1 bájt híján 4 gigabájt (!!!).

•Azonosító (Identification): Erre a mezőre a célhosztnak feltétlen szüksége van ahhoz, hogy a felsőbb protokollok darabolt üzeneteit össze tudja állítani. Minden datagram szétdarabolása után az összes darab ugyanazzal az azonosítóval kerül továbbításra.

•DF (Do not fragment!): Egyetlen jelzőbit, beállításával az üzenet darabolását lehet tiltani. Ilyenkor a routerek elkerülik a kiscsomagos hálózatokat.

•MF (More Fragments): Szintén egyetlen bit, mely jelzi, hogy létezik még több darabja az üzenetnek. Egy darabolt üzenet minden darabjának a fejléce tartalmazza, kivéve az utolsót.

•Darabeltolás (Dragment offset): Megadja, hogy a feldarabolt datagramnak a csomagban szállított része honnan kezdődik. Elengedhetetlen információ a datagram összeállításához a vételi oldalon. Az eltolást itt 8 bájtos egységekben kell értelmezni.

•Élettartam (TTL, Time To Live): Ezzel a mezővel korlátozzák egy csomag hálózatban eltölthető idejét, illetve egyúttal a megoldás azt is biztosítja, hogy ne maradhassanak a hálózatban vég nélkül keringő csomagok. Kezdőértéke 255 lehet maximálisan, melyet minden router csökkent eggyel továbbításkor. Ha eléri a nullát, egyszerűen eldobja.

Protokoll (Protocol): Ez a mező jelzi, hogy a csomag milyen protokoll számára szállít. Amikor a csomagokból összeállítja az üzenetet a vételi oldal, ezalapján továbbítja a felsőbb réteg megfelelő protokolljának (ált. TCP vagy UDP). Az egyes protokollok ide vonatkozó megfeleltetést az RFC 1700 írja le.

Fejrész ellenőrző összeg (Header checksum): Csak a fejrészre vonatozik! Sajnos az élettartam mező miatt minden alkalommal újra kell számolni.

Lásd még

Külső hivatkozások