„Nagy-Küküllő (folyó)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Visszavontam 188.6.91.203 (vita) szerkesztését (oldid: 13031976) Forrásmegjelölés nélkül nem elfogadható! |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
=== Halfaunája === |
=== Halfaunája === |
||
A folyó [[állatok|halfaunája]] roppant változatos. Felső hegyvidéki részén [[Székelyvarság]] falu és [[Székelyudvarhely]] között nagy számban [[pénzes pér]]t, [[fejes domolykó]]t, [[paduc]]ot, [[sebes pisztráng]]ot, [[pataki pisztráng]]ot és [[petényi-márna|petényi-márnát]] lehet benne találni. Korábban jelentős [[márna|rózsás márna]] populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a [[Európai harcsa|harcsa-populáció]], mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi [[csuka|csukák]] is megtalálhatóak. Jelentős a [[paduc]] állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött [[Kárász (hal)|kárászok]] és [[ponty]]ok is megtalálhatóak a folyóban.<ref>{{cite web |url=http://www.horgaszat-vadaszat.ro/horgaszat/horgaszvizek/nagy-kukullo.html |title=Horgászvizeink – Nagy.Küküllő |date=2008-10-05 |accessdate=2010-06-14 | publisher=horgaszat-vadaszat.ro}}</ref> |
A folyó [[állatok|halfaunája]] roppant változatos. Felső hegyvidéki részén [[Székelyvarság]] falu és [[Székelyudvarhely]] között nagy számban [[pénzes pér]]t, [[fejes domolykó]]t, [[paduc]]ot, [[sebes pisztráng]]ot, [[pataki pisztráng]]ot és [[petényi-márna|petényi-márnát]]copsat lehet benne találni. Korábban jelentős [[márna|rózsás márna]] populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a [[Európai harcsa|harcsa-populáció]], mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi [[csuka|csukák]] is megtalálhatóak. Jelentős a [[paduc]] állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött [[Kárász (hal)|kárászok]] és [[ponty]]ok is megtalálhatóak a folyóban.<ref>{{cite web |url=http://www.horgaszat-vadaszat.ro/horgaszat/horgaszvizek/nagy-kukullo.html |title=Horgászvizeink – Nagy.Küküllő |date=2008-10-05 |accessdate=2010-06-14 | publisher=horgaszat-vadaszat.ro}}</ref> |
||
== Települések a folyó mentén == |
== Települések a folyó mentén == |
A lap 2013. február 25., 16:50-kori változata
Nagy-Küküllő | |
Közigazgatás | |
Országok | Románia |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 221 km |
Forrásszint | 1 455 m |
Vízhozam | 14,5 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 3606 km² |
Forrás | Görgényi-havasok, Székelyvarság, Hargita megye, Erdély |
Torkolat | Küküllő (Balázsfalva mellett) |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nagy-Küküllő (románul: Târnava Mare németül: Große Kokel) folyó Erdélyben, Romániában. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[1]
Földrajza
A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a Küküllő megnevezés, mely Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területétének nagysága 3606 négyezet-kilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]
Halfaunája
A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot és petényi-márnátcopsat lehet benne találni. Korábban jelentős rózsás márna populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsa-populáció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]
Települések a folyó mentén
Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.
Források
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)
- ↑ Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
További információk
- Kovács-Kendi Lehel: Túraajánló – Tartód vára és a Nagyküküllő forrása. szekelyhon.ro, 2006. július 19. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- Nagy Árpád: Székelyvarsági Csurgókő: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén!). erdelyivendeghazak.ro. (Hozzáférés: 2010. június 14.)