„Nagy-Küküllő (folyó)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 188.6.91.203 (vita) szerkesztését (oldid: 13031976) Forrásmegjelölés nélkül nem elfogadható!
Isti160603 (vitalap | szerkesztései)
19. sor: 19. sor:


=== Halfaunája ===
=== Halfaunája ===
A folyó [[állatok|halfaunája]] roppant változatos. Felső hegyvidéki részén [[Székelyvarság]] falu és [[Székelyudvarhely]] között nagy számban [[pénzes pér]]t, [[fejes domolykó]]t, [[paduc]]ot, [[sebes pisztráng]]ot, [[pataki pisztráng]]ot és [[petényi-márna|petényi-márnát]] lehet benne találni. Korábban jelentős [[márna|rózsás márna]] populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a [[Európai harcsa|harcsa-populáció]], mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi [[csuka|csukák]] is megtalálhatóak. Jelentős a [[paduc]] állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött [[Kárász (hal)|kárászok]] és [[ponty]]ok is megtalálhatóak a folyóban.<ref>{{cite web |url=http://www.horgaszat-vadaszat.ro/horgaszat/horgaszvizek/nagy-kukullo.html |title=Horgászvizeink – Nagy.Küküllő |date=2008-10-05 |accessdate=2010-06-14 | publisher=horgaszat-vadaszat.ro}}</ref>
A folyó [[állatok|halfaunája]] roppant változatos. Felső hegyvidéki részén [[Székelyvarság]] falu és [[Székelyudvarhely]] között nagy számban [[pénzes pér]]t, [[fejes domolykó]]t, [[paduc]]ot, [[sebes pisztráng]]ot, [[pataki pisztráng]]ot és [[petényi-márna|petényi-márnát]]copsat lehet benne találni. Korábban jelentős [[márna|rózsás márna]] populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a [[Európai harcsa|harcsa-populáció]], mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi [[csuka|csukák]] is megtalálhatóak. Jelentős a [[paduc]] állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött [[Kárász (hal)|kárászok]] és [[ponty]]ok is megtalálhatóak a folyóban.<ref>{{cite web |url=http://www.horgaszat-vadaszat.ro/horgaszat/horgaszvizek/nagy-kukullo.html |title=Horgászvizeink – Nagy.Küküllő |date=2008-10-05 |accessdate=2010-06-14 | publisher=horgaszat-vadaszat.ro}}</ref>


== Települések a folyó mentén ==
== Települések a folyó mentén ==

A lap 2013. február 25., 16:50-kori változata

Nagy-Küküllő
Közigazgatás
OrszágokRománia Románia
Földrajzi adatok
Hossz221 km
Forrásszint1 455 m
Vízhozam14,5 m³/s
Vízgyűjtő terület3606 km²
ForrásGörgényi-havasok,
Székelyvarság,
Hargita megye, Erdély
TorkolatKüküllő (Balázsfalva mellett)
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Nagy-Küküllő (románul: Târnava Mare németül: Große Kokel) folyó Erdélyben, Romániában. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[1]

Földrajza

A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a Küküllő megnevezés, mely Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területétének nagysága 3606 négyezet-kilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]

Halfaunája

A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot és petényi-márnátcopsat lehet benne találni. Korábban jelentős rózsás márna populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsa-populáció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]

Települések a folyó mentén

Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.

Források

  1. Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994) 
  2. Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  3. Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2010. június 14.)

További információk

Commons:Category:Târnava Mare
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő (folyó) témájú médiaállományokat.