„Növényföldrajz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kiegészítés |
a →Források: 860 → 861.o. |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
* [http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b137/ch04s05s01.html Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Erdőtársulások cönológiai rendszerezése] |
* [http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b137/ch04s05s01.html Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Erdőtársulások cönológiai rendszerezése] |
||
* [http://www.freeweb.hu/sziekti/2008/biogeo/biogeo.doc A növényföldrajz alapjai] |
* [http://www.freeweb.hu/sziekti/2008/biogeo/biogeo.doc A növényföldrajz alapjai] |
||
* '''MNL:''' {{MNL|13| |
* '''MNL:''' {{MNL|13|861}} |
||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2013. március 5., 13:30-kori változata
A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya. A földrajz mellett kapcsolatban áll például a geológia, az éghajlattan és a matematikai statisztika tudományával is.
- Megkísérli feltárni és értelmezni a biológiai diverzitás mintázatait.
- Vizsgálja az egyes növények (és rendszertani egységeik) egykori és mostani megoszlását a Földön.
- Meghatározza azt, hogy az egyes növénytípusok (taxonok, élet- vagy növekedési formák) milyen gyakran és hol fordultak, fordulnak elő.
Ennek megfelelően három alapvető folyamata:
- az evolúció,
- a kihalás és
- a szétterjedés.
A tudományos növényföldrajz megteremtője Alexander von Humboldt, aki leírta és összehasonlította a Föld növénytakarójának alaptípusait (formációit).[1]
Fontosabb részterületei
I. Florisztika:
- felsorolja az egyes fajok lelőhelyeit,
- elemzi az egyes területek flórájának összetételét
II. Fiziognómiai növényföldrajz:
- leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját),
- kis léptékben (a növényformációk és -formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.
Egy meglehetősen általánosan elfogadott felosztás szerint a Földön az alábbi növényzeti öveket és formációcsoportokat különböztetjük meg:
- Trópusi esőerdők növényzete
- Trópusi síkvidéki esőerdők növényzete
- Trópusi hegységek növényzete
- Trópusi tengerpartok növényzete
- Időszakos trópusi esők zónájának növényzete
- Zárt lombhullató trópusi erdők növényzete
- Szavannák növényzete
- Időszakos trópusi esők növényzete
- Szubtrópusi öv növényzete
- Esős nyarú szubtrópusok növényzete
- Esős telű szubtrópusok növényzete
- Állandóan száraz szubtrópusok növényzete
- Mérsékelt öv növényzete
- Mérsékelt övi füves puszták növényzete
- Mérsékelt övi lombos erdők növényzete
- Mérsékelt övi tűlevelű erdők növényzete
- Sarkvidékek növényzete
- Erdős tundra növényzete
- Tundra növényzete
III. Areálgeográfia (chorológia):
- ábrázolja az egyes fajok és növénytársulások elterjedési területeit,
- vizsgálja a fajok elterjedésének törvényszerűségeit.
IV. A fejlődéstörténeti vagy genetikai növényföldrajz azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.
V. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.
VI. A populációdinamika a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.
Jegyzetek
- ↑ MNL
Források
- Kevey Balázs: Növényföldrajz és társulástan
- Kempelen Farkas digitális tankönyvtár Erdőtársulások cönológiai rendszerezése
- A növényföldrajz alapjai
- MNL: Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 861. o. ISBN 963-9257-09-5
További információk
- Növényföldrajz és -társulástan (magyar nyelven) (PDF). Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. (Hozzáférés: 2013. március 5.)