„Ároktő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: DEFAULTSORT AWB (8350) |
|||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Arokto~}} |
{{DEFAULTSORT:Arokto~}} |
||
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]] |
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]] |
||
[[en:Ároktő]] |
|||
[[de:Ároktő]] |
|||
[[eo:Ároktő]] |
|||
[[fr:Ároktő]] |
|||
[[it:Ároktő]] |
|||
[[nl:Ároktő]] |
|||
[[pl:Ároktő]] |
|||
[[ro:Ároktő]] |
|||
[[sk:Ároktő]] |
|||
[[sl:Ároktő]] |
|||
[[vi:Ároktő]] |
|||
[[zh:阿罗克特]] |
|||
A lap 2013. március 6., 09:53-kori változata
| Ároktő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna[1] | ||
| Irányítószám | 3467 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1056 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″ | |||
 Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ároktő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Miskolctól 40 kilométerre délre.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.
A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
Népcsoportok
A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-át cigány.[3]
Nevezetességei
- Római katolikus templom
- A Tájház 1994-ben nyílt meg.
- Tiszai holtág, horgászhely
Környező települések
Tiszacsege (8 km), Tiszadorogma (9 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).
Jegyzetek
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
